Németország

Alapító tagállam

Hivatalos név: Német Szövetségi Köztársaság

Főváros: Berlin

Államforma: szövetségi köztársaság

Határos: Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal, Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával, Csehországgal és Lengyelországgal

Terület: 357 023 km²

Népesség: 82 062 249 (2009)

Népsűrűség: 230,7 fő/km²

Népesség összetétel:
0-14 év: 13,8 %
15-64 év: 66,2 %
65 év felett: 20 %

Népességnövekedés: -0,044 %/év

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,26 év (nők: 82,42 év; férfiak: 76,26 év)

Éghajlat: Az ország klímáját erőteljesen befolyásolják a nyugati légáramlatok és a gyakori esők. Az ország észak-nyugati területeit az óceáni éghajlat jellemzi, míg a dél-keleti területek kontinentális éghajlatúak. A Berlinben mért átlagos hőmérséklet júliusban 23 Celsius fok, februárban 3 Celsius fok.

Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra

Fizetőeszköz: euró

Nyelv: német; a különböző tartományokban gyakran használnak dialektusokat

Vallás: protestáns: 34 %, katolikus: 34 %, muszlim: 3,7 %, egyéb vagy nem vallásos 28,3 %

Fő régiók: Az ország 16 szövetségi tartományra oszlik. A lakosság 85%-a városokban, illetve azok vonzáskörzetében él. Németországban 79, 100 ezernél nagyobb lélekszámú város található.

Németország fővárosa Berlin, 3,8 millió lakossal. Jelentősebb városok: Hamburg (1,607,000), München (1,218,000) és Frankfurt, az ország üzleti és kereskedelmi központja. A legnagyobb ipari régió a Ruhr-vidék, ahol a népsűrűség eléri az 5500 fő/km2-et.

Gazdaság: A második világháború óta Németország a világ egyik leggazdagabb országává fejlődött. A munkavállalók fele saját házában, illetve lakásában él. A bérek fokozatosan növekednek. A legmagasabb jövedelemmel a vállalkozók rendelkeznek, őket követik a köztisztviselők, a szellemi munkát végzők, a fizikai munkát végzők és a mezőgazdaságból élők.

Természeti kincsek: vasérc, szén, barnaszén, fa, uránium, réz, földgáz, só, nikkel

Beutazás/ tartózkodás

Tartózkodási szabályok

Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is.

Az új német idegenrendészeti törvény értelmében az EU tagországok állampolgárainak nem szükséges tartózkodási engedélyt kérniük Németországban.

Amennyiben egy uniós polgár 3 hónapnál hosszabb ideig szeretne Németországban tartózkodni, a beutazás után tartózkodási igazolást (Freizügigkeitsbescheinigung) kell igényelnie.

Ehhez elegendő az illetékes lakcímbejelentő hivatalnál (Meldebehöre/ Meldestelle) a szükséges formanyomtatványt kitöltenie, illetve bejelentkeznie.

Ezt követően a lakcímbejelentő hivatal a Bevándorlási Hivatalhoz (Auslaenderbehörde) továbbítja az igényt.

A lakcímbejelentő hivatalok a területileg illetékes Önkormányzat vagy rendőrség épületében találhatók.

Utazás/ közlekedés

Közúti közlekedés
Németországban a személygépkocsik száma folyamatosan növekszik. Az úthálózat 650 800 km-t tesz ki, beleértve a 11 400 km autópályát is.

Sebességkorlátozás

• Lakott területen 50 km/h vagy 30 km/h
• Főútvonalon 100 km/h vagy 70 km/h.
• A németországi autópályákon általánosságban nincs sebességkorlátozás, az ajánlott sebesség 130 km/h.

Személygépkocsi utánfutóval

• Lakott területen 50 km/h vagy 30 km/h
• Főútvonalon 80 km/h
• Autópályán 100km/h

7,5 tonna össztömeget meghaladó járművek

• Lakott területen 60 km/h
• Főútvonalon 60 km/h
• Autópályán 80km/h

Az ajánlott sebesség túllépése, avagy a sebesség nem megfelelő megválasztása egy közlekedési baleset esetén megalapozhatja szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítását. Számos helyen 22 óra és 06 óra között ugyancsak sebességkorlátozással találkozhatnak zajvédelmi okokból.

Autópályadíjak

Németország az egyik legsűrűbb és a személyautók számára ingyenesen használható autópálya-hálózattal rendelkezik Európában.

Az autósokat bővebb információkkal a Német Autóklub (ADAC) oldala látja el.

Biztonsági előírások

Németországban a biztonsági öv minden utasnak kötelező. A négy éven aluli gyermekeknekbiztonsági gyermekülésben kell utazniuk, a 12 év alatti gyermekeknek kötelező az ülésmagasító használata.

A motorbicikliken bukósisak használata kötelező.

Az ittas, alkoholos állapotban való gépjárművezetés Németországban is tilos. Jóllehet szabálysértés megállapítására csak 0,5 ezrelék véralkoholszint felett kerül sor, baleset esetén azonban bármekkora véralkoholszint súlyos megítélés alá esik.

A Németországban is érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező vagy műszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármű Németországba nem léphet be. Ha mégis belépett, az országon belül a vezető kötelezhető a gépkocsi saját költségen történő javíttatására, de akár meg is tilthatják a gépjármű további használatát az országban.

Környezetvédelmi zónák

Az Európai Unió Tanácsa 199/30/EK irányelvének végrehajtása keretében Németországban egyes nagyvárosokban behajtási tilalmat rendeltek el azon gépjárművekkel szemben, amelyek nem rendelkeznek a rendelet szerinti finompor-határérték betartását igazoló matricával. A behajtási tilalom ezen városok meghatározott területére, általában a szélesebb értelemben vett belvárosra terjed ki.

A behajtási tilalom jelenleg az alábbi városokban van érvényben (2009. január): Berlin, Köln, Hannover, Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Schwäbisch-Gmüd, Stuttgart, Tübingen, Bochum, München, Augsburg, Dortmund, Düsseldorf, Essen, Mühlacker, Pforzheim, Regensburg, Reutlingen, Nürnberg, Herrenberg.

A Berlini Magyar Nagykövetség tájékoztatása szerint a rendelkezés vonatkozik aNémetországba utazó, a fenti zónákba behajtani szándékozó külföldi turistákra is.

A matricával nem rendelkező gépjármű-vezetők a német jogszabály értelmében 40 eurós bírsággal és 1 büntetőponttal sújthatók.

Benzin

Németországban a következő benzinfajták kaphatóak:

• 91-es oktánszámú ólmozatlan
• 95-ös oktánszámú ólmozatlan
• 95-ös oktánszámú ólmozatlan
• Ólmozatlan dízel

Fontosabb segélyhívó telefonszámok

• Rendőrség: 110
• Mentők, Tűzoltóság: 112
• Belföldi tudakozó (Telekom): 118-33
• Külföldi tudakozó (Telekom): 118-34

Vasúti közlekedés

Németországban nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedés fejlesztésére. A vasúthálózat fejlesztése azért is égető probléma, mert a gépkocsik száma évről évre növekszik. Jelenleg 44 000 km vasútpálya áll rendelkezésre, amelyből kb. 20 300 km villamosított. A nemzeti vasúttársaságon a Deutsche Bahn AG- kívül 102 privát vasúttársaság működik az országban, melyek 3-4 ezer kilométernyi vasútpályát birtokolnak.

Vonatjegyekről és az aktuális menetrendről a német vasúttársaság honlapján található információ.

Légi közlekedés

Átlagosan 113,3 millió utas és 2 millió tonna áru halad keresztül Németország repülőterein, melyek magáncégek birtokában vannak. A legnagyobb európai szinten is igen jelentős légikikötő Frankfurt am Main-ban található. Németországban jelenleg több mint 50 repülőtér

A jelentősebb légikikötők a következők: Berlin (Schönefeld, Tegel, Tempelhof), Bréma, Drezda,Düsseldorf, Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hamburg, Hannover,

Köln/Bonn, Lipcse/Halle,München, Nürnberg, Saarbrücken, Stuttgart.

A Németországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának összefoglalójában.

Munkavállalás
Németország úgy döntött, hogy egyelőre (legfeljebb 2011. április 30-ig) a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozást a 2004 után csatlakozott tagállamokkal szemben, és hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is.

I. Egyéni munkavállalási engedély

A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagországok állampolgárai számára (kivéve Ciprus és Málta) a németországi munkavállaláshoz munkavállalási engedély szükséges(Arbeitserlaubnis-EU).

A munkavállalási engedély kiadásáért a területileg illetékes munkaügyi hivatalok a felelősek (Agentur für Arbeit).

A német szabályozás értelmében a fent említett tagországok munkavállalói akkor kaphatnak munkavállalási engedélyt, ha megfelelő képzettségű belföldi (német) munkavállaló nem áll rendelkezésre, illetve a belföldi munkavállalókkal azonos feltételek mellett garantált a foglalkoztatásuk (munkaidő, munkabér). Ezen kívül jogszabály rögzíti azt is, hogy elsősorban azon tevékenységek gyakorlására adható ki munkavállalási engedély, amelyek gyakorlásához a német törvények legalább három éves szakképzés teljesítését írják elő (tehát segédmunkára például nem).

Van azonban néhány kivétel, melyek esetében nem érvényes a három éves szakképzettségi kötelezettség.

Ezekre a területekre külön szabályozás vonatkozik:

• Szezonális foglalkoztatás a mező- és erdőgazdálkodásban, a szálloda- és vendéglátóiparban, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, a fűrészüzemekben. Ezekre a szezonális munkákra a munkavállalót általában saját hazájának munkaügyi hivatala közvetíti. A foglalkoztatás legalább napi 6 és heti 30 órában történik, időtartama maximum 6 hónap egy naptári évben.
• Vásári mutatványosok. A munkavállalót általában saját hazájának munkaügyi hivatala közvetíti. A foglalkoztatás időtartama legfeljebb 9 hónap egy naptári évben.

• Háztartási kisegítő (Haushaltshilfen) személyzet, gondozásra szoruló személyek háztartásában. A munkavállalót ebben az esetben is saját hazájának munkaügyi hivatala közvetíti. A foglalkoztatás teljes munkaidőben történik. A maximális foglalkoztatási idő három év. Az ápolási munka (alapápolás) szakértelmet nem, de legalább jó társalgási szintű német nyelvtudást igényel. A munkára minden olyan magyar állampolgár jelentkezhet, aki betöltötte a 18. életévét és német nyelvtudással rendelkezik.

• Au-pair-nek azok a 25 éven aluli munkavállalók jelentkezhetnek, akik legalább alapszintű német nyelvtudással rendelkeznek. A foglalkoztatás időtartama maximum egy év lehet.

Egyéni munkavállalási engedély kiváltása

Amennyiben a munkavállaló talál olyan munkaadót, aki alkalmazni akarja (foglalkoztatási ígérvényt ad számára), munkavállalási engedély iránti kérelmét a munkaadó székhelye szerinti területileg illetékes munkaügyi hivatalnál nyújthatja be.

A munkavállalási engedélyhez szükséges dokumentumok:

• Az állampolgárság igazolása (pl.: személyi igazolvány vagy útlevél)
• Állásajánlat
• Foglalkoztatási ígérvény
• kitöltött formanyomtatvány

A hatályos német jogszabály értelmében 2009. január 1-jétől a felsőfokú végzettséggel(főiskolai, egyetemi, illetve ezekkel egyenértékű végzettséggel) rendelkezők esetében, amennyiben a végzettségüknek megfelelő állásra nyújtják be a munkavállalási engedély iránti kérelmet, mentesülnek a munkaerő-piaci vizsgálat alól.

A munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesüléshez nem feltétlenül Németországban elvégzett tanulmány szükséges. A kérelmet benyújtónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik az állás betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel.

A munkavállalási engedélyt főszabály szerint egy éves időtartamra, meghatározott munkakörre és munkahelyre adják ki.

A 12 hónapos szabálynak megfelelően, amennyiben a munkavállalót egy éven keresztül munkavállalási engedéllyel a német munkaerőpiacon foglalkoztatják, határozatlan idejű éskorlátlan munkavállalási engedélyre lesz jogosult (Arbeitsberechtigung – EU). Ha a munkavállaló rendelkezik, illetve jogosult a határozatlan idejű és korlátlan munkavállalási engedélyre, családtagjai is jogosultak erre, ha Németországban közös, bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

További információ a Szövetségi Munkaügyi Hivatal tájékoztatójában olvasható.

II. Munkavállalás államközi egyezmények keretében

A Németország és Magyarország között létrejött, az 55/1990 (III.23.) MT rendelettel közzétett államközi megállapodás magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából egyszeri alkalommal németországi vendég-munkavállalást tesz lehetővé, melynek időtartama 12 hónap.

Pályázati feltételek:

• magyar állampolgárság
• 18-40 év közötti életkor
• munkaszerződés vagy foglalkoztatási ígérvény (ha van)
• szakképesítés és/vagy szakmai gyakorlat
• a munkakör ellátásához szükséges szintű német nyelvtudás
• büntetlen előélet

Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik munkaszerződéssel, illetve nincs leendő német munkaadója a Bonni Munkaügyi Központ a benyújtott pályázati anyag alapján (szakképesítés, nyelvtudás, szakmai gyakorlat, stb. figyelembevételével) megpróbálja őt német munkaadóhozközvetíteni. A közvetítési folyamat akár több hónapot is igénybe vehet.

Munkaadót önállóan is lehet keresni az alábbiak szerint:

Az állásajánlatokat tartalmazó adatbázisok közül a legnagyobb a Szövetségi Munkaügyi Hivatal(Bundesagentur für Arbeit) honlapján érhető el (Bürgerinnen & Bürger > Arbeit und Beruf > Arbeits-/ Jobsuche > Arbeit in Deutschland).

Németországi álláslehetőségek az EURES oldalán is találhatóak.

A pályázat beadása:

A pályázatot a lakóhely szerint illetékes megyei munkaügyi központnál kell beadni, átfutási ideje a beadástól számítva 1-2 hónap, már meglévő munkaadó esetén. A feltételeknek megfelelő pályázatokat a megyei munkaügyi központ külföldi munkavállalásért felelős ügyintézője elküldi a Foglalkoztatási Hivatalba, ahonnan Németországba, a Bonni Munkaügyi Központba (ZAV) továbbítják azokat. Ha a pályázatot valamilyen okból elutasítják, arról a pályázó értesítést kap.

Az eljárás díjtalan, a pályázat beadásával és a kiutazással kapcsolatos költségek (erkölcsi bizonyítvány, fordítás stb.) azonban a pályázót terhelik.

A munkavállalási engedélyt a Bonni Munkaügyi Központ állítja ki 12 hónapra. Amennyiben a pályázó talált munkaadót, aki foglalkoztatni akarja, az eljárás 1-2 hónapot vesz igénybe. Az engedélyt postai úton küldik meg.

További információ az illetékes Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található.

III. Németországban tanuló diákok munkavállalása

A német jogszabályok szerint a más uniós tagállamokból származó Németországban tanuló diákok, illetve főiskolai, egyetemi hallgatók teljes munkaidőben évi 90 napot, részmunkaidőben (napi 4 órában) évi 180 napot dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül.

Amennyiben a 90 napos időkorlátot valaki túllépi, munkavállalási engedélyt kell kiváltania a helyi munkaügyi hivatalnál.

Ebbe a 90 napos keretbe nem számít bele például a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlat, az egyetemeken, kutatási projektek keretében végzett tudományos, illetve kisegítő tevékenység.

Ezen kívül Németországban lehetőség van arra is, hogy amennyiben valaki egy másik tagállamban hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor két szemeszter közötti időszakban 1 évben maximum 3 hónapot munkavállalási engedély nélkül kint dolgozzon.

A diákoknak, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vállalnak munkát, adókártyát (Lohnsteuerkarte) kell beszerezniük a területileg illetékes önkormányzatnál.

További információ a Szövetségi Munkaügyi Hivatal kiadványában és a Külföldi Hallgatók Országos Szövetségének (Bundesverband Ausländischer Studierender) oldalán olvasható.

IV. Munkakörülmények

Munkakeresés

Aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről információ az EURES honlapján illetve a Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) honlapján található.

Munkaszerződés

A munkaszerződés megkötése írásban és szóban is történhet.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

• a munkavállaló és a munkáltató nevét, címét
• a munkaviszony kezdetének időpontját
• amennyiben a munkaviszony határozott időre szól, lejártának időpontját
• amennyiben ez van, a próbaidő hosszát
• a munkavégzés helyét
• a végzendő tevékenység jellegét
• a fizetés mértékét
• a munkaidő hosszát
• az éves szabadságot
• a felmondási idő hosszát.

Munkaügyi problémával a helyileg illetékes Munkaügyi Központhoz (Bundesagentur für Arbeit) lehet fordulni.

Minimálbér

Németországban jelenleg nincsen nemzeti szinten törvényileg meghatározott minimálbér, csak bizonyos – első sorban építőiparral kapcsolatos – szakmákra vonatkozóan állapítottak meg minimálbért. Erről részletesebb információ ezen az oldalon olvasható.

Munkaidő

Németországban az átlagos napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, azonban ez bizonyos esetekben legfeljebb hat hónapos időtartamra kiterjeszthető 10 órára.

Minden munkavállaló jogosult 6 órányi folyamatos munkavégzés után 30, 9 órányi folyamatos munkavégzés után pedig 45 perc szünetre. Ez felosztható két részre, de egy szünet ideje nem lehet rövidebb 15 percnél. Főszabály szerint minden munkavállaló számára biztosítani kell 24 órán belül legalább 11 óra folyamatos pihenőidőt.

Éjszakai munkának minősül a 23:00 és 06:00 óra között végzett munka, amelynek mértékét és díjazását bele kell foglalni a kollektív megállapodásba.

Az éves szabadság mértéke 4-6 hét az ágazattól függően, amelyben a munkavállaló dolgozik.

Munkaszüneti napok

• Január 1. – Újév
• Április 10. – Nagypéntek
• Április 13. – Húsvéthétfő
• Május 1. – Munka Ünnepe
• Május 21. – Mennybemenetel
• Június 1. – Pünkösdhétfő
• Október 3. – A Német Egység Napja
• December 25. és 26. – Karácsony

A munkavállalással kapcsolatban további információ a Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) honlapján található.

Társadalombiztosítás
Amint a munkavállaló munkába áll, a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket. Ezen időszakok alapján kell a járulékokat befizetni. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak kell átadni. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítási kártyát a munkáltató visszaadja a munkavállalónak.

A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie:

• Egészség és anyasági biztosítás
• Munkanélküli biztosítás
• Rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj

Betegbiztosítás

A járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12.5%-át teszik ki, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Ezt a járulékot a munkáltató és a munkavállaló közösen fizetik. A nyugdíjakból vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti.

Betegbiztosításra jogosult személyek:

• Munkavállalók és továbbképzésben résztvevők
• Munkanélküliek, akik egy munkaügyi irodától juttatásokat kapnak
• Diákok, gyakornokok, művészek és szabadúszó újságírók
• Nyugdíjasok és nyugdíjat igénylők
• Ezek családtagjai

Betegbiztosítási juttatások

• Megelőző orvosi vizsgálatok
• Háziorvosi, fogorvosi kezelés és speciális kezelések (Olyan orvosok végezhetik, akiket a biztosító elismer – az orvosok 90%-a)
• Gyógyszerek (A betegbiztosító a gyógyszerek árát támogatja)
• Szemüvegek, protézisek (Egy bizonyos összeghatárig a biztosító fizeti)
• Fogászati kiadások (50-80%-át a biztosító fizeti)
• Kórházi kezelés
• Ápolási segítség otthon (bizonyos feltételek mellett)

Nyugdíjasok Németországban

A nyugdíjjárulékok általában a fizetés 18.6%-át teszik ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. A nyugdíjjárulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A munkanélküli szolgálat a munkanélküliek járulékát kifizeti.

A közösségi szabályozások szerint ha a munkavállaló két vagy több EU tagállamban dolgozik, jogosult arra, hogy állami nyugdíját a tagállamokban befizetett nyugdíj hozzájárulásokat összevonva számolják ki. A németországi szabályok szerint minden jövedelemmel rendelkező alkalmazottat, illetve bérmunkást (beleértve a gyakornokokat, rokkant személyeket, katonákat és polgári szolgálatosokat) biztosítani kell. A biztosítási hozzájárulások a jövedelem nagyságától függnek.

Nyugdíjra jogosultak

• Általánosságban mindenki, aki a kötelező nyugdíjbiztosítást fizeti
• Anyák és apák, akik gyermeküket nevelik az első három évben
• Fizetés helyett szociális juttatásokban részesülő személyek (munkanélküli segély, stb.)
• 65 éven felüliek, akik legalább öt év biztosítással rendelkeznek
• 63 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek
• 60 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek és képtelenek a munkavégzésre.
• 60 éven felüliek, akik legalább 15 év munkaviszonnyal rendelkeznek, munkanélküliek és a nyugdíj igénylése előtti 10 évben legalább 8 évi biztosítással rendelkeznek
• 60 éven felüli nők, abban az esetben, ha 40 éves koruk után 10 év biztosítással rendelkeznek
• 60 éven felüli bányászok, akik 25 év biztosítással rendelkeznek

Feltételek

• 60 hónapig tartó biztosítási járulékfizetés
• Férfiaknak általában 65 év korhatár vagy 35 év munkaviszony
• Nőknek 60 év korhatár vagy 15 év munkaviszony (10 éves biztosítási járulékfizetés)

Az öregségi nyugdíjakon kívül folyósíthatóak még özvegyi nyugdíjak, illetve árvasági nyugdíjak. A nyugdíj összegét pontokban számolják ki, beszámítva az évek számát és a fizetés értékét.

Minden EU tagállam nyugdíjas állampolgára, aki kereső tevékenységet szeretne folytatni illetve le szeretne telepedni egy másik tagállamban, jogosult a letelepedési engedélyre abban az esetben, ha:

• Részesül rokkantsági, korkedvezményes, illetve öregkori nyugdíjban
• Rendelkezik betegbiztosítással
• Olyan anyagi háttérrel rendelkezik, amely garantálja, hogy ott tartózkodása alatt a vendéglátó ország társadalombiztosítási rendszerét a letelepedni kívánó személy nem terheli.

Az EU tagállamok hatóságai a fenti feltételek teljesítése esetén általában öt éves tartózkodási engedély adnak a letelepedni kívánó személynek és családtagjainak. A letelepedni kívánó személy családtagjai munkát is vállalhatnak, még abban az esetben is, ha nem EU tagországok állampolgárai.

Német nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán található.

Az ideiglenes németországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Családi támogatások

A szülés előtti, illetve a szülés utáni családi ellátásoknak alapvetően két fajtája létezik: alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonytól függő pénzbeli ellátások.

Az alanyi jogon járó juttatások biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkit megilletnek. A biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások ezzel szemben csak akkor igényelhetőek, ha az igénylő a terhesség kezdetekor munkaviszonyban állt.

Terhesség ideje alatt járó támogatások

Anyasági biztosítás

Jogosult rá minden németországi munkaviszonnyal rendelkező nő, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. Nem jogosultak a háztartásbeliek, egyéni vállalkozók, jogi személyek vagy társaságok tagjai, vezetői, továbbá diákok, illetve előírt gyakorlatukat töltők.

A biztosítás fontos eleme, hogy kiköti: várandós és szoptató anyát nem szabad éjszakai műszakban (este 8 és reggel 6 óra között), vasárnap és munkaszüneti napokon foglalkoztatni, valamint túlmunkára kötelezni. A munkaidő vagy a munkakör megváltozása nem lehet hatással az anya fizetésére.

Az anyasági biztosításban „részesülő” nők jogosultak ingyenes orvosi ellátásra, kórházi kezelésre, otthoni ápolásra és az ún. anyasági segélyre.

A pontos szabályozás német nyelven ezen az oldalon olvasható.

Anyasági segély (Mutterschaftsgeld)

Németországban a terhesség ideje alatt úgynevezett anyasági segély igényelhető, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás. Az ellátást a legtöbb esetben a szülés előtti hat hétre és az utána következő nyolc hétre folyósítják.

Az ellátás összegét azon németországi munkaviszonnyal rendelkező nők esetében, akik jogosultak az anyasági biztosításra és állami betegbiztosítással rendelkeznek, az édesanya bére vagy fizetése alapján állapítják meg, mely összeg nem haladhatja meg a napi 13 eurót.

Azoknak, akik nem fizetnek betegbiztosítást, ám mégis az állami betegbiztosítási rendszer tagjai (pld. tanulók) vagy a munkaviszonyuk a terhesség ideje alatt szűnt meg, napi 13 eurót folyósít az állami egészségbiztosító.

Az állami betegbiztosítónál családi alapon biztosított, részmunkaidőben foglalkoztatottak az állami egészségbiztosítótól egy összegben 210 euróra jogosultak.

Magán betegbiztosítással vagy betegbiztosítással nem rendelkezőknek szintén egy összegben 210 eurót utal ki az állami egészségbiztosító. Ezt a munkáltató hozzájárulása egészíti ki.

A fenti szabályok csak az anyasági biztosítás hatálya alá tartozókra vonatkoznak. Tehát például magán betegbiztosítást fizető egyéni vállalkozó nő nem jogosult anyasági segélyre, költségeit magán-betegbiztosításából kell fedeznie.

A pontos szabályzásról ezen az oldalon olvashat a 28. oldaltól.

Az anyasági segélyről bővebben az alábbi oldalon található információ.  A terhesség ideje alatt igényelhető családi ellátásokról az alábbi oldalon található bővebb információ.

Családtámogatási juttatások

Kindergeld (családi pótlék)

A családi pótlékra a Németországban lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak. A pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig, közép- és felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén max. 25 éves korig, munkanélküli gyermek után 21 éves korig jár. Amennyiben a 18 évesnél idősebb gyermek saját jövedelme éves szinten meghaladja a 8004 eurót, a szülők nem jogosultak családi pótlékra.

A családi pótlék összege (2010):

• egy és két gyermek esetén gyermekenként: havi 184 euró,
• harmadik gyermekre: havi 190 euró,
• a negyedik, illetve minden további gyermekekre: havi 215 euró.

A családi pótlékot a német személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Az ellátást írásbeli igénylés alapján biztosítják. Az igénylési formanyomtatványt a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsagentur) alá tartozó családtámogatási pénztárhoz (Familienkasse) kell benyújtani.

Családi pótlékkal kapcsolatos további információ a Munkaügyi Hivatal alábbi oldalán található.

Kiegészítő pótlék (Kinderzuschlag)

A kiegészítő pótlékot a családi pótlék mellett folyósítják olyan alacsony jövedelmű családoknak, ahol kiskorú, illetve 25 év alatti, nem házas gyermek él.

Minden a háztartásban elő 25 év alatti, nem házas gyermekre havonta legfeljebb 140 euró kiegészítő pótlék igényelhető, amelyet a családi pótlékkal egyidejűleg folyósítanak.

A pótlékot a területileg illetékes Familienkasse-nél lehet igényelni.  A kiegészítő pótlékkal kapcsolatos nyomtatványokat ezen az oldalon találhatja meg.

Bármilyen változás következik be a család vagyoni és jövedelmi helyzetében, azt a Familienkasse illetékes kirendeltségénél be kell jelenteni.

További információ a kiegészítő pótlékról itt olvasható.

Szülői támogatás (Elterngeld)

Az a szülő jogosult rá, aki németországi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik, vele egy háztartásban élő gyermekét saját maga neveli, és legfeljebb heti 30 órában, részmunkaidőben foglalkoztatott. A juttatást a szülő minimum 2, maximum 12 hónapigveheti igénybe (A két szülő összesen 12 hónapra jogosult, ezt megoszthatják). A szülői támogatás maximum a gyermek 14 hónapos koráig vehető igénybe. Speciális esetekben a jogosultsági hónap 14 hónapra meghosszabbítható. A 12 hónapra járó összeg kifizetését lehet hosszabb időszakra elosztva (24 hónap) is kérni.

A juttatás összege a szülési hónap előtti tizenkét naptári hónap munkavégzésből származó átlagkeresetének 67 százaléka, minimum 300, maximum 1800 euró havonta (munkanélküliek a minimum anyasági támogatást (300 euró) kapják). Amennyiben a munkavégzésből származó átlagos jövedelem nem éri el az 1000 eurót, a 67 százalékos érték 2 eurós „különbözetenként” 0,1 százalékponttal emelkedik.

A szülői támogatás mértéke az alábbi online kalkulátorral számolható ki.

A szülői támogatás anyasági támogatással párhuzamosan történő igénybevétele esetén, az anya a szülői támogatás anyasági támogatással csökkentett összegét kapja.

Az ellátást írásban kell igényelni. Az igényléshez szükséges nyomtatványok erről az oldalrólletölthetőek. Az alábbi oldalon a németországi lakóhely irányítószámának beírásával megkeresheti az illetékes hivatalt, ahol a szülői támogatás (Elterngeld) igényelhető.

A szülői támogatással kapcsolatos további információ az alábbi oldalon található.

Adózás
A következő forrásokból szerzett jövedelem adóztatható:

• Mezőgazdaság és erdészet
• Kereskedelem
• Vállalkozások
• Fizetett alkalmazottak
• Tőkebefektetés
• Bérleti díjak
• Más jövedelemforrások

Együttes elbírálás

A Németországban élő házastársak adóját együttes jövedelmük alapján határozzák meg, hacsak nem kérik a külön elbírálást. A gyermekek jövedelme után fizetendő adót a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg.

Személyi jövedelemadó

Németországban a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat a forrásból, azaz a fizetésből vonják le. A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát kap (Lohnsteuerkarte). A munkavállalónak annyi adókártyára van szüksége, ahány munkahelyen dolgozik. A munkáltató által a fizetésből levont személyi jövedelemadó összege a munkavállaló személyi jövedelemadójának előlegét képezi. A személyi jövedelemadó bevallását az adóévet követő év május 30-áig kell benyújtani.

Németországban progresszív adózási rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Az adókategóriák figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is.

Adókategóriák

• 1. kategória: egyedülálló, illetve elvált
• 2. kategória: egyedülálló, illetve elvált legalább egy gyermekkel, aki a háztartásában lakik és aki után a munkavállaló gyermek után járó juttatásban részesül
• 3. kategória: házas munkavállalók, illetve özvegyek (utóbbiak csak 1 évig a házastárs halála után)
• 4. kategória: házas munkavállalók, akik mindketten rendelkeznek jövedelemmel
• 5. kategória: házas munkavállalók, akik közül az egyik házastárs dolgozik, a másik pedig a 3. kategóriába tartozik
• 6. kategória: több munkahelyen dolgozó munkavállalók, akik második illetve harmadik adókártyájukat használják

A személyi jövedelemadó kiegészül az ún. szolidaritási adóval, amely a személyi jövedelemadó 5.5 %-át, és az egyházi adóval, amely a jövedelem 8-9%-át teszi ki. A fizetésből levont személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok mértéke a munkavállaló bruttó fizetésétől és családi állapotától függ. A teljes levonások a fizetés kb. 35%-át teszik ki.

 

A német személyi jövedelemadó mértéke a német adóhatóság oldalán található bérkalkulátor segítségével számolható ki.
További információ a Pénzügyminisztérium oldalán található.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az ÁFA általában 19%-os, de a könyvek, az újságok, az antik áruk és az élelmiszerek után csak 7% Áfá-t kell fizetni.

Ingatlanadó

Az ingatlanadót évente kell fizetni a föld- illetve ingatlantulajdonosoknak a föld, illetve az ingatlan méretétől függően. Az adó mértéke területekként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra 10 évig nem kell adót fizetni.

Örökösödési adó

Az örökösödési adót az öröklött tulajdon azon részére kell fizetni, amelyet az örökös örökölt. Az örökösödési adót az ajándékozási adó egészíti ki. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor ugyanannyi adót kell fizetni, mint örökléskor.

Egyházi adó

Ezt az adófajtát akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Az egyházi adó mértéke tartománytól függ, de általában 8-9%. Ha az állampolgár regisztráltatja magát egy egyháznál, jövedelméből automatikusan levonják az egyházi adót. Ha valaki nem tartozik egy egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat.

Gépkocsiadó

A gépkocsiadót a gépkocsi motorjának kapacitása alapján kell befizetni.

Vállalkozásalapítás

A német vállalati jogot a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv szabályozza, de külön szabályozás vonatkozik a részvénytársaságokra (AG) és a kft-kre (GmbH). A vállalkozások három csoportra oszthatók:

• Egyéni vállalkozás
• Személyegyesítő társaságok
• Tőkeegyesítő társaságok

Németországban is követelmény a társasági szerződés ügyvédi ill. közjegyzői ellenjegyeztetése (notarielle Form).

• Egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozás esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozást fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős. A vállalkozónak évente egyszer mérleget készítenie.

• Személyegyesítő társaságok

o Közkereseti társaság

A közkereseti társaság létrejöttéhez minimum két személy szükséges. A társaságo megalakulásakor fel kell vetetni a cégjegyzékbe. A bejegyzés feltételeiben valamint a tőkemennyiségben a tagok szabadon állapodhatnak meg. A tagok korlátlanul felelősek a társaság tartozásaiért.

o Betéti társaság

Létrehozásához szintén minimum két személy kell, amelyek közül legalább egy személy felelőssége korlátlan, míg a többié vagyoni betétük erejéig terjed. A betétek mértékét a tagok határozzák meg. Az összeget a betétesek nevével együtt fel kell tüntetni a cégbejegyzéskor.

o  Csendestárs

A csendestárssal rendelkező társaság leginkább az egyéni vállalkozáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a csendestárs csak tőkét szolgáltat és ennek kapcsán részesedik a nyereségből. Jogilag azonban nem jelenik meg a vállalkozásban. Nincs közös cégnév és vagyon, mindent a személyek közötti megállapodás szabályoz.

o Polgári jogi társaság

A polgári jogi társaságot szintén nem szükséges nyilvántartásba vetetni. A társaság két vagy több személy szóbeli megállapodása alapján jön létre. A polgári jogi társaság magánjogi társulás egy közös cél érdekében. A társaságnak nincs cégneve és szervezete sem, a felelősség ellenben korlátlan és minden tagra kiterjed.

Tőkeegyesítő társaságok

• Részvénytársaság (AG)

A tőkeegyesítő társaságokra jellemző a korlátozott felelősség, a bejegyzési kötelezettség és az előírt tőkeminimum. Az AG létrehozásához minimálisan egy részvényes kell, az előírt tőkeminimum 50.000 euró, a legkisebb jegyezhető részvény 1 €. A részvénytársaság jogi személy, létrehozásához alapszabály és közjegyző szükséges. A részvénytársaság közgyűlés, igazgatóság és fel-ügyelőbizottság is rendelkezik. Felelőssége a társaság vagyonáig terjed.

• Korlátolt felelősségű társaság (GmbH)1 eurós GmbH, az ún. UG

2008. november 1-jén hatályba lépett új szabályok értelmében  jelentősen egyszerűsödtek a Kft.  alapításának költségei.  Az alapító társasági tagok ugyanis szabadon határozhatják meg a törzsbetét nagyságát, aminek minimum 1 eurónak kell lennie. Ezért is hívják 1-eurós-kft-nek az ilyen típusú vállalkozást.

Az 1 eurós társaságok, mint a GmbH variánsai, korlátolt felelősségű vállalkozói társaságok (UG – Unternehmergesellschaft), a GmbH keretei között működnek.

További információ erről az ITDH oldalán található.

Létrehozásához a német jog szerint egyetlen személy is elegendő. A társaságot fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Két szerve (több is felállítható) a taggyűlés, amely az AG közgyűlésével egyezik meg és az ügyvezetők (igazgatók). Kötelező felügyelő-bizottságot választani, ha az alkalmazottak száma meghaladja az 500 főt.

A Kft. alapításának első lépése a társasági szerződés megkötése. A társasági szerződést Németországban közjegyzővel kell okiratba foglaltatni. Ha a társasági szerződést a közjegyző jóváhagyta, a Kft. az úgynevezett előtársaság „alapítás folyamatban” kiegészítéssel folytathat üzleti tevékenységet.

Ahhoz, hogy a Kft. cselekvőképessé váljon, közjegyzői hitelesítés mellett egy vagy több ügyvezetőt kell kinevezni. Az ügyvezetők kinevezése valamint visszahívása cégbejegyzési és bejelentési kötelezettségekkel jár. Jogilag a Kft. a Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel (ex nunc) jön létre. A cégbejegyzéssel következik be a felelősség korlátozása is.

• Betéti részvénytársaság

A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság elemit is tartalmazza. Létrehozásához minimum öt fő kell, akik közül legalább egy tag felelőssége korlátlan. A betéti részvénytársaságot szintén fel kell vetetni a cégjegyzékbe, és megalakításához alapszabályt kell készíteni. A betéti részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A vállalatot nem az igazgató, hanem a korlátlanul felelős tag képviseli.

A német Gazdasági és Technológiai Minisztérium oldalán a német vállalkozási formákról, valamint az alapításukról eTraining formájában található tájékoztató anyag. 
Magyar vállalkozások

Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet.

Az EU-ban jelenleg vállalkozást egyéni vállalkozóként vagy társaságok formájában az alábbiak szerint lehet indítani:

Ha valaki egy másik tagországban egyéni vállalkozóként kíván letelepedni, regisztrációs igazolást kell igényelnie. Ezt a regisztrációs igazolást automatikusan megkapja, kiadását a tagország csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a letelepedni szándékozó belépése és ott-tartózkodása az adott ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti.

A közegészségügyre hivatkozva ugyanakkor a regisztrációs igazolás csak abban az esetben tagadható meg, ha a jelentkező meghatározott betegségekben szenved; ilyenek például a tuberkulózis, az elmeállapot kóros elváltozása, a szifilisz, a karantént igénylő betegségek. A regisztrációs igazolás igénylésekor igazolni kell még, hogy az üzletszerűen folytatni kívánt tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá.

A regisztrációs igazolás megléte esetén ugyanolyan feltételeket kell viszont a jelentkezőnek biztosítani – például a vállalkozói igazolvány kiváltásakor – mint saját állampolgárainak, tehát többletkötelezettségek nem írhatók elő.

A társaságok formájában történő letelepedés, a társaságalapítás szabadsága lehetővé teszi azt, hogy bármely cég leányvállalatot, kereskedelmi képviseletet, fiókot vagy ügynökséget hozzon létre bármely tagállamban.

A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be.

Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról.

Ha magyarországi természetes vagy jogi személyek által létesített vállalat németországi telephellyel rendelkezik, a telephely működtetését a német törvényi előírásoknak és a német adózásnak rendelik alá.

A határokat átlépő vállalkozási tevékenység kettős adóztatásának elkerülése érdekében Németország és Magyarország között létezik, fennáll egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

Németországban iparűzési szabadság érvényesül, azaz a legtöbb önálló tevékenységre vonatkozóan különleges feltételeket, mint például szaktudást az iparűzőnek nem kell igazolnia.

Adózás

Jövedelemadó: Jövedelemadó fizetésére kötelezett minden természetes személy, akinek Németországban lakóhelye van, illetve általában ott tartózkodik. A személyi jövedelemadó bevallást a helyileg illetékes adóhivatalhoz általában május 31-ig kell benyújtani az előző évre vonatkozóan.

Társasági adó: A társasági adót a tőketársaság (pl. Kft.) adóköteles jövedelmére vetítik ki, mértéke 29,8 % (2009).

A tőketársaság bevételének megadóztatása után a tagok nyereség-kifizetésének csak a felét kell leadózni.

Iparűzési adó: Az iparűzési adó alapja az elért jövedelem.

Forgalmi adó: Az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik minden adózott termék és szolgáltatás; mértéke általában a nettó ár 16 %-a. Bizonyos termékek vonatkozásában (pl. élelmiszerek, könyvek és folyóiratok) alacsonyabb (7%-os) forgalmi adó- kötelezettség érvényesül.

Németországi vállalkozásalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) Németországgal foglalkozó oldalán, valamint a német befektetés-ösztönzési ügynökség honlapján.

Emellett hasznos információval szolgálhat még az Európai Bizottság uniós vállalkozások tájékoztatására létrehozott honlapja, melynek Németországra vonatkozó információit itt olvashatja. (német nyelven)

További információ:

Német kormányzati portál
Pénzügyminisztérium

Szolgáltatásnyújtás
Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás

Az Európai Unió működésének alapját az egységes belső piac jelenti, ahol a személyek, az áruk és tőke mellett a szolgáltatások is szabadon áramlanak. Ennek biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a vállalkozások, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

Amennyiben egy magyar vállalkozás kíván ideiglenesen külföldön munkát végezni (kinti letelepedés nélkül), ezt a tevékenységkifejtést határon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtásnak nevezzük, melynek általános szabályairól ezen az oldalon olvasható részletes információ.

Németországi vállalkozás alapítása nélkül, letelepedés nélküli szolgáltatásnyújtás keretében csak ideiglenesen – pl. egy projektmunka elvégzésének erejéig – végezhető munka az országban. A vállalkozás szabadsága nem ad lehetőséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelően alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba. Amennyiben a vállalkozás a továbbiakban másik tagországban kíván működni az adott ország szabályai szerint új céget kell létrehozni.

A fentiek alapján tehát ideiglenesen a magyar vállalkozás is végezhet munkát (elvállalhat megbízásokat) másik tagállam területén. Ugyanakkor ha a magyar vállalkozók a tevékenységüket tartósan kint szeretnék végezni az adott tagállamban kell vállalkozást létrehozniuk.

Amennyiben a magyar cég a Magyarországon bejelentett munkavállalóit kívánja foglalkoztatni a külföldi munkavégzés során, erre kiküldetés keretében van lehetősége, amelyhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes kirendeltségénél kell kiváltani számukra az E101-es nyomtatványt, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

A Magyarországon letelepedett cégek munkavállalóinak ideiglenes mozgásával járó (kiküldetés) történő munkavégzését be kell jelenteni a helyi adóhivatalnál. A német adóhivatal elérhetőségei ide kattintva érhetők el.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazandó áfa-előírásokról ezen az oldalunkonolvasható részletes információ.

Németországra vonatkozó átmeneti korlátozások

A Csatlakozási Szerződésben Németország felhatalmazást kapott arra, hogy átmeneti ideig, legfeljebb 2011-ig, bizonyos szektorokban korlátozza a Magyarországon letelepedett cégek németországi szolgáltatásnyújtását. A korlátozás alá eső szakmák a következők:

Szolgáltatási ágazat	NACE-kód1
új2	régi
Építőipar3	41-43	45.1-45.4
Ipari takarítás, tisztítás	81.2	74.7
Divat- és formatervezés4	74.10	74.87

¹ A NACE-kódokról további információ itt olvasható.

² 2008. január 1-től

³ ideértve a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységeket is
⁴ Korábbi elnevezése: „Kizárólag belső dekoráció tervezése”

A korlátozás alá eső szektorokban a magyar társaságok munkavállalóinak ideiglenes németországi foglalkoztatására az ún. Werkvertrag egyezmény alapján csak vállalkozási szerződés alapján, foglalkoztatási célból történő kiküldetésben kerülhet sor. E  tevékenységek körébe tartozó németországi szolgáltatásnyújtás csak az egyezményben meghatározott kvóták szerint, engedélyezés útján lehetséges.

A kiküldetéshez szükséges engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal állítja ki, melyhez szükség van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Vállalkozói Érdekegyeztető Fórum előzetes minősítésére is. Érdemes tehát először e két utóbbi szervezethez fordulni.

További információ a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a Magyar Kereskedelemi- és Iparkamara, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Bundesagentur für Arbeithonlapján érhető el.

Német ellenőrző szervek szigorúan ellenőrzik, hogy a kiküldött munkavállalók bérezési feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek az ugyanolyan, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott német munkavállalók bérfeltételeinél. A munkavállalók bérezésének vizsgálatakor a nettó munkabért kell figyelembe venni.

A német jogszabályok előírják továbbá, hogy a kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalók adatait be kell jelenteni a kölni székhelyű Pénzügyi Főfelügyelőség pénzügyi ellenőrzési és feketemunka-ellenes osztályánál.

A kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalók részére az adott szerződés teljesítésének időtartamára adják ki a német hatóságok a munkavállalási engedélyt. Lehetőség van azonban arra, hogy egy adott munkavégzés befejezését követően a munkavállaló közvetlenül egy másik munkavégzésen legyen foglalkoztatható, azonban az összes foglalkoztatási idő nem haladhatja meg a 24 hónapot. Kivételes eseten, amennyiben egy adott vállalkozási szerződ teljesítése az engedélyezés során bizonyíthatóan két évnél tovább tart, a munkavállalási engedély maximum 36 hónapos időszakra adható ki.

Oktatás
Áttekintés

Németországban az alkotmány 7. paragrafusa értelmében a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A szövetségi struktúra szerint azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot vállal magára. A tartományok hatáskörébe tartozik például a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása.

Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre.

Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülőknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától.

A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. A vallási oktatás része a tantervnek, kivéve a nem felekezeti iskolákat. A tanulók 14 éves koráig a szülők döntenek, 14 éves koruk után a gyerekek dönthetnek ebben a kérdésben. Az iskolák mindenhol – néhány vallási felekezet kivételével – koedukált rendszerűek.

Óvoda és általános iskola

Az iskola előtti időszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok működtetik.

Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Tanterv nincs, a német kisgyerekek kb. 7 %-a jár óvodába.

Néhány tartományban iskolai-előkészítő osztályok működnek, melyek kapcsolatban állnak az általános iskolákkal. Feladatuk az óvodás, de még nem iskoláskorú gyermekek iskolai felkészítése, tanterv alapján.

Kötelező oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozata

Az iskolai oktatás 6 éves korban kezdődik. A kötelező iskolai oktatás 10-12 évig tart, az első 9 évben, a gyermekek nappali tagozaton tanulnak, míg az utolsó három évben az oktatás a hétnek csak egy részét veszi igénybe.

Kötelező oktatási intézmények

• Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) – kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály)
• Középiskola alsó tagozata (Szekunder I. – 10-től 15 éves korig, beleértve a tizedik osztályt is 16 éves korban).

Középiskolák:

• Hauptschule: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek (középiskola felső osztályok, vagy szakiskola=Berufsschule)
• Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule, és általában az ötödik évtől a tizedik évig tart. A Realschule-ban megszerzett bizonyítvánnyal a diákok szakiskolában tanulhatnak tovább.
• Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít.
• Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint. A Gesamtschule-ból átjárható az összes többi középiskolai forma. Az érettségi vizsga ugyanazokkal a feltételekkel szerezhető meg, mint más hagyományos iskolában.

Valamennyi német tartományban kötelező tantárgyak: német nyelv (irodalom), társadalomtudomány (történelem) és természettudományok valamint vallás és sport. Ezen belül az óraszámot és a tanrendet a tartományi oktatási minisztérium állapítja meg.

Az elmúlt években, néhány tartományban új iskolatípusokat hoztak létre, melyek elnevezése tartományonként változó. Ezek az iskolatípusok a Hauptschule és a Realschule iskolarendszerét ötvözik (pl. Regelschule – Türingia, Mittelschule – Szászország, Sekundarschule – Sachsen-Anhalt stb.).

Felvételi követelmények

Minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A negyedik év végén a gyermekek automatikusan a középiskola alsó tagozatába kerülnek.

Tandíj

Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközök ingyenesek, illetve az iskolától kölcsönözhetők. A tanulóknak az iskola biztosítja a kötelező olvasmányokat is.

Nyelv

Általános iskolában az első idegen nyelv tanítását a harmadik évtől javasolják.

• A Hauptschule-ban egy idegen nyelvet tanítanak, ami általában az angol.
• A Realschule-ban a kötelező idegen nyelven felül, ami általában a francia, lehetőség vanegy másik idegen nyelvet tanulni.
• A Gymnasium-ban (és az Oberschule-ban) két idegen nyelv tanulása kötelező.

Értékelés

Az általános iskola első két osztályában a gyerekeket egy évben kétszer értékelik (teljesítményértékelés). Ebben a jelentésben részletesen beszámolnak arról, hogy a gyerekek mennyit haladtak, mely tantárgyakban tűntek ki vagy szerepeltek gyengébben. A második év végétől bizonyítványt kapnak, melyben már érdemjegyeket kapnak. Ahhoz, hogy a következő osztályba léphessenek, teljesíteniük kell a minimális követelményszintet a legfontosabb tantárgyakból. Ha ezt a szintet nem érik el, osztályt kell ismételniük.

Képesítés

a) Általános iskola

A tanulók általános iskolából a középiskola alsó tagozatába kerülnek. A felsőbb osztályba kerülésről szóló döntést általában a szülők vagy a kiválasztott iskola hozza meg annak az iskolának az ajánlása alapján, ahová a tanuló korábban járt.

b) Középiskola alsó tagozata

Minden tartományban a kilencedik év végén a tanulóknak lehetőségük van vizsgát tenni. Az ún. „Hauptschulabschluß” vizsga az alapja a szakmai képzésnek. A tizedik év végén ún. „Realschulabschluß” vizsgát lehet letenni. A tizedik év végén a gimnáziumi tanulók a középiskola felső tagozatában tanulhatnak tovább.

Anyagi támogatás

A jelenlegi szövetségi törvénykezés szerint a diákok a tizedik évtől, mind az általános, mind a szakképesítést nyújtó iskolákban pénzügyi támogatást kaphatnak (BaföG=Szövetségi Képzési Támogatási Törvény), szüleik szociális helyzete szerint, és amennyiben más pénzügyi támogatásban nem részesülnek.

Középiskola felső tagozat

A középiskola felső tagozata nem kötelező.

A 16-19 éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe:

• Középiskola felső tagozata (általános ismeretek bővítése)
• Szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végződnek (betanított szakmunkás)
• Szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány)

Szakmai képzés nappali tagozaton a következő iskolatípusokban folyik

• Berufsfachschule (nappali tagozatos szakmunkásképző iskola)
• Berufsaufbauschule (szakközépiskola)
• Fachoberschule (műszaki középiskola), mely munkajogi szempontból felsőfokú, oktatási szempontból középfokú diplomát ad.
• Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium (a gimnáziumnál magasabb képzést biztosító, technikai képesítést nyújtó szakiskola) az itt szerzett bizonyítvány jogosít a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

Felvételi követelmények

Ahhoz, hogy a középiskola felső tagozatába felvételt nyerjenek, a diákoknak a tizedik év végén vizsgát kell tenniük, vagy ezzel egyenértékű minősítést kell szerezniük valamely más középiskolában.

Tandíj

Az iskolák általában ingyenesek. A tanuláshoz szükséges eszközökhöz a tanulók ingyen juthatnak hozzá, illetve azok az iskolákból kölcsönözhetők.

Nyelv

Egy idegen nyelv tanulása kötelező. A felsőbb osztályokban további nyelvek javasoltak.

Értékelés

A tanulók értékelése pontrendszer alapján történik 1-től 6-ig terjedő skálán (1=legjobb)

Bizonyítvány

A gimnázium végén a diákok négy tantárgyból érettségi vizsgát tesznek, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Azok a tanulók, akik sikeresen leteszik az Abitur vizsgát, tovább folytathatják tanulmányaikat bármely felsőoktatási intézményben.

Felsőoktatás

Németországban néhány privát (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben.

A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai.

Felsőoktatási intézmények:

Egyetemek és tudományegyetemek (Universitäten, Gesamthochschulen: csak Hessen-ben és Észak-Rajna-Vesztfáliában)

• Különböző típusú szakfőiskolák (Fachhochschulen)
• Tanárképző főiskolák (Pädagogische Hochschulen)
• Zene és művészeti főiskolák (Kunst- und Musikhochschulen)

Tudományegyetemek (Gesamthochschulen): szélesebb körű ismereteket nyújtó egyetemek, melyek egy intézményen belül kínálják mindazt, amit az egyetemeken, szakfőiskolákon, zene és művészeti főiskolákon külön-külön tanítanak.

Fachhochschulen: egyetemi szintű oktatást biztosít, elsősorban mérnöki, közgazdasági, mezőgazdasági, üzleti területen. Németországban található még szociológiai, könyvtár, informatikai és tervezési főiskola is. Az oktatásban a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt.

Tanárképző főiskolák: általános iskolák és középiskolák alsó tagozata számára képeznek tanárokat, míg a felsőoktatásban oktató tanárok képzése az egyetemeken történik.

Egyetemi év

Az egyetemi év szemeszterekből áll. Az egyetemeken a téli szemeszter októbertől márciusig (szakfőiskolákon szeptembertől februárig), a nyári szemeszter pedig áprilistól szeptemberig tart (szakfőiskolákon márciustól augusztusig). Szakfőiskolákon 3 hónapból, míg más felsőoktatási intézményekben 5 hónapból áll a szorgalmi időszak. A legtöbb felsőoktatási intézményben szak-párosításokat ajánlanak, de számos felsőoktatási intézményben a hallgató maga válogathat a tárgyak és szakok között.

Felvételi követelmény

Azok a tanulók, akik általános vagy szakképesítést nyújtó középiskolába jártak, és megszerezték a szükséges vizsgát abból a tantárgyból, amit a későbbiekben tanulni szeretnének, jogosultak arra, hogy bekerüljenek az adott felsőoktatási intézménybe. Jelentkezni a téli szemeszterre az adott év július 15-ig lehet, a nyári szemeszterre pedig az adott év január 15-ig. A jelentkezés végső határideje intézményenként változó.

Képesítés

Különböző típusú képesítés szükséges a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz:

• Allgemeine Hochschulreife: általános felsőoktatási felvételi vizsga, melynek megszerzése után bármelyik felsőoktatási intézményben folytathatók tanulmányok bármilyen területen.
• Fachgebundene Hochschulreife: bizonyos tantárgyakból tehető, és ezzel speciális egyetemi kurzusokra vagy ezekkel egyenértékű felsőoktatási intézményekbe nyerhet felvételt a tanuló.
• Fachhochschulreife: a képesítés megszerzésével különböző szakfőiskolákon, illetve az egyetemek kiegészítő kurzusain lehet továbbtanulni.

A felvételi helyek számát központilag határozzák meg.

Létszámkorlátozás

Németországban néhány szak esetén létszámbeli korlátozást vezettek be. Ezek a szakok a következők: építészet, ügyvitel, biológia, erdőgazdálkodás, orvostudomány, gyógyszerészet, pszichológia, jog, állatorvostan, fogorvosi szak és közgazdaságtan.

Nyelv

Minden európai uniós állampolgárnak, aki Németországban kíván tanulmányokat folytatni, le kell tennie a „Prüfung zum Nachweis deutscher Sprachkenntnis” vizsgát. A vizsgáztatás a felsőoktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió tagállamainak diákjai a német állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkeznek.

Tandíj

Német vagy külföldi diákoknak a felsőoktatásban való részvétel általában ingyenes, kivételt képeznek a magánfőiskolák. Tandíj helyett a diákoknak szociális hozzájárulást (Sozialbeitrag) kell fizetniük vagy az iskola működésének fenntartásához kell anyagilag hozzájárulniuk. Ennek összege intézményenként változik.

Felvételihez szükséges minősítés elfogadásának kritériumai

Németország az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val kötött kétoldalú szerződés alapján elismeri az európai országokban szerzett, a felvételihez szükséges minősítést.

Ezenkívül elfogadja az európai főiskolai diplomát, valamint néhány kikötéssel a nemzetközi főiskolai diplomát.

További információ a német oktatási rendszerről az Oktatásügyi Minisztérium honlapján(Bundesministerium für Bildung und Forschung) található.