Egyesült Királyság

 Belépés ideje: 1973. január 1.

Terület: 244 100 km²; részei: Anglia: 130 439 km², Skócia: 78 772 km², Wales: 20 768 km², Észak-Írország: 14 121 km²

Népesség: : 62 262 000 (2010)

Fővárosa: London

Népesség összetétel:
0-14 év: 16,9%
15-64 év: 67,1%
65 év felett: 16%

Népességnövekedés: 0,276% (2008)

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,01 év (nők: 81,63 év férfiak: 76,52 év)

Éghajlat: mérsékelt, a Golf-áramlatnak köszönhetően állandó délnyugati szél fúj, a napok több mint fele felhős

Idő: Greenwichi középidő (GMT), nyáron GMT +1 óra

Fizetőeszköz: font sterling

Nyelv: angol, walesi (a walesi lakosság kb. 26%-a), a gael skót formája (kb. 60 ezren Skóciában).

Vallás: keresztény (anglikán, római katolikus, presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1%, nem nyilatkozott vagy felekezet nélküli 23,1% (2001-es népszámlálás alapján).

Régiók: kerületek (borough) és megyék (county) alkotják a közigazgatás rendszerét.

Gazdaság: Az Egyesült Királyság Nyugat-Európa egyik vezető kereskedelmi hatalma és pénzügyi központja. Az elmúlt két évtizedben a kormány visszaszorította a köztulajdon arányát és folytatta a jóléti programok támogatását. Az ország mezőgazdasága jelentős, gépesített, az európai mércével mérve hatékony, az élelmiszer szükséglet 60%-át a munkaerő mindössze 2%-ának igénybevételével állítja elő. Az Egyesült Királyságnak nagy szén, földgáz és kőolaj készletei vannak, az energiatermelésből származó jövedelem a GDP 10%-át teszi ki. A szolgáltató szektor, azon belül különösen a pénzügyi, biztosítási és befektetési szolgáltatások adják a GDP messze legnagyobb részét, az ipar visszaszorulóban van. Az ország gazdasága az egyik legerősebb Európában, az infláció, a kamatláb és a munkanélküliség tartósan alacsony. Az ország nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak.

Természeti kincsek: szén, kőolaj, földgáz, ón, mészkő, só, agyag, ólom, szilícium, termőföld

Beutazás/ tartózkodás
Beutazás

A magyar állampolgárok érvényes magyar útlevelük vagy személyazonosító igazolványuk birtokában szabadon beutazhatnak – beleértve a repülőgéppel való utazást is – az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség államainak területére, így az Egyesült Királyságba is. A zökkenőmentes határátkelés érdekében a Külügyminisztérium ugyanakkor továbbra is javasolja az útlevél használatát. A brit hatóságok külön is felhívták a figyelmet arra, hogy a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát nem ajánlják.

A magyar állampolgár nem EU-tagország állampolgárságával rendelkező családtagja továbbra sem mentes az állampolgárságának megfelelő beutazási szabályok és feltételek teljesítésétől, így pl. rövid látogatás, turizmus esetén szüksége lehet vízumra. Erről bővebben a családtag lakóhelye szerint illetékes brit konzulátus szolgálhat bővebb információval.

Tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.)

Az EU tagországok állampolgárainak három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni.

A brit jogszabályokba már átültették az új uniós irányelvet, amelynek értelmében az Egyesült Királyságban az uniós polgároknak három hónapot meghaladó tartózkodás esetén sem szükséges tartózkodási igazolást igényelniük vagy bejelentkezniük.

Azonban, amennyiben az EU/EGT tagországok állampolgárai igénylik, hogy az Egyesült Királyságban történő tartózkodásukat nyilvántartásba vegyék, illetve megerősítsék tartózkodáshoz való jogukat (pl.: tanuló, önellátó, nyugdíjas), kérelmezhetik a regisztrációs igazolás (Registration Certificate) kiállítását az illetékes hatóságoktól, az úgynevezett EEA1 formanyomtatvány benyújtásával.

A formanyomtatvány letölthető a brit Bevándorlási Hatóság (UK Border Agency) honlapjáról.

A regisztráció menete

A magyar állampolgárok 2004. május 1-jétől korlátlan ideig az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, amennyiben

• igazolt munkaviszonyuk van, vagy
• igazolni tudják, hogy önfenntartók, azaz rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családjuk meg tud élni, s nem folyamodnak szociális juttatásokért.

A megfelelő anyagi háttér Egyesült Királyságbeli bankszámlával, vagy egyesült királyságbeli címre rendszeres átutalást igazoló külföldi bankszámla-kivonattal igazolható.

Jövedéki termékek (cigaretta, alkoholtermékek) szállítása az Egyesült Királyságba

Az Európai Unión belül – a jövedéki termékek kivételével – nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy mit vásárolhatunk, illetve mit vihetünk magunkkal, abban az esetben, ha a vásárlás és a kivitel magáncélból történik.

A jövedéki termékek EU-n belüli mozgásának azonban különös figyelmet szentelnek az uniós és nemzeti szabályozások. Ezek a rendelkezések az uniós irányelvein alapulva meghatározzák, hogy milyen mennyiségű jövedéki termék tekinthető nem kereskedelmi jellegűnek, és vihető szabadon egyik tagállamból a másikba. (Ez vonatkozik repülővel történő utazásra is.)

Az uniós jogszabályok a jövedéki termékek esetében meghatároznak bizonyos irányadó minimumértékeket, amely értékeknél nagyobb mennyiségek kereskedelmi mennyiségnek minősülnek. A tagállamok ezen értékeknél magasabb minimumszinteket is megszabhatnak (tehát nagyobb mennyiségtől minősítik kereskedelmi jellegűnek a szállított árút), de az uniós szinten megadott minimum alá nem mehetnek.

A jövedéki termékek esetében az alábbi irányadó értékeket határozták meg:

• cigarettából 800 darab (40 doboz)
• szivarból 200 darab,
• szivarkából 400 darab,
• fogyasztási dohányból 1000 gramm
• sörből 110 litert
• köztes alkoholtermékből 20 litert
• alkoholtermékből 10 litert
• borból és pezsgőből együttesen 90 litert (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter)
• motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, biodízelből 100 litert

Az Egyesült Királyság vámhatóságának oldalán található információ alapján nincsen korlátozásaz Egyesült Királyságba bevihető termékek (mindenféle termék, beleértve a jövedéki – például alkohol vagy cigaretta) mennyiségére vonatkozóan, amennyiben azt az utazó saját használatra (tehát nem továbbértékesítés céljából) szállítja be az országba, és a szállítását maga végzi.

A vámhatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a szállított terméket kereskedelmi célból viszik be, akkor a határőr kérdéseket tehet fel, és érdeklődhet a bevitt mennyiség szükségességéről. Amennyiben a bevitt cigaretta mennyisége a3200 darabot meghaladja, akkor mindenképpen ellenőrzik, hogy valóban magáncélra történik-e a behozatal.

További információ ezzel kapcsolatban ezen az oldalon található.

Utazás/ közlekedés
Az Egyesült Királyságban a többi európai országoktól eltérően a baloldali közlekedés szabályai vannak érvényben. Ezt nemcsak autósként, de gyalogosként is ajánlatos figyelembe venni a balesetek elkerülése céljából. A parkolás szabályai bonyolultak, a belső kerületekben a parkolás csak az arra kijelölt helyeken megengedett, időben korlátozott, sok helyen maximum 2 óra. A parkolási díjak igen magasak, s a szabálytalanságokat pénzbüntetéssel sújtják a hatóságok, nem ritka a gépjárművek elszállítása.

Ajánlott metróval vagy busszal közlekedni. A metró hálózata is a főváros jelentős területét lefedi. A jegyek a budapesti metrótól eltérően nem egy vonalra, hanem zónákra érvényesek, a zónán belüli átszállás lehetőségével. Hosszabb tartózkodás vagy a metró rendszeres igénybevétele esetén tanácsos napi vagy heti jegyet vásárolni. (Bővebb információ angolul ezen a linken érhető el.)

Közbiztonság

A főváros turisták által látogatott belső kerületei, a vidéki nagyvárosok közbiztonsága kielégítőnek mondható, azonban a turisták értéktárgyai, táskái a tolvajok kedvelt célpontjai. A külföldi állampolgárok nem kötelesek útleveleiket tartózkodásuk időtartama alatt maguknál tartani (kivétel Észak-Írország).

Kisállatok utaztatása

A 2004. október 1-től hatályba lépett, új ún. háziállat-útlevél megkönnyíti a háziállatok utaztatását. Minden macskának, kutyának, illetve vadászgörénynek rendelkeznie kell ilyen útlevéllel, mely Unió-szerte elismert igazolásként szolgál arra, hogy a háziállat megkapta a veszettség elleni védőoltást. Az útlevél egyéb információkat is tartalmaz arról, hogy az állat előzőleg milyen orvosi kezelésben, ellátásban részesült.

2012. január 1-től a többi európai országhoz hasonló feltételek érvényesek az Egyesült Királyságban is. Nincs szükség a vértiter vizsgálatra, illetve a kullancs elleni oltásra, és nincs 6 hónapos várakozási idő sem. Ugyanakkor a féregtelenítő kezelés változatlanul szükséges marad.

További információ a Magyar Állatorvosi Kamara oldalán található.

Sebességkorlátozás

	Lakott terület*	Egysávos út	Kétsávos út	Autópálya
Jármű típusa	mph(km/h)	mph (km/h)	mph (km/h)	mph (km/h)
Személygépkocsik és motorkerékpárok(beleértve a „B” kat. jogosítvánnyal vezethető furgonokat maximum 2 tonna össztömeggel)	30 (48)	60 (96)	70 (112)	70 (112)
Személygépkocsi lakókocsit vagy utánfutót vontatva(beleértve a „B” kat. jogosítvánnyal vezethető furgonokat és motorkerékpárokat)	30 (48)	50 (80)	60 (96)	60 (96)
Buszok, távolsági buszok és minibuszok(legfeljebb 12 méteres hosszal)	30 (48)	50 (80)	60 (96)	70 (112)
Tehergépjárművek (legfeljebb7,5 tonna össztömeggel)	30 (48)	50 (80)	60 (96)	70 (112) **
Teherjárművek (7,5 tonnától a megengedett maximum össztömegig)	30 (48)	40 (64)	50 (80)	60 (96)

* A 30 mph-s korlátozás rendszerint minden járműre vonatkozik minden közvilágítással ellátott úttípuson, ha a közlekedési jelzőtáblák mást nem mutatnak.

** 60 mph (96 km/h) csuklós jármű és vontatott teher esetén

 

Az Egyesült Királyságban megengedett véralkoholszint 0,8 mg/ml.

Autópályadíjak, és egyéb díjak

Útdíjas autópályából egy található az Egyesült Királyságban, ez az út az ún. M6 Toll. Az autópályáról és a díjakról az alábbi oldal ad információkat.

Emellett néhány híd és alagút útdíjköteles főként a folyótorkolatok környékén, valamint néhány kis, magánkezelésben lévő út és híd.

A városi parkolás szigorúan szabályozott, mindenütt táblák jelzik, hogy a járda mellett csak a helyi (betűkkel jelzett) zóna lakosai parkolhatnak, vagy az utcai parkoló-automatákat igénybe véve bárki, és meddig. A kiszabott büntetés 2 héten belüli befizetés esetén 50, azon túli fizetés esetén 100 font. A kerékbilinccsel ellátott és elszállított gépkocsi kiváltásának költsége már az első napon meghaladja a 200 fontot.

Túlzsúfoltsági adó

London belvárosában a korábban gyakori dugók miatt külön túlzsúfoltsági adót (Congestion Charge) vezettek be az oda reggel 7 és délután 6 között behajtani kívánóknak. A kijelölt terület határát táblán és az úttesten jól látható C betűk jelzik. A napi 8 fontos díjat a kérdéses napon este 10-ig lehet befizetni a kijelölt helyeken (egyes benzinkutak, üzletek), telefonon (0845 900 1234) vagy interneten (www.cclondon.com) – elbliccelése esetén a büntetés pár nap alatt 120 fontra emelkedik, aminek behajtására az Európai Unión belül intézkednek. (A túlzsúfoltsági adóról bővebb információ olvasható az alábbi oldalon.

Gépjármű használata

A személygépkocsik másik tagországban történő regisztrációjáról, forgalomba helyezési kötelezettségéről a közösségi jog nem rendelkezik, annak szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagországokban általános gyakorlat, hogy amennyiben valaki tartózkodási helyét más tagországba helyezi át, az adott állam szabályait kell figyelembe venni. Ennek értelmében az egyes tagállamok előírhatják, hogy az adott gépjárművet forgalomba kell helyezni.

Amennyiben a külföldi rendszámú gépjárművet Egyesült Királyságbeli lakos hozza be, azt azonnal nyilvántartásba kell vetetnie, s rá helyi rendszámot kérnie.

A brit közlekedési hatóság honlapján található információ szerint ideiglenesen az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állampolgár esetében a költözést követő 6 hónapon belül (180 nap) köteles az autót regisztráltatni.

További információk az alábbi oldalon érhetőek el, továbbá a brit közlekedési hatóság, a Driver and Vehicle Licensing Agency honlapján is hasznos információkat talál.
Jogosítvány használata

A jogosítványát az érvényességi idejének lejártáig használhatja az EU tagállamaiban. Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes.

Az Egyesült Királyságban közlekedési szabálysértés, bűncselekmény, baleset esetén az intézkedő rendőr az eset súlyosságától függően azonosítás végett rövid időre elkérheti a külföldi gépjárművezető jogosítványát. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság gyanúja esetén a jármű vezetőjét előállíthatják, laboratóriumi vizsgálatot végezhetnek. Bevonni a jogosítványt az Egyesült Királyságban csak bírói ítélet alapján lehet.

További információ az EUvonal oldalán, és az Európai Bizottság oldalán magyar, és angolnyelven található.

Munkavállalás

2004. május 1-je óta a brit hatóságok nem korlátozzák a magyar állampolgárok munkaerőpiacra jutási jogát, így munkavállalási engedély nélkül, szabadon kereshetünk és vállalhatunk munkát az Egyesült Királyságban.

Magyar állampolgárok nem csak magánvállalatoknál, hanem az állami szektorban is elhelyezkedhetnek, vannak azonban olyan állások is, melyek brit állampolgársághoz kötöttek (főként az államapparátusban, a fegyveres erőknél, stb.), de ezt az állás meghirdetésekor szerepeltetik a követelmények között.

Munkavállalói regisztráció

A munkavállalói regisztrációs rendszer (Worker Registration Scheme) 2011. május 1-jétől megszűnt. Amennyiben egy magyar állampolgár  2011. április 1-je után kezdett el az Egyesült Királyságban dolgozni, már neki sem kellett a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatnia magát  az illetékes brit belügyminisztériumi hivatalnál (Home Office).

A 2011. május 1-je után beérkezett kérelmeket a illetékes brit hivatal már nem fogadja be. A  beküldött nyomtatványt visszaküldik, illetve az eljárási díjat visszatérítik.

További információ itt olvasható.

Román és bolgár állampolgárok munkavállalása 

A bolgár és román állampolgárok munkavállalása jelenleg munkavállalási engedélyhez kötött. A rájuk vonatkozó szabályozásról itt található információ.

Adó- és TB szám (National Insurance Number)

Az egyesült királyságbeli munkavállalók adózása és társadalombiztosítási jogosultsága szempontjából fontos elem az ún. „National Insurance” (NI) szám beszerzése. A munkát kereső, elkezdő, adót fizető, illetve juttatásokat igénylő magyar állampolgárnak szüksége van NI-számra.

Ezt az adóhivatal adja ki egy ún. azonosító (feltérképező) interjú alapján, amelyben meggyőződnek a kérelmező személyazonosságáról, valamint arról, hogy törvényesen vállalhat-e munkát az Egyesült Királyságban. Az interjúra a helyi társadalombiztosítási irodákban (DWP office vagy Észak-Íroszágban a Social Security Office) kerül sor, előzetes időpont-egyeztetés alapján. Az interjú négyszemközt zajlik, szükség esetén tolmácsot is biztosítanak.

A bemutatandó okmányok listáját az interjú időpontjával együtt levélben küldik meg a kérelmező részére. Csak hiteles fordítással ellátott eredeti okmányokat fogadnak el, amelyekből néhányat elismervény ellenében egy időre benntarthatnak.

A személyazonosság igazolásához többek között a következő okmányokat fogadják el: útlevél, személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat. A munkavállalás igazolásához elfogadott dokumentumok többek között: fizetési bizonylat, regisztrációs igazolás, egyéni vállalkozók esetében számlák, Schedule D adóbevallási formanyomtatvány. Kedvező elbírálás esetén a NI számot utólag postázzák, ideiglenes NI-számot nem állítanak ki.

Munkakeresés

A munkavállaló közvetlenül a sajtóban, az interneten vagy a brit hivatalos kormányzati tájékoztató portál álláskeresőjének segítségével találhat állásajánlatokat.

Az Európai Unió állásközvetítő rendszere, az EURES (European Employment Services) az EU-tagállamok foglalkoztatási hálózatainak, munkaügyi szervezeteinek hálózata is segíthet az álláskeresésben. Az EURES átfogó összeurópai állás-adatbázist kezel. Az ingyenesen elérhető adatbázis mind a munkavállalók, mind a munkaadók részére tartalmaz hasznos információkat, és két részre bontható: az egyik tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekről, a másik az EU- és EGT-államokat mutatja be: itt olvashatóak az egyes országokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályok, továbbá hasznos információk az adott ország politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetéről.

Az EURES tanácsadókat foglalkoztat, akik segítenek az álláskeresőknek. Magyarországon mintegy 20 nagyobb városban tevékenykednek EURES tanácsadók.

Munkaszerződés

Az Egyesült Királyságban a munkaszerződések megkötése törvényileg szabályozott. Ennek alapján a munkáltató a munkavégzés megkezdésétől számított két hónapon belül köteles a munkavállaló számára biztosítani egy írásos munkaszerződést /nyilatkozatot/ kollektív megállapodást, amely tartalmazza a szerződés fő feltételeit.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:

• a munkáltató és a munkavállaló nevét
• a munkaköri leírást
• a munkavégzés kezdetének időpontját
• a munkavégzés helyét, valamint a munkáltató címét
• a fizetés mértékét, időpontját
• a munkaidőt
• a fizetett szabadságot és a táppénzt
• a felmondási idő hosszát, a fegyelmi szabályokat, valamint az elbocsátási eljárás menetét.

Amennyiben probléma merül fel a munkáltató és a munkavállaló között, a Tanácsadói, Békéltetési és Választottbírósági Szolgálathoz (Advisory, Conciliation and Arbitration Service – ACAS) lehet fordulni.

A munkaszerződésekkel kapcsolatban további információ a hivatalos kormányzati tájékoztató portálon.

Munkaidő

Főszabály szerint a heti munkaórák száma iskolaköteles kor és 18 év között nem haladhatja meg a 40 órát, 18 év felett pedig a 48 órát.

A munkaórák számát, valamint a szabadság mértékét bele kell foglalni a munkaszerződésbe.

A túlóra megengedett, de csak abban az esetben, ha a munkavállaló is beleegyezik. Írásba kell foglalni, amelyet a munkavállalónak alá kell írnia.

Éjszakai munkavégzésnek számít a 23:00 és 06:00 között végzett munka. Éjjel végzett munka esetén a napi munkaórák száma 24 órán belül, túlórával együtt átlagosan nem lehet több nyolcnál.

A munkaidővel kapcsolatban további információ olvasható a hivatalos kormányzati tájékoztató portálon.
Munkaszüneti napok, ünnepnapok

• Január 1. – Újév napja
• Április 10. – Nagypéntek
• Április 13. – Húsvéthétfő
• Május 4. – Májusnap
• Május 25. – Munkaszüneti nap
• Augusztus 31. – Nyári munkaszüneti nap
• December 25. – Karácsony
• December 28. – Boxing Day

Az Egyesült Királyságban a törvényileg meghatározott életkor szerint óránkénti minimálbér  a következőképpen alakul:
(2011. október óta)

£ 6,08 –  21 éves korig és a felett
£ 4,98 – 18-20 éves korig
£ 3,68 – 16-17 éves korig

Munkanélküli ellátás

Társadalombiztosítás alapú álláskeresési járadék

Álláskeresési járadék illeti meg azt a munkakeresőt, aki munkahelye elvesztését megelőző két évben megfelelő összegű Nemzeti Biztosítási Hozzájárulást (National Insurance Contributions) fizetett.

A járadékot legfeljebb 182 napig folyósítják, a következő feltételek teljesülése esetén:

• az álláskereső legfeljebb heti 16 órát dolgozik
• kész legalább heti 40 órás munkát vállalni
• aktívan állást keres
• megtakarításai nem érnek el egy bizonyos szintet
• 18. életévét betöltötte, illetve még nem érte el az öregségi nyudíjkorhatárt
• álláskeresési szerződést kötött
• nem nappali tagozatos diák
• Nagy-Britannia területén él.

Az álláskeresés időszakában legalább kéthetente személyesen találkozni kell a tanácsadóval.

A járadék jelenlegi (2012) heti mértéke:

• 25 év alatt   56,25 font
• 25 év felett  71 font

Társadalombiztosítás

Az Egyesült Királyságban a társadalombiztosítási ellátásokat, így a nyugdíjat is azon személyek vehetik igénybe, akik Nemzeti Biztosítási Hozzájárulást (National Insurance Contributions, röviden NICs) fizetnek. A fizetett hozzájárulás típusát és mértékét – alkalmazottak és önfoglalkoztatottak esetében eltérő – a jövedelem nagysága határozza meg. A fizetési kötelezettség az állami nyugdíjkorhatár elérésével szűnik meg (Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65, nők esetében pedig 60 év, azonban 2010 és 2020 között a nyugdíjkorhatár fokozatosan egységesen 66 évre nő.)

A Nemzeti Biztosítási Hozzájárulást a 16. életévüket betöltött alkalmazottak és önfoglalkoztatottak fizetik, amennyiben keresetük elér egy meghatározott szintet.

A következő összegek vonatkoznak a 2012-2013-as adóévre:

Alkalmazottak

Nem jogosult társadalombiztosítási ellátásokra, akinek a keresete nem éri el a heti 107 fontot (jogosultsági határ). A 107 fontot meghaladó jövedelem esetén a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke a következő:

• Heti 107 és 146 font közötti jövedelem esetén nem szükséges hozzájárulást fizetni (alsó küszöb).
• Heti bruttó 146 és 817 font közötti jövedelem esetén a hozzájárulás mértéke 12%.
• Heti 817 fontot meghaladó jövedelem esetén a 817 font fölötti részre további 2% (felső küszöb)

További információ a brit adóhatóság honlapján található.

Önfoglalkoztatottak

A hozzájárulás mértéke egységesen heti 2,65 font. Azon önfoglalkoztatottak, akik éves jövedelme nem haladja meg a 5595 (2012-2013-es adóévben) fontot, mentesülhetnek a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. A mentesség nem automatikus, azt kérvényezni kell. Az igénylés menetéről ide kattintva tudhat meg többet.

A járulékfizetés esetén igénybe vehető természetbeni és pénzbeli ellátások

A járulék befizetése a következő pénzbeli és természetbeni ellátásokra jogosítja fel a munkavállalót (vagy néhány esetben házastársát/élettársát):

• álláskeresési járadék (csak az alkalmazotti kategóriában fizetett járulékok esetén)
• táppénz
• anyasági ellátás
• állami nyugdíj
• kiegészítő állami nyugdíj (csak az első kategóriába tartozó alakalmazottaknak)
• árvasági ellátás
• gyásztámogatás
• temetési segély

További általános információk a National Insurance-ről.

Egészségügy

Az egészségügyi ellátást az Egyesült Királyság területén lakcímmel rendelkező személyek ingyenesen vehetik igénybe, a rendszert az adókból finanszírozzák. Az egészségügyi szolgáltatásokat az Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) koordinálja. A brit egészségügyi törvény értelmében az egészségügyi ellátásokat minden állampolgár számára ingyenesen és egyenlő mértékben kell biztosítani.

Önrész

Általánosságban elmondható, hogy az orvosi ellátás igénybe vételekor nem szükséges önrészt fizetni. Hasonlóan nem kell fizetni az NHS keretein belül működő kórházi ellátásokért sem.

Önrész fizetendő azonban a fogorvosi kezelésekre, amely a kezelés összegének 80%-áig terjedhet. Nem kell az ellátásért fizetniük a 18 éven aluliaknak, a terhes anyáknak, az egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő kismamáknak.

Szintén díjköteles a receptek kiváltása, amely 7,65 font költséggel jár termékenként. Mentességet élveznek többek között a 16 éven aluliak és 60 év felettiek, a terhes anyák, az egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő kismamák, az alacsony jövedelműek csoportjai és a krónikus betegek.

NHS-szám

A korábbi betegéletút nyomon követése és az ellátások egyszerűsítése érdekében az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők NHS-számot kapnak. Az NHS-számot a háziorvosnál történő első regisztrációkor kapja meg a beteg, és az egész életében érvényes. Az első regisztrációkor orvosi kártyát állítanak ki a beteg számára, amely tartalmazza az NHS-számot is. Az NHS-szám nem azonos az összevont társadalombiztosítási és adószámmal (NI-szám).

Nyugdíj

Az Egyesült Királyságban a nyugdíj két részből áll: az állami alap nyugdíjból és akiegészítő állami nyugdíjból. Az állami alapnyugdíj fix összegű jövedelmet biztosít, abban az esetben, ha a munkavállaló meghatározott szolgálati időt követően vonul nyugdíjba. A szolgálati időt csak bizonyos összegű kereset felett számítja a biztosító. A kiegészítő állami nyugdíj ezen felüli jövedelmet biztosít a szolgálati idő alatt befizetett járulékok függvényében.

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65, nőknél pedig 60 év, azonban a női munkavállalók nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedik 2010-2020 között. A nyugdíjkorhatár elérésekor nem jár automatikusan a nyugdíj, azt külön igényelni kell, azonban a munkavállaló az igénylést el is halaszthatja, amennyiben később kíván nyugdíjba vonulni. Ebben az esetben nagyobb összegű nyugdíjra számíthat.

A kiegészítő állami nyugdíj rendszeréből a munkavállalók kiléphetnek, amennyiben csatlakoznak munkahelyi vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz. Az ezt a rendszert választó munkavállalók alacsonyabb társadalombiztosítási járulékot fizetnek és jogosulttá válhatnak bizonyos adókedvezményekre.

A brit nyugdíjrendszerről a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium Nyugdíjszolgálatának angol nyelvű kiadványában olvasható.

További információk a nyugdíjrendszerről magyar nyelven itt érhetőek el.

Táppénz

Táppénzre jogosult minden olyan szerződéses munkaviszonyban álló munkavállaló, aki átlagosan legalább heti 90 fontot keresett az elmúlt 8 hétben, és legalább 4 egymást követő napig beteg (hétvégét és munkaszüneti napokat is ideértve). Az igényléshez a munkaadónak szükséges bejelenteni a betegséget, amelyet általában orvosi igazolással is alá kell támasztani. A munkáltató azonban nem kérhet igazolást a betegség első 7 napjáról.

A táppénzről további információ olvasható ezen az oldalon.

Családi támogatások

1. Családi pótlék (Child Benefit)

Az Egyesült Királyságban a családi pótlékot (Child Benefit) azok igényelhetik, akiknek „szokásos tartózkodási helye” az Egyesült Királyságban van, valamint törvényesen tartózkodnak az ország területén. Heti összege az első gyermek után 20 font, a többi gyermek után fejenként 13,20 font.

Azon gyermekek után jár családi pótlék, akik:

• 16 éven aluliak,
• 19 éven aluli tanulók,
• 16-17 év közötti regisztrált munkakeresők vagy képzésben részt vevők.

További információ a hivatalos brit kormányzati portálon található.

2. Törvényes anyasági ellátás (Statutory Maternity Pay)

A törvényes anyasági ellátást a munkáltató fizeti 39 héten át annak, aki a szülést megelőző 15. héten már legalább 26 hete az alkalmazásában állt. Heti összege a korábbi fizetés 90%-a az első hat hétre, majd a fennmaradó időre 135,45 font.

A törvényes anyasági ellátást helyettesítheti a munkáltató szerződéses anyasági ellátása, amely sajátos feltételeket támaszthat. A szerződéses ellátás összege azonban nem lehet alacsonyabb a törvényes ellátásnál.

További információ a hivatalos brit kormányzati portálon olvasható.

3. Anyasági segély (Maternity Allowance)

Legfeljebb 39 héten át folyósítják, heti összege 135,45 font, vagy a korábbi fizetés 90%-a (ha ez utóbbi kevesebb, mint 135,45 font). Az anyasági segélyre azok jogosultak, akik a gyermek tervezett születését megelőző 66 hétben legalább 26 héten keresztül foglalkoztatásban álltak, és ez idő alatt legalább 13 héten keresztül átlagosan minimum heti 30 fontot kerestek, és nem jogosultak a kötelező anyasági fizetésre.

További részletes információ a jogosultság feltételeiről ezen az oldalon olvasható.

4. Apasági szabadság és fizetés (Paternity leave and pay)

Amennyiben a munkavállaló gyermeke születését megelőző 15. héten már legalább 26 hete a munkáltató alkalmazásában állt, apasági szabadság illeti meg. Az apasági szabadság időtartama maximum két hét lehet.

A jogosultsági határ feletti jövedelem esetén az apasági szabadság idejére törvényes apasági járulék (statutory paternity pay) illeti meg, melynek mértéke a korábbi fizetés 90%-a, de maximum 135,45 font.

További részletes információ a jogosultság feltételeiről itt olvasható.

5. Adókedvezmények

A munkavállalók adóbevallásában gyermekeik után különféle kedvezményeket érvényesíthetnek. Az adókedvezmény-rendszerről részletes információ található az Egyesült Királyság kormányának tájékoztató portálján.

6. Gyámsági pótlék (Guardian’s Allowance)

Árva, vagy félárva gyermeket nevelők gyámsági pótlékra jogosultak, melynek mértéke jelenleg heti 15,55 font a családi pótlékon felül.

A gyámsági pótlékról részletes információ az alábbi oldalon olvasható.

Adózás

Személyi jövedelemadó

Az adóév az adott év április 6-ától következő év április 5-ig tart. 

2008. áprilisáig három személyi jövedelemadó kulcsot alkalmaztak. 2008. április 6-ától azonban két kulcsos személyi jövedelemadó rendszer lépett életbe. Az adó progresszívan növekvő, azaz csak a magasabb kategóriába eső jövedelem sáv adózik a nagyobb adókulccsal.

Személyi jövedelemadó 2012/2013
Éves jövedelem	Személyi jövedelemadó kulcs
£ 0 – £ 34 370	20%
£ 34 371 –	40%

 

A személyi jövedelemadóról, az ahhoz kapcsolódó visszatérítésekről és kedvezményekről a brit adóhatóság oldalán olvashat részletesen.

Az adózással és családi támogatásokkal kapcsolatban praktikus információkat találhat az angol állampolgári tanácsadó szolgálat honlapján.

Általános forgalmi adó (Value Added Tax, VAT) 

Az Egyesült Királyságban több áfakulcsot alkalmaznak. A normál áfakulcs 20 %.

Néhány termék esetében kedvezményes, 5%-os áfakulcsot alkalmaznak,

továbbá néhány termék áfamentes.

 Társasági adó

A társasági adó mértéke 28%, kisvállalkozások esetén 20%.

További kedvezményekről és feltételekről az alábbi oldalon tájékozódhat.

Ingatlanvásárlási adó

Az ingatlanvásárlási adó (Stamp Duty Land Tax) a vásárolt ingatlan árának függvényében az alábbiak szerint fizetendő:

A lakóingatlan vásárlási értéke	Fizetendő ingatlanvásárlási adó (SDLT) a teljes vásárlási érték százalékában
£0 – £125,000	0%
£125,001 – £250,000	1%
£250,001 – £500,000	3%
£500,001 – £ 1 millió	4%
£ 1 millió  – £ 2 millió	5%
£ 2 millió –	7%

 

További információk az alábbi oldalon.

Vállalkozásalapítás

A csatlakozó országok egyéni vállalkozóinak nem kell az alkalmazottak számára előírt módon regisztráltatniuk magukat, jogaik azonosak az EGT országok vállalkozóiéval. (Ha azonban valamilyen oknál fogva szüneteltetik gazdasági tevékenységüket, tartózkodási jogalapjuk megszűnik, amennyiben nem önfenntartók, vagy nem regisztráltatják magukat munkavállalóként.)

Az egyéni vállalkozók működésével, a kisvállalkozások formáival, beindításával kapcsolatban awww.businesslink.gov.uk, illetve a www.startups.co.uk honlapok átfogó tájékoztatást nyújtanak. Az Egyesült Királyságban évente mintegy 320 ezer új egyéni vállalkozó („sole trader” vagy „freelance”) jelenik meg a gazdaságban. Bizonyos tevékenységekhez még a nyilvántartásba vétel előtt be kell szerezni a helyi önkormányzati hozzájárulást (éttermek, gyermekfelvigyázók, taxi-fenntartók vagy utcai árusok esetében például).

Önkormányzati engedélyre lehet szükség egyes vállalkozások lakásban történő üzemeltetése esetén. Az egyéni vállalkozás beindítását követő 3 hónap során a vállalkozónak be kell jegyeztetnie magát az adóhivatalnál (Inland Revenue). Az egyéni vállalkozók az Egyesült Királyságban több kis- és középvállalkozásokat segítő tanácsadó/szolgáltató segélyvonalat is igénybe vehetnek (Business Link Helpline tel: +44 (0)845 600 9006, Inland Revenue Newly Self-employed Helpline +44 (0)845 915 4515). Kisvállalkozás, kft bejegyeztetése a brit cégbíróságon (Registrar of Companies) helyi könyvelő vagy jogász közreműködésével intézendő, hivatalos illetéke nem haladja meg a 75 GBP-t.

További információk a Kereskedelmi Szolgálat honlapján.

A brit vállalati jog nem tesz különbséget hazai vagy külföldi tulajdonos között.

A leggyakoribb társasági formák: korlátozott felelősségű társaság – limited (liability) company, korlátlan felelősségű társaság – unlimited (liability) company, külföldi cég fiókja – branch, társulás – partnership, vegyestulajdonú vállalat (joint venture). A korlátozott felelősségű társaságoknak két formája ismert a public limited company (plc), melynek részvényei a tőzsdén vagy a tőzsdén kívül jegyezhetők és a private limited company (a külföldiek körében ez a legnépszerűbb), amelynek részvényei csak zárt körben jegyezhetők. A plc esetében a minimális jegyzett tőke 50.000 font. A private limited company esetében ilyen előírás nincs.

A korlátlan felelősségű társaságnál a tagok vagyonukkal felelnek az üzleti adósságokért. A társaságok bejegyzése a cégbíróságoknál történik, ugyanide kell benyújtani az 1985-ös Társasági Törvényben előírt bejegyzési, majd a szabályos működést igazoló pénzügyi és egyéb dokumentumokat. A fiókvállalat, a társulás, a vegyesvállalat bejegyzése lényegesen kevesebb formalitással jár. Valamennyi eljárással kapcsolatban a Companies House elnevezésű intézmény szolgál tanácsadással és ugyanitt lehet a szükséges nyomtatványokat is beszerezni. Az eljárást célszerű helyi vállalati jogász vagy ún. bejegyzési ügynök (registration agent) bevonásával lebonyolítani.

Fontos tudni, hogy a magyar gyakorlattól eltérően az Egyesült Királyságban a vállalat tulajdonosa vagy igazgatója nem kap automatikusan munkaengedélyt, erről a cégnek a bejegyzés után külön kell gondoskodni.

Oktatás

Bölcsödék, óvodák

Általánosságban elmondható, hogy Angliában a gyermekek 3 hónapos koruktól 3 éves korukig magánbölcsödékbe járnak, amelyekért a szülőknek fizetniük kell. A 3 és 5 év közötti gyerekek elhelyezhetők államilag fenntartott óvodákban is, ill. privát vagy állami általános iskolák által működtetett ún. felkészítő osztályokban (nursery class). Angliában, Walesben és Észak-Írországban az állam ma már minden 3-4 éves gyermek számára biztosítja az ingyenes részidős óvodai felügyeletet (part-time nursery provision). Ez a jogosult gyermekek esetén heti ötszöri, egyenként két és fél órás foglalkozást jelent évi 38 héten át.

Kötelező oktatás

Kötelező a gyermekek oktatása 5 éves kortól (Észak-Írországban 4 éves kortól, illetve bizonyos esetekben ugyanígy 4 éves kortól lehet általános iskolába íratni a gyermeket Angliában és Walesben is). Az általános iskola normál esetben 11 éves korig tart. 16 éves korig minden gyermek tanköteles.

Főszabály szerint a gyermekek 11 éves koruktól járnak középiskolába, de vannak olyan intézmények, amelyek már 8-9 éves gyermekeket is oktatnak. Számos középiskolában lehetőség van a tankötelezettség letelte után is tanulni (16, ill. 18 év feletti diákok esetén).

Felvételi kritériumok

Az államilag fenntartott általános- és középiskolákban nem kell tandíjat fizetni.

A szülőknek először is igényelniük kell a helyet/helyeket gyermekeik számára, legyen szó bármely iskoláról. A törvény értelmében a helyi hatóságoknak kötelességük gondoskodni arról, hogy minden gyermek számárára legyen hely az iskolákban. Az állami iskolák (amennyiben kapacitásuk megengedi) feltétel nélkül kiutalják a szülők által igényelt iskolai helyet/helyeket a gyermekek számára. Túljelentkezés esetén egy meghatározott rendszer szerint állapítják meg a rászorultsági sorrendet (elsőbbséget élveznek az állami gondozottak, az iskolától messze lakók, a fogyatékkal élő tanulók, stb.)

Az állami alapfokú- és középiskolák koedukáltak, és minden gyermek bekerülhet tanulmányi eredményeire, ill. képességeire való tekintet nélkül. Angliában és Walesben a legtöbb állami középiskolába tanulmányi eredményektől függetlenül be lehet kerülni, bár Anglia néhány részén jelen van a szelekció gyakorlata is. Észak-Írországban jelenleg is a szelektív rendszer működik, melynek központi eleme a 11 éves gyermekek számára előírt teszt (’transfer test’).

Tanév

Angliában és Walesben a tanév 190 napos, és szeptember elejétől július elejéig tart. A szünidők időtartamáról minden esetben a helyi hatóságok döntenek.
Észak-Írországban a tanév 200 napos, bár a gyermekeknek nem kell iskolába menniük a tanárok szakmai továbbképzésének időszakaiban. Itt a tanév szeptember elejétől június végéig tart.

A tanítás minden nap 9 órától- 15 vagy 16 óráig tart. Szombaton és vasárnap nincs tanítás.

A középiskola után

A szigorú értelemben vett középiskolai oktatás 16 éves korig tart az Egyesült Királyságban. Ennek elvégzése után számos lehetőség közül választhatnak a diákok.

Az ún. secondary school-okban 16 és 18 éves kor közötti diákokat, de bizonyos iskolákban 18 év feletti diákokat is oktatnak. Ilyenek pl. a hatosztályos gimnáziumok és a „felső középiskolák”, melyek általános, középfokú tudományos képzést nyújtanak bizonyos szakmai/gyakorlati készségek oktatása mellett. Az ún „further education college”-okba is 16 éves kortól lehet bekerülni, ezen intézményekben az általános műveltség átadása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek valamely szakma ismeretanyagának átadására, a gyakorlati készségek fejlesztésére. Az ún. „tertiary college”-okban mind általános ismeretanyagot, mind szakmai ismereteket oktatnak.

Felvételi kritériumok

A tankötelezettség lejárta után a tanulók számára nincs egységes keretben rögzített követelmény-rendszer a felsorolt intézményekbe való bekerülést illetően. Mindazonáltal az egyes iskolák előírhatnak/előírnak felvételi kritériumokat. Ezek leginkább a tanulók ún. GCSE- eredményeit veszik alapul (General Certificate of Secondary Education). A GCSE- pontszámokat a tanulók zöme még a középiskolában, azaz 16 éves kor előtt, különböző tantárgyakból letett vizsgák (írásbeli, szóbeli, ill. gyakorlati felmérések) során szerzik meg.

Az állami oktatás a tankötelezettség lejárta után is ingyenes 19 éves korig, ill. 25 éves korig azok számára, akik korábban nem vettek részt ilyen jellegű oktatásban, ill. nem szereztek bizonyítványt (pl. akik 16 éves koruktól dolgozni mentek, és nem tanultak tovább).

Ezen a szinten már nincsenek kötelező tárgyak. Minden tanuló érdeklődésének megfelelően, ill. további terveinek fényében választhat az adott iskola által kínált tantárgyakból.

Értékelés, oklevelek, bizonyítványok

A szabályozó hatóságok számos különböző bizonyítvány és képesítés megszerzését teszik lehetővé. Legáltalánosabbak azonban az ún. GCE (General Certificate of Education) bizonyítványok. Két fajtája az ún. A-level (Advanced level examination, azaz egyfajta emelt szintű) ill. az ún. AS-level (Advanced Subsidiary examination) mely inkább a hazai középszintű érettségi bizonyítványhoz hasonlít, és gyakorlati (szakmai) készségek igazolására is szolgál.

Walesben külön érettségi rendszer működik (Welsh Baccalaureate). További képesítési forma az ún. NVQ (National Vocational Qualifications). Ezek megszerzéséhez nem kell írásbeli, ill. szóbeli vizsgát tenni, de az adott szakmában szerzett gyakorlati jártasságot mindenképpen lemérik, mielőtt kiállítanák a bizonyítványt.

Ezen a szinten szerzett oklevelek és képesítések képezik a felsőfokú képzésben való részvétel alapját, illetve (különösen az NVQ esetében) már a munkaerőpiacra is ki lehet lépni velük.

Felsőoktatás

Intézménytípusok

A felsőoktatási intézmények közé tartoznak az egyetemek (universities) a főiskolák (higher education colleges) és az ún. „university college”-ok. A felsőoktatási intézmények változatos képet mutatnak, méretüket, kapacitásukat és tudományos orientációjukat tekintve nagyban különbözhetnek.

Felvétel

Az Egyesül Királyságban a felsőoktatási intézmények széleskörű autonómiával rendelkeznek a tekintetben, hogy milyen kritériumokat szabnak meg leendő hallgatóik számára. Legáltalánosabban GCE A-szintű érettségi, ill. valamely ezzel egyenértékű képesítés birtokában lehet jelentkezni, a bizonyítványokon felül azonban az intézmények további felvételi követelményeket írhatnak elő. A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban elfogadja azon „érett” jelentkezők kérelmét is, akik már rendelkeznek valamilyen munkatapasztalattal, de korábban nem tudták megszerezni a felvételhez szükséges, hivatalos bizonyítványt.

Végzettségi szintek

Az Egyesült Királyságban a felsőfokú képesítések nem országos szinten meghatározott tartalmú bizonyítványok, hanem az egyes intézmények által kiadott dokumentumok. Egyes egyetemek, főiskolák jogosultak a saját végzettségi fokozataikról szóló bizonyítványt kiadni. Azon intézmények, amelyek erre nem jogosultak, csak olyan képesítést állíthatnak ki, amelynek érvényességét és fokozatát hivatalosan csak külső szervek határozhatják meg/igazolhatják (pl. országos szintű akkreditáló testületek).

A kiadott bizonyítványok és oklevelek, tudományos címek nagyon változóak lehetnek. A megadott képesítés megjelenési formája lehet baccalaureátusi fokozat, diploma, dicséretes eredménnyel elvégzett baccalaureátusi fokozat, magiszteri fokozat, ill. doktorátus. A felsőoktatási kurzusok legnagyobb része ún. „dicséretes diploma” megszerzésével zárul. Valamilyen fokozat megszerzéséhez általában három év szükséges, de vannak ennél hosszabb időt felölelő képzések is. Új fejlemény, hogy a felsőoktatási képesítések már egy új, ötszintes keretbe illeszkednek, így egyértelműbbé vált a felsőoktatási képesítések értékelése.

A 2004-es felsőoktatási törvény lehetővé tette az Egyesült Királyságban működő összes felsőoktatási intézmény számára, hogy új hallgatóitól tandíjat szedjen (max. 3000 £/tanév), mely az inflációval megegyező mértékben növekedhet.

További információ a felsőoktatási képzés költségeiről és a finanszírozásról az itt található.

Az Egyesült Királyságban az oktatásért két intézmény felel, a Department for children, schools, and families, és a Department for culture, media, and sport, a brit oktatási rendszerről ezek honlapjain tájékozódhat.

Szakképesítések, diplomák elismerése

Az európai uniós munkaerőpiac szokásos problémája a képzettség elismertetése egy másik országban. E probléma kezelésére hozták létre az európai információs központok hálózatát (ENIC), amely a nemzeti képzés-elismertetési információs központokra (NARIC) épül. A két szervezet minden tagállamban összevonva működik. Magyarországon a kérdés gazdája a jelenleg az oktatási tárcán belül működő Ekvivalencia és Információs Központ.

A brit oktatási, a kereskedelmi és ipari, valamint a munka- és nyugdíjügyi tárcák tájékoztatóiból kitűnik, hogy a brit munkaerőpiacon jelentkezők egy részének képzettségét automatikusan elfogadják, néhány szakipari területen pedig a szakmai területen szerzett tapasztalat magyar hatóságok általi igazolása esetén tekintenek el a nemzeti szakvizsga megismétlésétől.

Az egyetemi/főiskolai képzettséget igénylő szakmákban a megoldás közép- és hosszabb távon az EU-tagországok képzési követelményeinek közelítésében rejlik. (Eddig az Unión belül hét szakágazati iránymutatót sikerült összeállítani – az egészségügyi, állategészségügyi és építészeti terület szakmáira vonatkozóan.) A brit hatóságok jelenleg mintegy 100 szakma gyakorlását kötik engedélyeztetéshez, amelyben brit szakmai tanácsokra, kamarákra és egyéb szakmai fórumokra testálják a munkavállaló képzettségének megítélését. Azt, hogy szakmája engedélyhez kötött-e, a magyar munkavállaló a http://www.education.gov.uk/ honlapon keresztül érdeklődheti meg. Az engedélyező szakmai szervezetek tájékoztatást adnak a bemutatandó (hiteles fordítással ellátott) okmányok köréről. Az engedély kiadása díjköteles lehet. Fontos, hogy a működési engedély kiadását követően a munkavállalóra ugyanazok a helyi továbbképzési kötelezettségek vonatkoznak, mint a brit munkavállalókra – az anyagi vonzatokkal együtt.

A szakipari végzettség elismertetésére vonatkozóan bővebb információt a www.uknrp.org.ukhonlap tartalmaz. Az Európai Unió által bevezetett magyarázó jellegű oklevél-kiegészítésről (certificate supplement) és az azt kiegészítő ún. „európai önéletrajzról” (European CV) a www.cedefop.eu.int/transparency honlapon olvashatunk részletesen.

Nyelvismeret

Az Egyesült Királyságban a megfelelő angol nyelvismeretet a munkavállalóktól is megkövetelik. Egységes politika nincs, az egyes munkahelyek maguk határozzák meg az állásokkal kapcsolatos követelményszintet. A legelismertebb nyelvvizsga – az egyetemre felvételizőktől és az elhelyezkedni kívánó diplomásoktól is ezt kérik – az IELTS. Az országosan 35 vizsgaközpontban végzett felmérés 1-9 fokozatú skálán értékeli az illető angol-tudását.

További részletek a www.ielts.org honlapon. Másik hasonlóan jó nevű nyelvvizsga az ún. Cambridge Proficiency teszt, amelyről a Cambridge Examination Board ad felvilágosítást a +44 (0)1223 553355 telefonszámon. Aki az Egyesült Királyságban szeretné tökéletesíteni nyelvtudását, a British Council által elfogadott nyelviskolák listájából a www.educationuk.orgvagy a www.englishinbritain.co.uk honlapokon válogathat.