Egységben a sokféleség.

Finnország

helsinki-cathedral-1241233-mBelépés ideje: 1995. január 1.

Határos:
Norvégiával, Svédországgal, Észtországgal és Oroszországgal

Főváros: Helsinki

Terület: 338 145 km2
Népesség: 5 351 176 (2010)

Népsűrűség: 17,3 fő/km2

Népesség összetétel:
0-14 év: 16,6 %
15-64 év: 66,8 %
65 év felett: 16,6 %

Népességnövekedés: 0,112 %/ év

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 78,97 év (Nők: 82,61 év; Férfiak: 75,48 év)

Éghajlat: Finnország éghajlati viszonyait tekintve a kontinentális és az atlanti övezet határán fekszik. Időjárására ezért jellemzőek a nagy változások. Az ennyire északon fekvő térségek általában már arktikusak, de Finnország esetében a Golf-áramlat még érezteti enyhítő hatását.

A sarkkörön túl június végén, július elején egyáltalán nem megy le a Nap, télen viszont fel sem kel.

A hó és eső formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet, ez északon akár hét hónapig is eltarthat.

A déli partvidéken az átlagos nyári hőmérséklet 15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken.

Idő: Greenwichi középidő (GMT) +2 óra, nyáron GMT +3 óra.

Fizetőeszköz: Euró (1 Euró = 5,94537 Markka)

Nyelv: Hivatalos nyelv a finn (91,5%) és a svéd (5,5%); egyéb (köztük lapp és orosz) 3%.

Vallás: Lutheránus: 82,5 %, Ortodox: 1,1 %, egyéb keresztény 1,1 %, más vallású 1,1 %, nem vallásos: 15,1 %.

Régiók: Finnország hat tartományra (laanit) oszlik: Åland-szigetek (autonóm tartomány), Dél-Finnország, Kelet-Finnország, Nyugat-Finnország, Lappföld, Oulu tartomány

Gazdaság: Finnország nagymértékben iparosodott, versenyképes piacgazdasággal rendelkezik, az egyik legfejlettebb EU-tagállam. A gazdaság kulcsfontosságú szektora a feldolgozóipar, melyben vezető szerepet játszik a fa- és fémfeldolgozás. A telekommunikációs és elektronikai ipar is igen fejlett. A kereskedelem is nagy szereppel bír, a GDP egyharmada exportból származik. A fa és bizonyos ásványi anyag kivételével, Finnország nyersanyag- és energia-behozatalra szorul. Az éghajlati viszonyok miatt a mezőgazdaság az alapvető termékek körében az önellátás fenntartására korlátozódik.

Természeti kincsek: fa, réz, cink, vasérc, ezüst, arany, mészkő, nikkel

Beutazás/ tartózkodás
Az Európai Unió tagországainak állampolgárai, így a magyar állampolgárok a finnországi tartózkodás idejére érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal utazhatnak be az országba. A beutazásnál az úti okmány valódiságán, érvényességén kívül mást nem ellenőriznek.

A beutazást követő 90 nap lejárta előtt a többi EU/EGT tagállam állampolgáraihoz hasonlóan a magyar állampolgároknak is regisztráltatniuk kell magukat a lakóhely szerinti rendőrségen, a regisztrálás a tartózkodásra való jogosultság bizonyítéka, nem engedély. A regisztráláshoz érvényes úti okmány (útlevél vagy személyi igazolvány), a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása, büntetlen előélet és érvényes betegbiztosítás szükséges.

A regisztrálás a finnországi tartózkodás idejére érvényes.

A regisztrálást követően a lakóhely szerinti önkormányzat (maistraatti) népesség-nyilvántartó hivatalában a lakcímet be kell jelenteni. Költözésnél a címváltozásról mind az új, mind a régi lakóhely szerint illetékes népesség-nyilvántartó hivatalt értesíteni kell.

Az ideiglenes tartózkodási kártya öt év folyamatos finnországi tartózkodás után állandó regisztrációs kártyára váltható.

Munkavállalók

A munkavállalónak 3 hónap után regisztráltatnia kell magát a rendőrség helyi kirendeltségén. A rendőrség a Külföldiek Jegyzékébe regisztrálja a külföldi munkavállalót, és regisztrációs igazolást állít ki. A regisztrációhoz egészségügyi papírokat is kérhetnek.

A regisztráció további bejelentésig érvényes. Öt év finnországi tartózkodás után az EGT tagország állampolgára állandó tartózkodás jogára jogosult.

További információ a Finn Bevándorlási Hivatal (Maahanmuuttovirasto) honlapján található.

Az Európai Uniós tagállamok állampolgárai és családtagjaik finnországi regisztrációjáról az alábbi oldalan található információ.

Tanulók

Amennyiben egy uniós polgár 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodik tanulási célból Finnországban, regisztráltatnia kell magát a rendőrség helyi kirendeltségénél.

Regisztrációs igazolás kiadásának feltétele

  • a tartózkodás fő célja finn oktatási intézményben való tanulás
  • a hallgató rendelkezik a megélhetéséhez szükséges anyagi forrásokkal kinn tartózkodásának teljes idejére vonatkozóan

A nem északi országokból (Svédország, Norvégia, Dánia és Izland) származó diákoknak valamilyen módon igazolniuk kell, hogy tartózkodásukat finanszírozni tudják.

Az oktatás teljes ideje alatt a hallgatónak magának kell finanszíroznia kinn tartózkodását. A finn kormány e célból nem ad külön támogatást az uniós állampolgároknak, és egészségügyi ellátásukat sem fedezi. Aki kizárólag tanulmányi célból tartózkodik Finnországban, az nem részesülhet a finn tanulmányi támogatásban. A regisztráció további bejelentésig érvényes.

Diákok a tanulmányaik ideje alatt bármilyen engedély nélkül dolgozhatnak.

További információ az alábbi honlapon olvasható.

Uniós polgár családtagjai

Családtagnak számít

  • 21 év alatti, eltartott gyermek
  • házastárs, élettárs vagy regisztrált partner
  • eltartott szülők
  • házastárs eltartott szülei
  • házastárs 21 év alatti eltartott gyermeke
  • 18 év alatti uniós állampolgár gyámja

A kiköltöző családtagok a család munkavállaló tagja után, családi kötelék alapján jogosultak a
finnországi tartózkodásra.
Családtagok rendőrségi regisztrációjához a házastárs angol nyelvű házassági anyakönyvi kivonata,
gyermekek regisztrációja esetén az angol nyelvű anyakönyvi kivonat és azok hitelesítése, az apostille
szükséges.

Amennyiben a regisztráció követelményeit az uniós polgár teljesíti, családtagjai is jogosultak Finnországban tartózkodni. Követelmény azonban, hogy a családtag rendelkezzen a megélhetéshez szükséges forrásokkal és egészségbiztosítással.

A családtagoknak 3 hónap után regisztráltatniuk kell magukat a rendőrség helyi kirendeltségén.

A nem uniós polgárságú családtagok számára 5 éves időtartamra érvényes tartózkodási kártyát állítanak ki.

A családtagok szabadon vállalhatnak munkát Finnországban, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával vagy regisztráltatták magukat. Ez esetben nem szükséges a munkavállalókra vonatkozó külön tartózkodási engedélyt kiváltaniuk.
Az uniós polgárok és családtagjaik finnországi tartózkodásának szabályozásáról az alábbi oldalontalálható információ.

A tartózkodási regisztrációról további információ a finn Bevándorlási Hivatal(Maahanmuuttovirasto) honlapján található.

Utazás/ közlekedés

Utazás, közlekedés biztonsága

A közlekedés szabályai általánosságban megegyeznek az EU országaiban elfogadott normákkal.

Közlekedés gépkocsival

Finnország út- és vasúthálózata rendkívül fejlett, megfelel az EU normáknak. A közlekedés kiszámítható és biztonságos. Finnországban az év minden szakában sokan bicikliznek, érdemes rájuk kiemelten figyelni.

Alapvető biztonsági szabályok:

  • Egész évben és mindenütt kötelező a tompított fényszóró használata – beleértve az álló járműveket is
  • Minden utasnak kötelező a biztonsági öv becsatolása
  • A „halk forgalom” előírás, azaz dudálni csak veszély esetén szabad
  • Előzni csak a baloldalon lehet
  • Az ittas vezetés bűncselekménynek minősül
  • Vezetés közben a mobiltelefon használata tilos. Vezetés közben minden gépjárművezető köteles mobiltelefonját ún. „hands-free” üzemmódban használni.
  • Irányjelző használata kötelező
  • A táblák alapszíne az utakon a magyarországi fehér helyett sárga.
  • Finnországban december 1. és március 1. között kötelező a gépjárműveken a téli gumi használata.
  • A megállóból induló autóbusznak – ha jelzi az indulási szándékát – feltétlen elsőbbsége van.

A buszsávokat, amelyeket a BUS felirat mellett a sáv fölött elhelyezkedő tábla is mutat, tiszteletben kell tartani.

Az országutakon és az autópályákon a téli időszakban csökkentik a megengedett maximális sebességet. Az aktuális sebességkorlátozást táblákkal jelzik. Finnországban a vezetéskor megengedett maximális véralkoholszint 0,5 mg/ml.

Sebességhatárok:

  • Lakott területen: 50 vagy 40 km/h (az utcák többségénél)
  • Lakott területen kívül: 80 vagy 100 km/h
  • Autópályán: 100 km/h (nyáron 120 km/h, de nem mindenhol)

A sebességkorlátozásról, illetve további, az utakkal kapcsolatos információkról a finn rendőrség,Gépjármű Igazgatás és a Finn Útfelügyelet honlapján olvashat. Az útviszonyokról a Finn Útfelügyelet honlapján olvashat részletesen.

Az autósoknak kiemelt veszélyforrást jelenthet az úton átkelő (esetenként csak álldogáló) jávorszarvas, ezért a veszélyre vonatkozó közlekedési táblát valóban komolyan kell venni. (Finnországban évente kb. 6 ezer rénszarvas- és 4500 jávorszarvas-baleset történik.)

Óvatosság szükséges a rénszarvastartó területeken is (Finnország északi része, az ország területének kb. egyharmada), melynek határait közutakon nagy sárga táblákkal jelzik.

Erről bővebben az alábbi oldalon olvashat.

Vasúti közlekedés

Távolsági vonat típusok

– Pendolino: A finn gyorsvonat, amely nagyvárosok között közlekedik. Leginkább csúcsidőben közlekedik és kevesebb megállója van, mint a többi vonat típusnak.
– InterCity járatok: A városok és nagyobb települések között közlekednek, a különböző utas csoportok igényei szerint (üzleti, turista).
– Express vonat: Hosszú távon közlekedő járat, amely megfelel a különböző utas csoportok igényeinek.
– Regionális járatok: Gyakori megállóhelyekkel rendelkező vonat típus.
– Éjszakai vonatok: A hálókocsival rendelkező járatok kényelmes utazást biztosítanak az országon átutazóknak.

Vasúti közlekedésről bővebb információt az alábbi oldalon olvashat.

Vízi közlekedés

A vízi útvonalak fontos szerepet töltenek be mind a külföldről irányuló tengeri kompközlekedésben, mind pedig a belföldi közlekedésben. A vízi közlekedés biztonságos, a menetrendben ugyanakkor lehetnek változások a rossz időjárás (pl. vihar) esetén. A tengeren és a finnországi tavak közelében pihenőknek érdemes kiemelten figyelni az időjárás-előrejelzést.

A finnországi időjárásról a Finn Meteorológiai Intézet honlapján található bővebb információ.

A hajózóknak és a szabadidős célú vízi járművekkel közlekedőknek a Tengerhajózási Felügyelethonlapját is érdemes figyelemmel kísérni.

A vízi közlekedésről finn és svéd nyelven az alábbi honlapon talál hasznos információkat.

Légi közlekedés

A légi közlekedés biztonságos, a nemzetközi járatok többsége a Helsinki-Vantaa repülőtérre érkezik, és onnan indul. Fejlett az országon belüli légi közlekedés is, légi úton majdnem minden nagyváros megközelíthető a fővárosból.

A Helsinki-Vantaa nemzetközi repülőtéren 2005 november végétől a polgári repülés biztonságát érintő EU irányelv alapján szigorúbb és részletesebb biztonsági ellenőrzéseket vezettek be, amelyek jelentősen megnövelik a várakozási időt. Utazásuk esetén javasolt 2,5-3 órával az indulás előtt kiérni a repülőtérre.

A Helsinki – Vantaa repülőtérről az alábbi oldalon található részletes információ.

2008. február 7-i hatállyal életbe lépett az EU és az Egyesült Államok között 2007. július 26-án megkötött, a légitársaságok utas-nyilvántartási adatainak átadását Finnország vonatkozásában szabályozó 2008. évi 44-es törvény (ún. PNR-megállapodás).

A jogszabály értelmében az USA-ba induló vagy onnan érkező nemzetközi személyforgalmat bonyolító légitársaságoknak a PNR-megállapodás szerint kell továbbítaniuk utas-nyilvántartási adataikat az Egyesült Államok hatóságai felé.

A Finnair az út foglalásakor szóban, írásban vagy elektronikusan tájékoztatja az utasokat az adatok átadásáról, illetve a honlapján bővebb tájékoztató is elérhető. A PNR-megállapodásról aKülügyminisztérium oldalán olvashat.

Közbiztonság

Finnország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Nem kell fokozottan tartani rablótámadástól, erőszakos cselekményektől vagy gépkocsi-lopástól. Ennek ellenére az egy főre jutó erőszakos bűncselekmények – ezen belül is a személy elleni bűntettek – száma az utóbbi időben megnövekedett. A jó közbiztonság ellenére tehát javasolt az alapvető óvatosság Helsinki, valamint a nagyobb városok központjában, illetve sötétedés után a parkokban.

Finnországban következetesen őrködnek a törvények betartatásán, és az egyes bűncselekmények vagy kihágások elkövetői számára külföldi állampolgárságuk nem jelent enyhítő körülményt vagy mentességet a felelősségre vonás alól.

Külföldieket jellemzően – s e körön belül magyar állampolgárokat – fenyegető bűncselekmények nem ismertek.

A finn közbiztonságról a Külügyminisztérium alábbi oldalán a Biztonság menüpont alatt találhat bővebb információt.

Az általános segélyhívó szám 112, további információk a Finn Rendőrség honlapján találhatók.

A Finnországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.


Utazási kedvezmények

Utazás vasúton

Nyugdíjas kedvezmények 

A 65 év feletti, illetve a 65 év alatti nyugdíjas személyek 50%-os kedvezményben részesülnek, a kedvezmény igénybevételéhez – az életkor igazolásához – szükséges a személyi igazolvány bemutatása.

A nyugdíjas kedvezményekről további információ a finn vasúttársaság oldalán található.

Diákkedvezmények 

Azok a diákok részesülnek kedvezményben, akik nappali tagozaton tanulnak és nincs még diplomájuk. A kedvezmény igénybevételéhez szükség van egy finnországi diákigazolványra, melyet a vonaton jegyellenőrzéskor be kell mutatni. Tehát a nemzetközi diákigazolvány nem jogosít a kedvezmény igénybevételére, de a Finnországban tanuló, ottani diákigazolvánnyal rendelkező külföldi diákok igénybe vehetik.

A vasúti diákkedvezményekről további információ a finn vasúttársaság honlapján található.

Utazás busszal 

Nyugdíjas kedvezmények 

65 éves kor felett 30% kedvezmény jár elővételben váltott menetjegyekre, ehhez igazolni kell magukat személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal. A kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 80 km-es utazás. További információt a nyugdíjas kedvezményekről a finn busztársaság oldalán található.

Diákkedvezmények 

A nappali tagozaton tanuló diákok 50%-os kedvezményre jogosultak, ehhez a menetjegyet elővételben kell megváltani, és minimum 80 km-t kell utazni ahhoz, hogy igénybe lehessen venni. A kedvezmény a Finnországban nappali tagozaton tanuló külföldi diákokra is vonatkozik. A diákkedvezmény további feltételeiről bővebb információ olvasható a finn busztársaság honlapján.

Munkavállalás

Két éves korlátozást követően 2006. május elsejével Finnország megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak az országban.

Ugyanakkor a 2004. május 1-jén csatlakozott tagországok állampolgárainak, így a magyar állampolgároknak is, a helyi Munkaügyi Központban regisztráltatniuk kell a munkavégzést. A regisztrációt, illetve a munkavállalás bejelentését a munkakezdést követő 14 napon belül a munkáltató illetve a munkavállaló saját maga intézheti. Nincs bejelentkezési kötelezettség abban az esetben, ha a foglalkoztatás a 14 napot nem haladja meg, illetve ha a tartózkodás regisztrációja a rendőrségen már megtörtént.

Finnországban állandó munkavállalási szerződéssel 15. életévét betöltött, illetve kötelező tanulmányait befejező munkavállaló rendelkezhet. Iskolai szünet idején ideiglenesen az adott évben 14. életévét betöltő fiatalok is dolgozhatnak.

Szezonális munkavégzésre elsősorban kertészeti, mezőgazdasági, vendéglátói és idegenforgalmi munkakörben van lehetőség.

Munkaidő

Finnországban a munkaidőt szabályozó törvény értelmében a napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, a heti munkaidő pedig legfeljebb 40 óra lehet. Azonban a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel ettől eltérő munkaidőben is megállapodhat a törvény keretei között.

Túlóra

A túlórában történő munkavégzéshez a munkavállaló beleegyezése minden esetben szükséges. Négy hónapos időszak során legfeljebb 138 óra lehet a túlóra mértéke, valamint egy évben maximum 250 óra. Közös megegyezéssel további 80 óra mértékű túlóra engedélyezett egy évben, azonban a fent említett maximum 138 órát nem lehet túllépni. Túlóra esetén a munkavállalót megnövelt fizetés illeti meg.

Szabadság

Éves szabadság

A 2005 áprilisában hatályba lépő éves szabadságot szabályozó törvény tartalmazza az éves szabadság időtartamára, a szabadság ideje alatti fizetés és a szabadság elfogadásának feltételeire vonatkozó előírásokat. Az éves szabadság szabályozása az ún. jövedelmi elven alapul a 14 napos, illetve 35 órás szabály szerint.

Betegszabadság

A munkavállaló megbetegedése esetén a munkáltatót legkésőbb a betegség harmadik napjáig értesíteni kell, amelyhez az esetek többségében orvosi igazolás is szükséges. Egyes ágazati szektorban a betegség első napján értesíteni kell a munkáltatót. A foglalkoztatásról szóló törvény értelmében a munkáltató köteles a betegszabadság idejére munkabért fizetni. Amennyiben a munkáltató fizetési kötelezettsége lejár, a munkavállaló a továbbiakban a betegbiztosítótól (KELA) kapja az őt megillető táppénzt, amely hozzávetőleg a munkabér 70%-a. A finn Társadalombiztosítási Intézet (KELA) által kibocsátott KELA kártya minden esetben szükséges az ellátások igénybevételéhez.

Családi szabadság

Finnországban a dolgozó szülők a gyermeknevelés során többféle családi szabadság igénybevételére jogosultak (szülési, gyermeknevelési szabadság stb.) A szülési szabadság legfeljebb 263 nap lehet, melyből az édesanya 105 nap igénybevételére jogosult. Az édesapának is lehetősége van 18 nap szabadság igénybevételére ugyanabban az időszakban, amely során az édesanya szabadságon van. Ezen kívül az édesapa (meghatározott esetekben) további 12 nap igénybevételre jogosult.

A családi szabadság idején a KELA a család jövedelmi helyzetétől függő napi támogatást folyósít.

Tanulmányi szabadság

Az a munkavállaló jogosult tanulmányi szabadságra, akinek egy adott munkáltatóval kötött teljes munkaidős munkavállalási szerződése (folyamatosan vagy kisebb megszakításokkal) egy teljes évig tart.

Önfoglalkoztatás

Az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai a finn állampolgárokkal megegyező feltételekkel vállalkozhatnak Finnországban, azonban egyes szakmákban a munkavégzéshez szükséges szakismeretek és engedélyek igazolása szükséges.

Aki Finnországban vállalkozóként kíván dolgozni, annak a Nemzeti Szabadalmi és Regisztrációs Hivatal (Patentti- ja rekisterihallitus) által vezetett kereskedelmi jegyzékbe be kell jegyeztetnie a vállalkozását.

Önálló vállalkozás létrehozásával kapcsolatban a Munkavállalási és Vállalkozásfejlesztési Központ(Tervetuloa TE-keskuksen verkkopalveluun) regionális kirendeltségei, a helyi kereskedelmi kamarák, illetve a kereskedelmi ombudsman tud további információval szolgálni.

Minimálbér

Finnországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér. Kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket.

Munkanélküli ellátások


Munkanélküliség esetén nyújtott ellátás

A munkanélküli ellátást napi alapellátás vagy keresetfüggő támogatás formájában a Társadalombiztosítási Intézet (Kela) folyósítja.
A Kela folyósítja az országba betelepült munkavállalók tartózkodási engedéllyel rendelkező
családtagjainak, illetve a Finnországban munkanélkülivé vált munkavállalók munkanélküli segélyét. A
munkanélküli segélyre a Työvoimatoimistoban, a Munkanélküli Központban kell pályázni a
munkaviszony megszűnését követő munkanapon.

A munkanélküli segély megigényléséhez szükséges iratok:
– érvényes útlevél
– finn személyi szám,
– finn állandó lakcím
– utolsó munkaviszony bérpapírja és munkaszerződése, munkaadói igazolása (työtodistus)
– az apostillével hitelesített házassági és gyermeki anyakönyvi kivonatok
– Kela kártya, állandó Kela jogosultság
– albérleti szerződés.

Alapjáradékban (peruspäiväraha) részesülhet az a 17-64 év közötti munkanélküli személy, aki a munkanélküliséget megelőző 28 hónap folyamán legalább 43 hétig munkaviszonyban állt. A magánvállalkozó személyek akkor részesülhetnek munkanélküli ellátásban, ha a munkanélküliséget megelőző 48 hónapban legalább 24 hónapig magánvállalkozóként dolgoztak, mialatt tevékenységük gazdaságosnak tekinthető.

Keresetarányos napi térítésben
 (ansioperusteinen työttömyyspäiväraha) részesülhetnek azok a munkavállalók és magánvállalkozók, akik a munkanélkülivé válásukat megelőzően meghatározott ideig egy munkanélküli-biztosítási pénztár tagjai voltak. A keresetfüggő támogatás mértékét az igénylő igazolt, a munkanélküliséget megelőző 10 hónapban elért havi jövedelme alapján számítják ki.

A munkanélküli járadék (mindkét típusa) adóköteles jövedelemnek minősül, melyet annak a munkanélküli személynek folyósítanak, akit összesen hét napja munkakeresőként nyilvántartásba vettek egy foglalkoztatási hivatalban. Az ellátást heti öt napon át, összesen legfeljebb 500 munkanapig folyósítják.

Munkaerő-piaci segély

munkaerő-piaci segélyt (työmarkkinatuki) azok a 17-64 év közötti, Finnországban állandó lakóhellyel rendelkező munkanélküli személyek vehetik igénybe, akik számára a munkanélküli támogatást már maximális ideig (500 napig) folyósították, azonban nem találtak még munkát. A segély összege megegyezik a munkanélküliségi alapellátás összegével, 180 munkanapon át fizetik.

A napi alapjáradékot és a munkaerőpiaci segélyt a Társadalombiztosítási Intézet helyi irodájánállehet igényelni. A keresetarányos támogatásra vonatkozó igényt pedig annak a munkanélküliségi pénztárnak kell benyújtani, amelynek az igénylő korábban tagja volt.

A Finnországban munkát kereső más uniós tagállamok állampolgárainak a munkanélküli ellátás igénybevétele céljából nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy foglalkoztatási hivatalban. A járadékra vonatkozó igénylésüket a Társadalombiztosítási Intézet helyi irodájához kell benyújtaniuk.

A munkanélküliségi ellátásokról a finn Társadalombiztosítási Intézet honlapján található bővebb információ.

Finnországi munkalehetőségek keresésénél az alábbi szervezeteket ajánljuk figyelmébe:

EURES 
Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium 
Finn munkaügyi központok 
Tanulmányi Karrier Központ

További információ található az alábbi linken.

Társadalombiztosítás

Az egészségbiztosítás fedezi a táppénzt, a rehabilitációs támogatásokat, valamint megtéríti a magán orvosi és fogorvosi költségeket, laboratóriumi és kezelési költségeket, gyógyszer és a kezeléssel kapcsolatos utazási kiadások meghatározott részét. Mindezen felül fedezi az anyasági, szülési és szülői támogatásokat és a speciális anyasági és nevelési járulékokat.

Finnországban az állampolgárok vizitdíj és kórházi napidíj fizetésére kötelezettek. A vizitdíj mértéke régiónként különböző, alkalmanként 11-16 euró közt változik. A kórházi ellátásért fizetett díj 24 euró/nap.

Magánkézben lévő egészségügyi intézmény felkeresésekor a felmerült költségeket nem egy az egyben téríti meg a finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela), hanem az általa lefektetett feltételek szerint.

A magánorvosi-és fogorvosi ellátások 60 százalékát térítik meg.

A gyógyszerköltségek esetében az általános visszatérítés mértéke 42 %, de meghatározott esetekben ez az arány még magasabb lehet.
A magyar TAJ kártyának megfelelő Kela Kártya az úgynevezett Kela irodában igényelhető. Kela jogosultságot igényelhet az a külföldi személy, aki finn személyi számmal, finn lakcímmel és finnországi munkahellyel rendelkezik.

A Kela jogosultság után megigényelhető a Kela Kártya, a magyar TAJ kártya finn megfelelője. A Kártyának az egészségügyi intézményekben, valamint gyógyszertárakban történő felmutatásával igazolható biztosítotti jogviszony. A Kela Kártya használható boltokban és vásárláskor a személyi azonosság bizonyítására, de nem helyettesíti a személyi igazolványt pl. utazáskor.
A Kela Kártyát érdemes felmutatni a gyógyszertárakban gyógyszer kiváltásakor, mivel a gyógyszerek egy része államilag támogatott és azok vásárlásakor árkedvezményt kapunk.

A társadalombiztosítási kártya igényléséről és a finn egészségbiztosítási ellátásokról további részletes információk a finn Társadalombiztosítási Intézet honlapján olvashatók.

A finn társadalombiztosítás országos hálózatát önkormányzati társadalombiztosítási irodák és a Társadalombiztosítási Intézet helyi hivatalai alkotják.

A szociális ellátások jó részéről, így az öregek támogatásáról, mozgássérült létesítmények fenntartásáról, óvodák üzemeltetéséről a helyi önkormányzatok gondoskodnak, és ezek biztosítják az alapvető egészségügyi ellátást is.

A nyugdíjrendszer két törvényen alapuló alrendszerből áll, a lakóhelyen alapuló állami nyugdíjrendszerből és a jövedelem alapú nyugdíjrendszerből. A Nemzeti Nyugdíj Intézet folyósítja az állami nyugdíjakat, a betegségi és anyasági segélyt, valamint a munkanélküli segélyt. Finanszírozása a munkavállalók és munkáltatók hozzájárulásaiból, az adórendszeren keresztül valósul meg.

A finanszírozáshoz az állam és az önkormányzatok is hozzájárulnak. Az alkalmazottak és vállalkozók jövedelem alapú nyugdíját magán-nyugdíjpénztárak és nyugdíjalapok fizetik, melyek működését a Központi Nyugdíjbiztosítási Intézet felügyeli.

Rokkantbiztosítás

Gyógyellátásra jogosultak azok a finnországi lakosok, akik rokkantságuk vagy tartós betegségük miatt különleges szolgáltatásokra szorulnak, amennyiben orvosi igazolással bizonyítani tudják rászorultságukat.

A pénzbeli juttatásként járó rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan kétféle formában fizetik (nemzeti, munkavállalói). A nemzeti rokkantsági nyugdíjat kaphatja, aki

  • 16-64 év közti finnországi lakos, és
  • betegsége miatt munkavállalásra nem képes, vagy
  • véglegesen vak, illetve mozgásképtelen
  • munkahelyén szerzett sérülése vagy betegsége következtében rehabilitációra szorul

Juttatások: 

  •  Gyógyellátás: A helyi önkormányzatok feladata a rokkantgondozás, rehabilitáció és a törvényben meghatározott egyéb szolgáltatások megszervezése. Ilyen szolgáltatások az orvosi rehabilitáció, adaptációs tréning, segéderő biztosítása, lakás átalakítás, járóbeteg-ellátás. A munkaképes korú rokkantak számára a helyi önkormányzatok és biztosítók az önálló életvitelt és munkavállalást elősegítő kurzusokat szerveznek.
  • Pénzbeli juttatások

Rokkantnyugdíj: a tartós vagy ideiglenes munkaképtelenné válás miatti jövedelem-kiesést kompenzálja. A nemzeti rokkantsági nyugdíj összege attól függ, hogy a jogosult hány évet élt Finnországban 16-64 éves kora között, milyen egyéb jövedelemben részesül és milyenek a családi körülményei. A munkavállalói rokkantsági nyugdíj rendszere kötelező és elsősorban a munkáltatók által finanszírozott. Összege a jövedelem, a munkában töltött idő és a nyugdíjban vonulás tényleges ideje illetve az általános nyugdíjkorhatár közti idő különbségén múlik.

Rehabilitálási támogatás: 16-64 év közötti finnországi lakosok kaphatják, akik rehabilitációjuk miatt kiesnek a munkából. A támogatást munkanapokra fizetik, összege a jogosult jövedelmétől függ.

Rokkantsági járadék: kaphatja az a 16-64 év közötti finnországi lakos, aki nem tekinthető munkaképtelennek, és nem részesül rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban. A támogatás célja a sérülésből vagy betegségből származó extra költségek kompenzálása.

Egyéni korengedményes nyugdíj: kaphatják azok az 58 és 64 év közöttiek, akiknek a munkaképessége tartósan korlátozódott, azaz a munkakörüket nem képesek a továbbiakban ellátni.

Nyugdíjbiztosítás 

Finnországban kétféle nyugdíj létezik: az ún. nemzeti és a munkavállalói nyugdíj. A nemzeti nyugdíjra jogosultak azok a finn vagy EGT állampolgárok, akik 16-65 éves koruk között legalább 3 évig éltek Finnországban.

A munkavállalói nyugdíjra jogosultak azok, akik Finnországban dolgoztak és a Társadalombiztosítási Intézet keretében vagy magán-nyugdíjpénztárnál biztosítva voltak.

A jogosultság feltételei:

Az általános nyugdíjkorhatár 65 év a magánszektorban és 65 vagy 63 év a közszolgálatban (állami vagy önkormányzati szolgálat).

Lehetőség van korengedményes nyugdíjra 60 éves korban, ebben az esetben azonban a nyugdíj összege is alacsonyabb. Egyéni korengedményes nyugdíjban részesülnek azok az 58 és 64 év közöttiek, akiknek a munkaképessége tartósan korlátozódott, azaz a munkakörüket nem képesek a továbbiakban ellátni.

Juttatások:

 Gyógyellátás

  • Otthoni gondozás (segéderő, étkeztetés)
  • Otthon átalakítására nyújtott támogatás

A költségek az idős ember jövedelmén alapulnak, ha az illető nem képes egyedül élni, helyet kaphat az önkormányzati fenntartású öregek otthonában.

Pénzbeli juttatások

Az ún. nemzeti nyugdíj alapösszegét az határozza meg, hogy a jogosult hány évig élt Finnországban. Ehhez kiegészítés is járulhat a jogosult családi körülményei és egyéb jövedelme függvényében. Igényelhető továbbá rokkantgondozási és lakhatási támogatás is. Az ún. munkavállalói nyugdíj összege a munkában töltött évek száma és az utolsó 5 év jövedelme szerint alakul.

Özvegyi nyugdíj

 Azok a 65 év alatti özvegyek és 18 év alatti gyerekek – illetve 18-25 év közöttiek, amennyiben nappali tagozatos tanulmányaikat folytatják – részesülhetnek özvegyi nyugdíjban, akik finn lakosok, és ha az elhunyt halálakor Finnországban élt.

A jogosultság feltételei:

A 65 év feletti nyugdíjasok nem jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha a nemzeti társadalombiztosítási rendszerben biztosítottak;

  • Az elhunyt 65 év alatti volt, a házasság megkötésének idején;
  • Az özvegy 50 év alatti volt, amikor az elhunyt meghalt;
  • Az özvegy 50 év alatti volt, a házasság megkötésének idején;
  • A házasság legalább öt évig tartott.

Özvegyi nyugdíj jár az EU/EGT állampolgároknak is, amennyiben az elhunyt az EU/EGT megállapodások alapján Finnországban vállalt munkát.

Gyermek akkor részesülhet özvegyi nyugdíjban Finnországban, ha az elhunyt Finnországban volt nyugdíjas vagy a gyermek finnországi lakos és az elhunyt Finnországban volt munkavállaló.

Juttatások:

Az özvegyi nyugdíjat pénzben fizetik, alapösszegből és kiegészítésekből áll. Mértéke különböző tényezőktől függ, így az elhunyt jövedelmétől, a házasság időtartamától, a gyermekek számától és a túlélő házastárs családi állapotában bekövetkezett változásoktól.

Finn nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán található.

Munkahelyi baleset
Juttatások: 

Gyógyellátások:

Munkahelyi baleset esetén igényelhető az orvosi ápolás, gyógyszerek, segéderő alkalmazása és a rehabilitáció költségeinek megtérítése. Az orvosi rehabilitáció magába foglalja a kórházi, rehabilitációs intézeti ápolást, a járó beteg ellátást és a fizikai segítő alkalmazását is. A szakmai rehabilitáció körébe az átképző tréning, illetve a munkakörülmények átalakítása tartozik.

Pénzbeli juttatások:

A jogosult éves jövedelme alapján számított napi betegségi ellátást kap.

A fogyatékossággal járó sérülés esetén a jóvátétel összege a fogyatékosság mértékétől és a jogosult korától függ.

A rokkantsági nyugdíj összegének kiszámításakor a ledolgozott évek száma, illetve a tényleges nyugdíjba vonulás ideje és a nyugdíjkorhatár közti különbség jön számításba.

Családtámogatások

Jogosultak:

Gyógyellátásra jogosultak a Finnországban lakóhellyel rendelkező családok; pénzbeli juttatásra pedig azok, akik Finnországban lakóhellyel rendelkező gyermeket tartanak el.

A jogosultság feltételei:

Gyógyellátás/Természetbeni juttatás:

Az önkormányzati óvodákba az iskolás kor alatti gyermekek járhatnak.

Otthoni gondozást akkor lehet igényelni, ha a szülő – pl. betegsége miatt – segítségre szorul a gyermek és a ház körüli munkákban.

A Gyermeknevelési és családi tanácsadás bárki által igénybe vehető, aki pszichológiai vagy szociális segítségre szorul családi, gyermeknevelési, párkapcsolati problémái megoldásához.

Pénzbeli támogatások:

A családtámogatások közül a legfontosabb a gyermekek után járó támogatás (családi pótlék), mely a család anyagi helyzetére tekintet nélkül minden 17 év alatti gyermek után jár, adómentes és nem vonható végrehajtás alá.

Az otthoni gondozási támogatásra a három év alatti gyermekek szülei vagy gondviselői jogosultak, illetve azok, akik a gyermek gondozása miatt maximum heti 30 órát tudnak dolgozni.

Az ideiglenes finnországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Családi támogatások
Családi pótlék

Családi pótlékot a Finnországban élő 17 éven aluli gyermekek után lehet igénybe venni. A családi pótlék összege a családban nevelt gyermekek számától függ. Az egyedülálló szülők kiegészítő támogatásban is részesülnek. A családi pótlék mentes az adó- és más járulékfizetés alól.

Gyermekek száma Családi pótlék összege (euró, 2010)
1. gyermek után 100
2. gyermek után 110,5
3. gyermek után 141
4. gyermek után 161,5
5. és további gyermekek után 182

Az egyedülálló szülők minden gyermek után további 46,6 euró támogatásban részesülnek.

További információ itt található.
Anyasági támogatás
Az anyák anyasági támogatásra jogosultak, a terhességgel, a szüléssel és egyéb egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban felmerült költségek kompenzálására.

Az anyasági támogatást a szülést megelőző 40-50. naptól kezdődően 105 napig fizetik, melybe nem tartoznak bele a vasárnapok és egyéb ünnepnapok.

Az anyasági támogatás jogosultsági idejének lejártát követően az ún. szülői támogatásra nyílik meg a jogosultság. Mind az anya, mind az apa jogosult a támogatás felvételére (természetesen nem egyszerre).

A szülői támogatást 158 napig folyósítják. Ikerszülés esetén a jogosultsági idő 60 nappal meghosszabbodik. Koraszülés esetén a jogosultsági idő annyival meghosszabbodik, amennyivel a gyermek korábban született meg.

Azon szülők, akik részmunkaidőben dolgoznak ún. szülői résztámogatásra jogosultak. Ez akkor jár, ha a szülők felváltva látják el gyermekük felügyeletét (pl. váltott műszakban dolgoznak megegyezve munkáltatójukkal). A megállapodásnak legalább két hónapra kell szólnia. A támogatásra nem jogosultak a diákok és egyedülálló szülők. A támogatásban részesülők nem jogosultak gondozási részsegélyre.
Az anyasági, szülői támogatásra az anya terhességének 154. napjától jogosult. A támogatásokra való jogosultság feltétele, hogy az anya a szülést megelőző legalább 180 napig biztosított legyen.

Az anyasági támogatásra való jogosultság a szülést megelőző 30-50. nap között nyílik meg.

A támogatás összege az igénylő keresetétől függ. A támogatás összegének kiszámítására szolgáló kalkulátor található a finn Társadalombiztosító Intézet honlapján.

További részletes információk a szociális támogatásokról a finn Társadalombiztosító Intézet honlapján találhatók.

Adózás

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadót a helyi önkormányzat (15-20 % közötti adókulccsal), az egyház (1-2 % közötti adókulccsal) és az állam felé fizetik az adóalanyok. A jövedelemből mintegy 2%-os adókulccsal továbbá az egészségbiztosítási hozzájárulást vonják le.

2010. január 1-jétől az alábbi változások léptek életbe a jövedelemadó rendszerében:

Jövedelem (euró) Adókulcs (2010)
0-15 200 0 %
15 200-22 600 6,5 %
22 600-36 800 17,5 %
36 800-66 400 21,5 %
66 400- 30,0 %

A tőkejövedelmek 28%-os adókulccsal adóznak Finnországban.

A finn személyi jövedelemadóval kapcsolatban további információt talál a finn adóhatósághonlapján és a pénzügyminisztérium kiadványában.

Általános forgalmi adó

Finnországban az általános forgalmi adó normál kulcsa 22%. Emellett két kedvezményes kulcsot alkalmaznak. 17% áfakulcs alá tartoznak az élelmiszerek és állati eledelek, míg 8%-os adó alá tartoznak a közlekedési szolgáltatások.

Az általános forgalmi adóra vonatkozó részletes információ a finn adóhatóság honlapján található.

Ingatlan adó

A Finnországban található ingatlanok után a helyi önkormányzatnak kell adót fizetni. Az erdők és mezőgazdasági területek után nem kell adót fizetni.

Adófizetésre azon személy kötelezett, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa.

Az adó összege az ingatlan értékétől függ, valamint önkormányzatonként is eltérő, mértéke 0,5 és 1,0% között alakul. Lakóingatlanok esetében az adó mértéke alacsonyabb, az ingatlan értékének 0,22 és 0,5%-a között alakul.

Az ingatlanadóval kapcsolatban további részletes adatok a finn adóhatóság honlapján találhatók.

Társasági adó

A Finnországban bejegyzett cégek bevételeik után társasági adó fizetésére kötelezettek. Adófizetésre kötelezettek továbbá finnországi bevételeik után a nem Finnországban honos cégek is. A társasági adó mértéke 26% (2008).

A társasági adóról további részletes információt a finn adóhatóság oldalán találhat.

Vállalkozásalapítás

Finnországban vállalkozási tevékenységet végezhet egyéni vállalkozó és társaság is. A leggyakrabban alkalmazott formák a korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság és a betéti részvénytársaság. Külföldi vállalat fiókirodát is nyithat Finnországban.

A korlátolt felelősségű gazdasági társaság rövidítése „oy” vagy „oyj”. Az előbbi zártkörűen alapított, az utóbbi pedig nyíltkörűen alapított társaság. Finnországban nincs külön KFT és RT, az „Oy” a magyar Kft és a zártkörűen alapított RT keveréke, míg az „Oyj” a nyíltkörűen működő RT szabályai szerint működik, tőzsdén bejegyeztethető.

Legalább a gazdasági társaság alapítóinak fele állandó lakhellyel vagy székhellyel kell, hogy rendelkezzen az Európai Gazdasági Térség területén, kivéve, ha speciális engedélyt kaptak a finn cégnyilvántartótól.

A minimális alaptőke: „Oy” esetében 8.000 EUR, míg „Oyj” esetében 80.000 EUR.

Az Alapítási Okiratnak tartalmaznia kell egy javaslatot a Társasági Szerződésre, adatokat az alapítókra vonatkozóan, a részvények/üzletrészek jegyzését és fizetését és az alakuló közgyűlés/taggyűlés jegyzőkönyvét.

A Társasági szerződésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • alapvető adatokat a társaságra vonatkozóan,
  • alaptőke mértékét,
  • adminisztráció szabályait és számviteli év/gazdasági év megjelölését.

A korlátolt felelősségű társaság akkor jön létre, amikor a cégbíróságon bejegyzése megtörténik, ekkor válik ugyanis önálló jogi személlyé. A cégbejegyzés iránti kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 6 hónapon belül kell benyújtani a cégnyilvántartást vezető Cég-és Szabadalmi Hivatalnál. Amennyiben a kérelem benyújtására e határidőn belül nem kerül sor, az alapítás érvénytelenné válik.

A cégjegyzékbe vétel iránti kérelemhez szükséges dokumentumok:

  • bejegyzés iránti kérelem (formanyomtatvány)
  • eredeti Alapító okirat
  • alapítási jegyzőkönyv
  • eredeti társasági szerződés
  • eredeti jegyzőkönyv az első igazgatósági ülésről
  • a tisztségviselők elfogadó nyilatkozata
  • könyvvizsgálói igazolás az alaptőke/törzstőke befizetéséről, illetve apport esetén független könyvvizsgáló által hitelesített apportlista
  • külföldi állampolgárságú tag esetén, ha magánszemély, akkor útlevelének hitelesített másolata, ha jogi személy akkor pedig a cégkivonat hitelesített másolata

Eljárási illeték: 330 EUR, amit a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni.
Az eljárás ideje összességében kb. 1-2 hónap.

A vállalkozásalapítás feltételeiről bővebben a finn Befektetés-ösztönzési Ügynökség, illetve a Központi Kereskedelmi és Iparkamara honlapján olvashat.

További hasznos információkat találhat az Európa Önökért honlap Finnországgal foglalkozó oldalán, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség oldalán.

Oktatás

Finnországban a kötelező iskolai oktatás hét éves kortól tizenhat éves korig tart. A finn iskolarendszer a kötelező oktatási intézményeket (általános iskola és alsó szintű középiskola), a felső szintű általános és szakmai középiskolákat, a felsőoktatási intézményeket, valamint a felnőtt oktatás intézményeit foglalja magában.

A kötelező oktatás kilenc évig tart, az általános iskolában és az alsó szintű középiskolában zajlik. Az előbbi hat, az utóbbi három évig tart.

A középfokú oktatás alsó és felső szintre oszlik. Az alsó szintű középiskola után a diákok számos felső szintű középiskola (három éves képzés, mely érettségivel zárul), illetve szakközépiskola (két vagy három éves képzés, a végén szakmai vizsgával) között választhatnak.

A felsőoktatásban Finnország húsz egyeteme és harminc műszaki főiskolája vesz részt. Az ország legnagyobb egyeteme a Helsinki Egyetem, amelyet 1640-ben alapítottak.

Minden finn egyetemen működik továbbtanulási központ, amely további szakmai képzési lehetőségeket biztosít. Ezek a képzések költségtérítéses rendszerben működnek és nem adnak diplomát vagy szakmai végzettséget, de a munkáltatók körében nagyra becsültek és keresettek. A továbbtanulási központok a diplomás munkanélküliek számára is kínálnak kurzusokat.

Egyre népszerűbb a felnőttoktatás, melynek keretében évente mintegy egymillió felnőtt tanuló vesz részt különböző nyitott-, illetve távoktatási képzésen, valamint nyári egyetemeken.

Bölcsőde

Finnországban a gyermekeknek nem kötelező az iskolakezdés előtt nevelési-oktatási intézménybe járni. A finn jogszabályok értelmében azonban a három évesnél fiatalabb gyermekek számára az önkormányzatoknak kötelező bölcsődéket fenntartaniuk.

Óvoda

A törvény szerint minden iskolás kor alatti finn gyermeknek joga van óvodába járni. Az önkormányzatok, illetve néhány non-profit szervezet biztosít óvodai ellátást, mely a gyermek születésétől hat éves korig vehető igénybe. Az intézmények többségében iskola-felkészítő foglalkozásokat is tartanak az 5-6 éveseknek. 2001-től minden hatéves gyermek jogosult iskolai előkészítő oktatásban részt venni.

Kötelező oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozat

Oktatási intézmények és a képzés időtartama

A tankötelezettség (általános iskola és alsó szintű középiskola) a 7-16 év közötti gyermekekre vonatkozik és kilenc évig tart. Két részre oszlik, az alsó (1-6. év) és a felső (7-9. év) tagozatra, azonban ez egy egységnek, az általános iskolai oktatásnak tekinthető. Az alsó tagozatban egy tanár tanítja valamennyi tantárgyat, majd az utolsó három évben különböző szaktanárok végzik az oktatást.

Tanév

Az iskolaév augusztusban kezdődik és májusban, a 22. hét utolsó munkanapján ér véget. A tanév 190 napból áll, mely őszi és tavaszi félévre oszlik. Tanév közben egy hetes karácsonyi vakáció van, a nyári szünet pedig tíz hétig tart.

Tandíj

A kötelező oktatás tandíjmentes. Ezen kívül biztosítják az ingyenes étkezést a diákok számára. Amennyiben valamely tanuló több mint 5 kilométerre lakik az iskolától, akkor az intézmény gondoskodik az utazásáról.

Nyelv

kötelező oktatás alsó tagozatában bármely idegen nyelv kötelezőként és választhatóként is tanulható. A leggyakrabban oktatott idegen nyelvek az angol, a francia, a német és az orosz.

Értékelés

tanulókat minden tanév végén és legalább egyszer a tanév során (általában az őszi félév végén) értékelik. Finnországban az érdemjegyek 4-10-ig terjednek, ahol a 4-es elégtelen, a 10-es pedig kiváló teljesítményt jelent.

Bizonyítvány

kötelező oktatás befejeztével a tanulók bizonyítványt kapnak, amellyel felső szintű középiskolában vagy szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. A záró-bizonyítványt akkor állítják ki, ha a tanuló az általános iskolai tanulmányok teljes kilenc évét sikeresen elvégezte. A választható 10. évfolyam elvégzéséről külön bizonyítvány kerül kiállításra.

Középfokú oktatás

Oktatási intézmények és a képzés időtartama

Finnországban a felső szintű középiskola nem kötelező, de az általános iskolai tanulmányaikat sikeresen befejező tanulók jogosultak részt venni gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai oktatási képzésben 16-19 éves koruk között.

A középiskola bármelyik formájának befejezése valamely felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja fel a tanulókat.

A gimnáziumi oktatás tanterve három évre épül, a diákok ezt azonban elvégezhetik két vagy négy év alatt is. Nincsenek osztályok, a diákok maguk választják meg a tanulni kívánt tárgyakat, és önálló tanrendet alakítanak ki. A tárgyaknak három csoportja van: kötelező, speciális és alkalmazott tárgyak. Minden tanulónak teljesítenie kell a kötelező tárgyakat, valamint bizonyos számú órát a speciális és alkalmazott tárgyakból. Egyes felső szintű középiskolában az oktatás idegen nyelven folyik.

Felvételi követelmények

Minden diák, aki rendelkezik a kötelező oktatás befejezését igazoló bizonyítvánnyal, jelentkezhet felső szintű középiskolába. A jelentkezések a központi nemzeti rendszeren keresztül történnek. A tanulók jogosultak felvételi kérelmet benyújtani bármelyik, az országban középiskolai oktatást biztosító oktatási intézményhez. A felvételi eljárás során az intézmény elsősorban a tanuló korábbi tanulmányi eredményeit veszik figyelembe. A szakközépiskolák felvételi kritériumai között azonban szerepelhet a tanuló korábbi munkagyakorlata, illetve az esetleges felvételi és képességi tesztek eredményei is.

Tandíj

Az oktatás ingyenes, azonban az iskola kérhet hozzájárulást a taneszközök, könyvek beszerzéséhez.

Nyelv

A felső szintű középiskolában a diákok saját anyanyelvükön kívül a másik hivatalos nemzeti nyelvet (svéd), illetve idegen nyelveket tanulnak.

Értékelés

A tanulók teljesítményét az egyes kurzusok és tanulmányi modulok elvégzése után értékelik. Az előírt számú kurzus teljesítése esetén a tanulók záró-bizonyítványt kapnak. A felső szintű középiskolai tanulmányok írásbeli érettségi vizsgával zárulnak, melyet a diákok általában 19 éves korukban tehetnek.

Bizonyítvány

felső szintű középiskolai képzést a kötelező és a választható tantárgyak elvégzése esetén fejezhetik be a tanulók. A gimnáziumban tanuló diákok a teljes tananyag és az érettségi vizsga teljesítését követően külön záró-bizonyítványt kapnak, mely tartalmazza a teljesített vizsgatárgyak megnevezését és a kapott osztályzatokat is.

Felsőoktatás

Oktatási intézmények és a képzés időtartama

A finn felsőoktatásban 20 egyetem és 30 műszaki főiskola vesz részt. Az országban közgazdasági és államigazgatási, műszaki, művészeti egyetemek is megtalálhatóak. A műszaki főiskolák az egyetemekkel párhuzamosan működnek, az itt megszerzett képesítésben nagyobb hangsúlyt kapnak a szakmai, gyakorlati ismeretek.

Felvételi követelmények

Általánosságban elmondható, hogy a finn felsőoktatási intézményekbe azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akik érettségi bizonyítvánnyal vagy szakközépiskolai záró-bizonyítvánnyal rendelkeznek. A felsőoktatás minden területén létszámkorlátozás érvényesül. A felvételre kerülők létszámát az intézmények az Oktatásügyi Minisztériummal való egyeztetés után határozzák meg.

Tandíj

Finnországban a felsőoktatás ingyenes, azonban a tankönyvek, az étkezés és az utazás költségeit a diákok maguk fedezik. A felsőoktatásban résztvevő diákok ösztöndíjra is pályázhatnak. Néhány egyetemi szervezetnek tagdíjat kell fizetni, ez azonban számos szolgáltatás és árengedmény igénybevételére jogosítja fel a hallgatókat.

Egyetemek

Az egyetemi tanulmányok elvégzésével a hallgatók a következő tudományos fokozatokra tarthatnak igényt:

-3 éves nappali tagozatos képzés esetén ún. Bachelor-fokozat (BA)

– 5 éves nappali tagozatos képzés (vagy Bachelor fokozatot követő további 2 év) esetén ún. Master fokozat (MA)

– doktori cím a Master fokozatot (MA) követő 4 éves nappali tagozatos képzés esetén (PhD)

A finn oktatási rendszerről további információt a finn Oktatásügyi Minisztérium  (Opetusministeriö), a Nemzeti Oktatási Bizottság (National Board of Education), valamint a finn Nemzetközi Mobilitási Központ (Centre for International Mobility) honlapján találhat.

 

Finnországi ösztöndíj-lehetőségek a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapján találhatók.

©2024 Euvonal.hu – Euvonal. Minden jog fenntartva.