Egységben a sokféleség.

Svédország

stockholm-sweden-1378170-mBelépés ideje: 1995. január 1.

Határos: Norvégiával és Finnországgal

Főváros: Stockholm

Terület: 449 964 km²

Népesség: 9 495 133 (2012)

Népsűrűség: 23,2 fő/km²

Népesség összetétel:

0-14 év: 15,4 %

15-64 év: 64,8 %

65 év felett: 19,7 %

Népességnövekedés: 0,168 %/év

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 81,18 év (nők: 83,63 év;  férfiak: 78,86 év)

Éghajlat: mérsékelt, délen hideg felhős tél és hűvös nyár, északon sarkvidéki

Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra 

Fizetőeszköz: svéd korona (SEK)

Nyelv: svéd, kis számi- és finnajkú kisebbség is van

Vallás: lutheránus: 87 %, egyéb 13 %

Régiók: 21 megye: Blekinge, Dalarnas, Gavleborgs, Gotlands, Hallands, Jamtlands, Jonkopings, Kalmar, Kronobergs, Norrbottens, Orebro, Ostergotlands, Skane, Sodermanlands, Stockholm, Uppsala, Varmlands, Vasterbottens, Vasternorrlands, Vastmanlands, Vastra Gotalands.

Gazdaság: Svédország egész huszadik századi történelmét a béke és semlegesség jellemezte. Ennek köszönhetően az országban az életszínvonal nagyon magas, a fejlett kapitalista gazdasági rendszer széleskörű szociális ellátórendszerrel vegyül. Jellemző továbbá a modern elosztó rendszer, kitűnő kül- és belső kapcsolatok, valamint a képzett munkaerő. A fa, vízenergia és a vasérc adják az erősen export-orientált gazdaság nyersanyagbázisát. Az ipari kibocsátás majdnem 90%-a magánkézben lévő vállalatoktól származik, ezen belül a gépipar aránya eléri az 50%-ot. A mezőgazdasági termelés a GDP-nek csak 2%-áért felelős, illetve a munkaerőnek is csak 2%-át foglalkoztatja. Svédország nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak.

Természeti kincsek: cink, vasérc, ólom, réz, fa, uráni, vízenergia, arany, ezüst, arzén, földpát

Beutazás/ tartózkodás
Beutazás feltételei

Az EU és az EGT tagországainak állampolgárai érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal utazhatnak Svédországba. Svédország tagja a schengeni térségnek.

Tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok továbbra is három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban.

Az EU tagországainak állampolgárai három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Így az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagországainak, valamint Svájc állampolgárainak és családtagjaiknak 2006. április 30-át követően Svédországban nem kell tartózkodási engedélyért folyamodniuk három hónapot meghaladó tartózkodás esetén sem, mindösszesen a svéd Migrációs Hivatalnál (Migrationsverket) regisztráltatniuk kell magukat.

A regisztráció menetéről a Migrációs Hivatal (Migrationsverket) honlapján található bővebb információ.

Utazás/ közlekedés

Gépjármű közlekedés

Svédország jó minőségű autóutakkal és autópálya hálózattal ellátott, így kiválóan lehet gépkocsival közlekedni. Az autópályák díjmentesen használhatók, az Oresund-hídon történő áthaladás viszont díjköteles, melynek költségeiről ezen az oldalon található információ.

Legfontosabb közlekedési szabályok 

  • jobboldali közlekedés van érvényben
  • a biztonsági öv használata elől és hátul ülők számára egyaránt kötelező
  • a nap 24 órájában kötelező a fényszóró használata
  • 18 év felett rendelkezhet valaki Svédországban is érvényes jogosítvánnyal
  • a december és március közötti időszakban téli gumi használata szükséges

Sebességkorlátozás

  • Lakott területen: 50 km/h
  • Lakott területen kívül: 70 km/h
  • Autópályán: 110 km/h

A vezetéskor megengedett maximális véralkoholszint 0.2 mg/ml. További információ a gépkocsival való közlekedésről az alábbi oldalon található angol nyelven.

Baleset esetén az ingyenesen tárcsázható segélyhívószám: 020 912 912.

Autóbérlés

Svédországban az autóbérlés alsó korhatára 20 év. Ezen az oldalon összehasonlíthatja az autókölcsönzők árait, kondícióit.

A Svédországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési  Főigazgatóságának összefoglalójában.

Vasúti közlekedés

Svédországban rendkívül modern, kényelmes vonatokkal utazhatja be az országot. Internetes vasúti menetrend az alábbi oldalon található.

Autóbusz közlekedés

Svédországban közvetlen járatok kötik össze a városokat, falvakat Stockholmmal. A buszjegy ára olcsónak számít, az utazás pedig nagyon kényelmes.

További információ a buszközlekedésről és a helyközi járatok menetrendjéről a linkekre kattintva található.

Tömegközlekedés Stockholmban

A stockholmi tömegközlekedés három zónára van osztva. A buszokon nem lehet jegyet váltani, de a közlekedési állomásokon, trafikosoknál vagy sms-ben is meg lehet vásárolni. A városi közlekedés menetrendjeiről, díjszabásáról ezen az oldalon található bővebb információ.

Váltható ún. Stockholm Kártya egy, két, három, illetve öt napra, mely azon kívül, hogy sok múzeumba ingyenes belépést tesz lehetővé, a tömegközlekedés ingyenes igénybevételére is feljogosít. 

Légi közlekedés 

Svédország legforgalmasabb reptere Stockholmban található, ahova közvetlen járatok indulnak Európa legtöbb fővárosából.

További információt a légi közlekedésről a Stockholmi Nemzetközi Repülőtér honlapján találhat.

Utazási kedvezmények

Vasúton

Nyugdíjas kedvezmények

A nyugdíjasok az ún. „last minute” (utazás előtti 24 órában megváltott) jegyet kedvezményes áron vehetik meg, erről további információ a svéd vasúttársaság oldalán található.

Diákkedvezmények

A 26 éves kor alattiak érvényes nemzetközi diákigazolvánnyal 30%-os  (éjszakai vonatokon 15%-os) kedvezményt vehetnek igénybe. További információ a svéd vasúttársaság honlapjántalálható.

Busszal

Nyugdíjas kedvezmények 

A nyugdíjas kedvezményeket 64 éves kor felettiek, illetve előrehozott nyugdíjjal rendelkezők vehetik igénybe. A kedvezményt megfelelő igazolvánnyal, igazolással lehet igénybe venni, mellyel kb. 20%-kal olcsóbb jegyet vásárolhatnak. Bővebb információ a Swebus Express társaság honlapján olvasható.

Diákkedvezmények

Svédországban 20%-os diákkedvezmény 26 éves korig vehető igénybe, ehhez szükséges az életkor igazolása. A svéd diákok érvényes diákigazolvánnyal, a külföldiek nemzetközi diákigazolvánnyal vehetik igénybe.

Munkavállalás

Svédországban minden uniós polgár (a 2004-ben csatlakozott tagországok állampolgárai is)szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát.

A svéd munka törvénykönyve csak általános keretszabályozást határoz meg. A munkaszerződés feltételeit az egyéni vagy kollektív munkaszerződések tartalmazzák. Svédországban – az Unió többi tagállamához viszonyítva – a szakszervezetek erős jelenléte jellemző. A legtöbb szakmában így kollektív munkaszerződés van érvényben.

Munkakeresés

Azok, akik Svédországban szeretnének dolgozni, munkalehetőségekről az EURES rendszerenkeresztül, illetve a Svéd Munkaügyi Szolgálatnál kaphatnak információkat.

Munkaszerződés

Svédországban jogilag szóbeli-, írásbeli és hallgatólagos szerződéskötésre is lehetőség van.

A munkavállaló és a munkáltató között általában szóbeli szerződést kötnek, de érdemes a foglalkoztatás feltételeit a munkáltatótól írásban is megkérni. EU szabályok szerint a munkáltató köteles az alkalmazást követő egy hónapon belül írásban tájékoztatni a munkavállalót a foglalkoztatás szabályairól és körülményeiről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a munkáltató nevét, címét, a munkavállaló beosztását, az alkalmazás típusát és időtartamát, a felmondási idő hosszát, a fizetés mértékét és módját, a fizetett szabadsághoz való jogot, a normál munkaórák számát, és az alkalmazható kollektív megállapodást.

A törvény alapján a munkáltató próbaidőt is szabhat, ami 6 hónapnál nem lehet hosszabb. A kollektív munkaszerződések azonban kizárhatják a próbaidő lehetőségét, vagy rövidebb időszakot állapíthatnak meg.

 Fizetés

 Svédországban nincs törvényileg megszabott minimálbér, bár a minimálbéreket leginkább a kollektív szerződések magukban foglalják. A munkabért egyéni szerződésekben állapítják meg.

Nemzetközi összehasonlításban a svéd fizetések nem térnek el jelentős mértékben ágazatonként.

Munkaidő

A 40 órás munkahét előírását törvényi szabályozás tartalmazza, bár a kollektív szerződések ezt a határt módosíthatják.

Családos szülők a gyermek 8 éves korának betöltéséig tartó időszakban 25 %-al csökkenthetik munkaidejüket. A túlórák száma nem haladhatja meg a 48 órát (négy hét alatt) vagy az 50 órát (1 hónapos időszakban). Egy éven belül a túlórák száma max. 200 lehet.

Szabadság

A munkavállaló évente legkevesebb 25 nap szabadságra jogosult. Kollektív szerződések keretében további szabadnapokat állapíthatnak meg.

A júniustól augusztusig terjedő időszakban a munkavállalók legalább 4 heti folyamatos szabadságra jogosultak, a kollektív szerződések ez esetben is előírhatnak eltérő szabályokat.

Munkaszüneti napok, ünnepnapok

  • Január 1. – Újév napja
  • Január 6. – Vízkereszt
  • Április 10. – Nagypéntek
  • Április 12. – Húsvétvasárnap
  • Április 13. – Húsvéthétfő
  • Május 1. – Munka ünnepe
  • Május 21. – Mennybementel
  • Május 31. – Pünkösdvasárnap
  • Június 6. – Nemzeti ünnep
  • Június 11. – Nyárünnep
  • Október 31. – Mindenszentek
  • December 24. – Szenteste
  • December 25. és 26. – Karácsony
  • December 31. – Szilveszter

Munkanélküli ellátás

A svéd munkanélküli biztosítás két részből áll: az alap valamint a kiegészítő, jövedelemtőlfüggő segélyből. Az alap segély maximális összege naponta 320 svéd korona, míg a kiegészítő segély (a korábbi munkahelytől és fizetéstől függően) naponta maximum 680 svéd korona lehet.

Munkanélküli ellátást maximum 300 napig folyósítanak.

A munkanélküli segélyre való jogosultság feltételei:

Az alap munkanélküli segélyre (grundförsäkring) az jogosult, aki a munkanélkülivé válását megelőző 12 hónapon belül 6 hónap munkaviszonnyal rendelkezett. Ezen periódus alatt havonta minimum 80 órát; vagy 6 egymást követő hónapon belül 480 órát kellett ledolgoznia – ez utóbbi esetben egy hónapon belül min. 50 óra munkavállalás is szükséges. (A más uniós tagországban ledolgozott időt beleszámolják a jogosultsági időbe. Ehhez a másik tagállamban kiállított E-301-es nyomtatványra van szükség.)

A 12 hónapos szabályozás időben kiterjeszthető, ha a munkavállaló betegség, gyereknevelés, stb. miatt hosszabb ideig nem dolgozott.

kiegészítő munkanélküli segélyre (inkomstbortfallsförsäkring) az jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőzően 12 hónapig tagja volt egy ún. munkanélküli biztosítási alapnak. Ahhoz hogy valaki biztosítási alap tagja legyen, egymást követő öt héten belül négy hétig, legalább heti 17 órás munkát kell vállalnia.

A munkanélküli segélyről további információk az alábbi oldalon találhatók.

Társadalombiztosítás
A svéd társadalombiztosítási rendszer – a munkanélküli segély kivételével – minden olyan személyre kiterjed, aki Svédország területén él vagy dolgozik.

A társadalombiztosítási rendszer nyilvántartásáért a svéd nemzeti társadalombiztosítási igazgatóság – Försäkringskassan – felelős. Minden 16 év feletti svéd lakost nyilvántartanak a társadalombiztosítási rendszerben, állampolgárságtól függetlenül. Jövedelmükről és munkahelyükről mind az alkalmazottaknak, mind az egyéni vállalkozóknak értesíteniük kell a társadalombiztosítási szerv helyi kirendeltségét.

Társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítási kiadásokat az adók, valamint a munkáltatói hozzájárulások fedezik.

A munkáltatók által kötelezően fizetett járulék 2012-ben a következő tételekből állt össze:

Öregséginyugdíj-járulék 10,21 %
Özvegyinyugdíj-járulék 1,17 %
Egészségbiztosítási járulék 5,02 %
Munkahelyi balesetbiztosítás 0,30 %
Szülői biztosítás 2,60 %
Munkanélküliségi biztosítás 2,91 %
Bérarányos hozzájárulás 9,21 %
Összesen 34,42 %

A kollektív szerződések ugyanakkor ennél magasabb (akár 44,33 százalékos) értéket is megállapíthatnak, mely tartalmazza például a kiegészítő nyugdíj-járulékot vagy életbiztosítást is.

A 26 év alatti munkavállalók után a munkáltatók csökkentett járulékot fizetnek, 34,42 helyett 15,49%-ot.

A munkavállalóknak 7 százalékos általános nyugdíjjárulékot (allmän pensionavgift) fizetnek, melyet a munkáltató az adóelőleggel együtt von le a bruttó fizetésből. A nyugdíjjárulék összege teljes egészében levonható az adóból.

A svédországi járulékokról további részletek olvashatóak az Invest Sweden Agency kiadványában.

Egészségügyi ellátás

Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait (orvosi vizsgálat, gyógyszer, stb.) valamennyi svéd lakos igénybe veheti, míg a pénzbeli ellátásra (táppénz) csak a munkavállalók jogosultak.

A betegellátásnak külön feltététele nincs. Az általános egészségügyi és kórházi ellátás ingyenes azon uniós polgárok, illetve családjuk számára, aki Svédországban dolgoznak, munkát keresnek, vagy állandó lakhellyel rendelkeznek Svédországban.

A svéd egészségügyi rendszer decentralizált, a helyi önkormányzatok irányítása alá tartozik. A rendszer kiadásainak döntő részét az állam finanszírozza, ugyanakkor a helyi adókon keresztül a lakosságnak is hozzá kell járulnia a költségekhez.

Valamennyi biztosított személy, aki orvosi, fogorvosi vagy kórházi kezelésen vesz részt, jogosult az ezzel kapcsolatos utazási költségek visszatérítésére a helyi hatóságoktól. Általános állami támogatás jár a protézisekre, a szem- és fülkezelésekre.

Az egészségügyi biztosítás kiterjed az állami, valamint a magán fogorvosok többsége által nyújtott fogorvosi ellátásra is (beleértve a preventív kezeléseket is). A fogorvosokmeghatározott díjszabással dolgoznak, amit nem léphetnek túl. A kezelések jelenleg három árkategóriába oszlanak, a kezelés költségének egy részét a beteg állja. A fennmaradó összeget a biztosító téríti meg közvetlenül a fogorvos számára.

A betegek a nemzeti betegbiztosítási rendszerben és az állami egészségügyi szektorban is szabadon választhatják meg orvosukat.

Az önrész mértéke:

  • orvosi ellátás: 100-200 SEK
  • extra költség specialistánál max: 350 SEK
  • sürgősségi járóbeteg ellátás: kb. 250 SEK
  • ellátásért évente max. 900-1100 SEK-et kell fizetni, ha ezt eléri a év hátralevő részében ingyenes
  • gyógyszerek:
    • 900 SEK alatt: 100%
    • 900-4300 SEK között: 10-50%
    • évente max. 2200 SEK (Stockholmban max. 1800 SEK)
  • kórházi ellátás: 80 SEK/nap

Azon személyek, akiknek a gyógyszerkiadásai meghaladják az állam által meghatározott értékhatárt az év további részében ingyenes kezelésre és gyógyszerelésre jogosultak.

A svéd egészségügyi rendszerről további információ olvasható a Külügyminisztérium kiadványában.

Az ideiglenes svédországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Táppénz

Ha a munkavállaló megbetegszik, köteles ezt jelenteni a munkáltatójának. Amennyiben a munkaviszony időtartama az egy hónapot (vagy megszakítás nélkül 14 napot) meghaladja, a betegség első 14 napjára a munkáltatójától jogosult térítésre˙(sjuklön). Az újbóli munkába állást követően a betegség tényét igazolni kell.

Azoknak, akik nem jogosultak a fenti juttatásra (nincs meg az egy hónapos/14 napos munkaviszony vagy a betegség időtartama a 14 napot meghaladja) a Försäkringskassan fizeti a táppénzt (sjukpenning). A betegség első napjától jogosultak a táppénzre az egyéni vállalkozók, a munkanélküliek, a szülési szabadságon lévők valamint az anyasági juttatásban részesülők.

A táppénz folyósításának maximális időtartama 15 hónapos (450 napos) időszakon belül 364 nap. Ennél hosszabb betegség esetén kérvényezhető a folyósítás időtartamának meghosszabbítása.

A juttatás összege 10600 és 330 000 svéd korona közötti éves jövedelem esetén a fizetés kb. 80 százaléka. 330 000 korona feletti jövedelem nem jogosít magasabb összegű táppénzre. 10600 korona alatti jövedelem esetén nem jár táppénz. Munkanélküliek naponta 486 korona (2012) juttatást kapnak.

További információ a táppénzről a társadalombiztosítási szerv honlapján olvasható.

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjkorhatár rugalmas, 61 és 67 éves kor közé esik. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb öregségi juttatásra lesz jogosult. A korhatár betöltése után a nyugdíj korlátlan elhalasztására van lehetőség.

Svédországban a nyugdíjak három forrásból tevődnek össze. Egy nyugdíjas több forrásból is részesülhet.

1. Jövedelem után járó nyugdíj (Inkomstpension)

A nyugdíj összegének legnagyobb része ebből származik. A nyugdíj a svédországi munkavállalás során keresett összjövedelem függvénye. Jövedelem után járó nyugdíjra a 61 év felettiek jogosultak. Ugyanakkor mindenki maga dönti el, hogy a 61. év betöltése után mikortól kéri a nyugdíj megállapítását.

2. Prémium nyugdíj (Premiepension)

A prémium nyugdíj az állami nyugdíjalap része, ugyanakkor a munkavállaló maga dönti el, hogy milyen alapokba fekteti be a prémium nyugdíj összegét. Így a befektetéssel járó felelősség is a munkavállalóé.

3. Garantált nyugdíj (Garantipenson)

A garantált nyugdíj azoknak az öregkori megélhetését biztosítja, akiknek jövedelme alacsony, illetve munkanélküliek. A garantált nyugdíj nemcsak az összjövedelem, hanem egyéb tényezők (Svédországban eltöltött idő, családi állapot, infláció, stb.) függvénye. A garantált nyugdíj összege max. 7 153 korona/hó.

Garantált nyugdíjra minden 65. életévét betöltött személy jogosult, ugyanakkor a garantált nyugdíj teljes összegét csak az esetben folyósítják, ha a jogosult 40 éven keresztül folyamatosan Svédországban élt.

Rokkantsági nyugdíj

Minden olyan, 16 és 65 év közötti egyén jogosult rokkantsági nyugdíjra, akinek munkaképessége legalább 25 százalékkal csökkent valamilyen betegség, fizikai fogyatékosság vagy mentális alkalmatlanság eredményeképpen.

A rokkantsági nyugdíj összegét a korábbi kereset alapján határozzák meg: a legjobb három év átlagfizetésének 64 százalékát folyósítják a jogosultak számára.

A további nyugdíjfajtákról (hozzátartozói, özvegyi, árvasági) valamint a svédországi nyugdíjrendszerről részletesen olvashat az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság, a svéd nyugdíjfolyósítási hivatal és az EURES honlapján.

Családi támogatások
Terhességi támogatás

Fizikailag megerőltető vagy a terhességet veszélyeztető munkát végző terhes nők a szülést megelőző hatvanadik naptól legfeljebb ötven napig (vagy a munkától való orvosi eltiltás időtartamára) terhességi támogatásra (havandeskapspenning) jogosultak. A terhességi támogatás összege a táppénz maximum 80 százaléka.

Bővebb információ erről a juttatásról a svéd társadalombiztosítási igazgatóság honlapján, illetve az alábbi kiadványban olvasható.

Gyermekgondozási támogatás

Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a szülők gyermekgondozási támogatásra (föräldrapenning) jogosultak.

A támogatást 480 napig folyósítják, de ezt nem szükséges egyszerre igénybe venni: legkorábban a szülést megelőző 60. naptól a gyermek 8. születésnapjáig lehetséges. Örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadásától kezdve vehető igénybe a támogatás, de 10 évnél idősebb gyermekek után már nem jár.

A jogosultság feltétele legalább 240 napos biztosítotti jogviszony a szülést megelőzően, amelybe az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség másik tagállamában ledolgozott is munkaviszonyt is beszámítják, amennyiben ezt E104-es nyomtatvánnyal igazolni tudják.

A támogatási időszak két periódusból tevődik össze: 390 és 90 naposból. A támogatás összege 390 napig a jogosult korábbi fizetésének 80%-a, de az alacsony keresetűek számára az állam napi 180 svéd korona támogatást garantál. A szülő további 90 napig lehet jogosult a támogatásra, amennyiben otthon marad gyermekével. Ekkor azonban a támogatás összege mindenki számára napi 60 svéd korona. A támogatás maximális értéke a svéd kormány által évente meghatározott jövedelmi bázisérték (2008-ban 41000 svéd korona) 10-szerese.

A támogatásra a szülők együttesen – akár egyszerre is – jogosultak, azonban egy szülő legfeljebb 420 napra jogosult, a fennmaradó legalább 60 nap mindenképpen a kevesebb napot igénybevevő szülőnek jár. Ha a szülők egyenlő arányban veszik igénybe a támogatást (2008. január 1-jét követően született gyermekek esetében), „nemek közötti egyenlőségi bónuszra” (jämställdhetsbonus) is jogosultak.

Átmeneti gyermekgondozási támogatásra (tillfällig föräldrappenning) azok a szülők jogosultak, akik a gyermek betegsége miatt nem tudnak ismételten munkába állni. A támogatás a gyermek 12 éves koráig, évente legfeljebb 120 napig vehető igénybe. Bizonyos esetekben a jogosultság időtartama meghosszabbítható.

Apasági támogatás

Az apák 10 nap fizetett apasági szabadságra (pappadagar) jogosultak a gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor. A támogatást a gyermek kórházból való hazahozatala vagy örökbefogadása utáni 60 napon belül kell kivenni.

Gyermeknevelési támogatás

Egyes helyi önkormányzatok 1 – 3 év közötti gyermekek után gyermeknevelési támogatást (vardnadsbidrag) fizetnek.

Családi pótlék

Családi pótlékot (barnbidrag) a Svédországban élő 16 éven aluli gyermekek után lehet igénybe venni, ha legalább az egyik szülő az országban lakik vagy dolgozik.

A család a gyermek 16. életévének betöltését követően már nem családi pótlékra, hanemkiegészítő családi pótlékra jogosult, amennyiben a gyermek kötelező tanulmányait folytatja. A támogatásra a gyermek az iskola befejezéséig jogosult, és 18 éves korától a támogatást közvetlenül ő kapja meg. A felsőoktatásban tanulók nem jogosultak a támogatásra.

Nagycsaládos pótlékra azon családok jogosultak, ahol két vagy annál több gyermeket nevelnek. A támogatást maximum 20 éves kor eléréséig folyósítják.

családi pótlék összege a gyermekek száma alapján a következőképpen alakul (2012):

  • 1 gyermek: 1050 svéd korona
  • 2 gyermek: 2100 svéd korona + 150 korona nagycsaládos pótlék
  • 3 gyermek: 3150 svéd korona + 604 korona nagycsaládos pótlék
  • 4 gyermek: 4200 svéd korona + 1614 korona nagycsaládos pótlék
  • 5 gyermek: 5250 svéd korona + 2864 korona nagycsaládos pótlék

Bővebb információ itt található.

Eltartási támogatás

Elvált szülők esetén a gyermeket nevelő szülő eltartási támogatásra (underhållsstöd) jogosult, amennyiben a másik fél nem tesz eleget gyermektartás-fizetési kötelezettségének. Ennek összege 1273 svéd korona havonta, melyet legfeljebb a gyermek 18. születésnapjáig(amennyiben közoktatásban vesz részt 20. életévének betöltéséig) folyósítanak.

Lakhatási támogatás

lakhatási támogatásra (bostadsbidrag) alacsony jövedelmű gyermekes, illetve fiatal, 18 és 29 év közötti gyermektelen párok jogosultak. A támogatás pontos összege többek között a jövedelemtől, a lakhatási költségektől, a gyermekek számától függ.

További információ

A gyermekek után járó támogatásokról további információ található a svéd társadalombiztosítási igazgatóság honlapján és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadványában.

Adózás
Személyi jövedelemadó 

Svédországban a személyi jövedelemadó a helyi (municipal tax) és a nemzeti adóból (state tax) tevődik össze.

A helyi adó önkormányzatonként eltérő, mértéke a munkavállaló lakóhelyétől függ. 2009-ben az adó mértéke 28,8-34,2 % között mozog, amelyet minden munkavállalónak a havi jövedelme után fizetnie kell.

A nemzeti jövedelemadó kétkulcsos és progresszívan növekvő. 401 100 svéd koronát (2012) meghaladó éves jövedelem esetén a nemzeti jövedelemadó 20 %. 574 300 svéd koronát meghaladó éves jövedelem már 25%-os kulccsal adózik.

További információ ezen az oldalon olvasható.

Általános forgalmi adó

Svédország három áfakulcsot alkalmaz. A rendes 25%-os áfakulcs mellett két kedvezményes kulcs van: 12% (élelmiszerek, szállodai szobák), illetve 6% (személyszállítás, könyvek, sajtótermékek, belépőjegyek, sílift-jegyek, kulturális rendezvények). Egyes szolgáltatások (egészségügyi, szociális, banki és pénzügyi szolgáltatások, stb.) áfamentesek.

További információ a svéd adórendszerrel kapcsolatban a svéd adóhatóság oldalain, valamint azalábbi kiadványban található.

Oktatás
A svéd oktatási törvény megköveteli, hogy valamennyi gyermek egyenlő eséllyel vehessen részt az oktatásban. Svédországban a tankötelezettség minden 7 és 16 év közötti gyermekre kiterjed. A törvényi szabályozás szerint a középiskolai képzést az önkormányzatoknak minden olyan diák részére biztosítaniuk kell, akik kötelező általános tankötelezettségüket teljesítették. Svédországban a legtöbb egyetemet az állam tartja fenn.

Óvoda

A szülők önkormányzati, illetve magán bölcsődékbe, óvodákba írathatják be gyermekeiket. A svéd óvodai és bölcsődei ellátás igen széleskörű. A gyermekek számára magas színvonalú kis csoportos foglalkozást biztosítanak.

Az ellátás díját részben az állam, részben a szülő állják. A költségek országszerte változóak.

Az önkormányzati gyermekfelügyeletnek 5 formája van:

  • A napközis óvoda az 1 és 5 év közötti gyermekeket fogadja, akiknek szülei dolgoznak, tanulnak vagy munkanélküliek. Egyes napközis óvodák 12 éves korig fogadják a gyermekeket az iskolai órák előtt és után.
  • Otthoni gyermekfelügyelet esetén egy az önkormányzat által alkalmazott személy vigyáz a gyermekre saját otthonában. Ezt a szolgáltatást 1 és 12 éves kor között lehet igénybe venni.
  • Az ún. szabadidőközpontok a 6 és 12 év közötti gyermekek számára biztosítanak felügyeletet az iskolai órák előtt és után.
  • A játszó iskolák a hatéves gyerekek napi három órás felügyeletéről gondoskodnak. Ezt az intézményt a bevándorlók gyermekei már 4 éves kortól igénybe vehetik.
  • Nyitott iskolai előkészítő: tanítók és óvónők számos helyen különböző programokat szerveznek gyermekek és szüleik számára.

Általános iskola

Szerkezete és időtartama

Az oktatási törvény szerint valamennyi Svédországban élő gyermeknek kötelező iskolába járnia, s valamennyi gyermek jogosult az állami oktatási rendszerben tanulni 7 és 16 éves kora között. Svédországban a tankötelezettség az általános iskolára és a középiskola alsó tagozatára terjed ki, mely 9 évet foglal magában. A szülők kérésére a gyermekek hat éves korukban is megkezdhetik tanulmányaikat. Az önkormányzatoknak a hat éves gyermekek számára iskolai előkészítő helyet kell biztosítaniuk az iskolákban.

1995 július 1-én egy, az egész kötelező oktatási rendszerre kiterjedő új tantervet vezettek be, amely új tanmenetet és órarendet vezetett be. Az új tanmenet minden egyes tantárgy esetében megállapítja azon célokat, amit az iskola ötödik illetve kilencedik évének végére el kell érni. Az órarend a minimális tanórák számát határozza meg, amit a tanulóknak teljesítenie  kell (6665 óra).

Iskolaév

Az általános iskolában, valamint a középiskola alsó tagozatán a tanév augusztusban kezdődik, s júniusban fejeződik be. A tanév két félévből áll, de a pontos dátumok megyei szinten is eltérőek.

Tandíj

Az általános iskolai, valamint a középiskola alsó tagozatán való kötelező oktatás költségmentes. Az iskolai előkészítő szintén ingyenes heti 15, illetve évi 525 óráig. Az önkormányzatok kötelesek a tanulókat a szükséges taneszközökkel, különösen tankönyvekkel, ellátni, valamint ingyenes utazást és étkezést biztosítani. A tanuló nem jogosult az ingyenes iskolai közlekedésre, amennyiben nem az önkormányzat által meghatározott iskolába jár.

Értékelés

Az 1995-ös őszi félévtől eredményfüggő osztályozási rendszert vezettek be. A nyolcadik évet követően a diákok minősítést kapnak, mely lehet „levizsgázott”, „jó eredménnyel vizsgázott”, „kitüntetéssel vizsgázott”. Az iskola befejeztével végbizonyítványt adnak. A bizonyítványt a tankötelezettség lejártával kapják meg a tanulók.

Középiskola 

Szerkezete és időtartama

A középiskola felső tagozata 16 és 19 éves korig tart, de nem kötelező. A középiskolákat az önkormányzatok, a megyei tanácsok, vagy magánintézmények működtethetik. Az új, egységes oktatási rendszert 1995-ben vezették be. A nyolc kötelező tantárgy mellett,  specifikus tantárgyakat is tanítanak. A három év teljesítéséhez összesen 2150-2370 tanórára van szükség.

Tanév

A két félévből álló tanév augusztusban kezdődik, s júniusban fejeződik be. A pontos dátumok évről évre változnak.

Követelmény

Az oktatási törvény szerint valamennyi diák, aki tankötelezettségének eleget tett a középiskola felső tagozatán folytathatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányokat legkésőbb azon év első felében kell megkezdeni, melyben a tanuló betölti 20-dik életévét.

Tandíj

Az állami oktatás díjmentes.

Értékelés

Az új, kurzus alapú középiskolai rendszerben a tanulók a teljesített kurzusok alapján kapnak minősítést. A diákoknak csak a sikertelenül teljesített kurzusokat kell megismételniük, de lehetséges az évismétlés is.

Felsőoktatás

A 2007-es tanévtől kezdődően a svéd felsőoktatási intézmények a bolognai folyamatnak megfelelően új képzési rendszerre tértek át. Ez az új képzési rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: alapképzésből (hossza 2-3 év), mesterképzésből (1-2 év) és doktori képzésből (4 év). Az orvos, gyógyszerész, pszichológia, fogorvos, építőmérnök és jogász szakokon azonban továbbra is 4–6 éves osztatlan képzés folyik.

Az intézmények az Európai Kreditátviteli Rendszerrel összhangban lévő új kreditrendszert is bevezettek (högskolepoäng – felsőoktatási kredit), melynek segítségével lehetővé vált a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányoknak teljes elismerése.

A svéd felsőoktatási intézmények két fő típusra oszthatók: egyetemre (universitet) és főiskolára (högskola). Nagy különbség tulajdonképpen nincs a két intézménytípus között, mindössze annyi, hogy az egyetemek korlátlanul nyújthatnak licentiate és Ph.D képzéseket, azaz adhatnak tudományos fokozatot, míg a főiskolák alapesetben ezt nem tehetik meg.

A svédországi felsőoktatási intézmények listája és további hasznos információ elérhető a Study in Sweden oldalán.

Néhány kivételtől eltekintve a svéd felsőoktatás államilag finanszírozott, így sem a svéd, sem a más uniós tagállamból érkező diákoknak nem kell tandíjat fizetniük. A helyi diákszervezet részére azonban mindenkinek tagdíjat kell fizetnie, ennek összege 150-400 korona között mozoghat.

A tanév 2 szemeszterből áll. Az őszi szemeszter augusztus közepétől vagy végétől január közepéig tart, míg a tavaszi szemeszter június közepén ér véget.

A képzés nyelve általában a svéd, de egyes területeken a kötelező irodalom angol nyelvű is lehet. Számos felsőoktatási intézmény kínálatában angol nyelven tartott kurzusok is szerepelnek.

Továbbtanulás esetén a diplomák elismerését tekintve nincs külön elismerési eljárási folyamat Svédországban. Az adott főiskola vagy egyetem a jelentkező által megadott információ és a csatolt dokumentumok tükrében, saját hatáskörben dönt a diploma elfogadásáról illetve a szükséges teljesítendő tárgyakról.

A tudományos fokozat elismerését a Nemzeti Felsőoktatási Hivatal (Högskoleverket) végiz.

További információ Svédország oktatási rendszeréről az Oktatási Minisztérium honlapján(Utbildnings- och kulturdepartementet) és a Nemzeti Felsőoktatási Hivatal honlapján található.

 

©2024 Euvonal.hu – Euvonal. Minden jog fenntartva.