EU konform disznóvágás? Szabványok és szabályok egy helyen.

A disznóvágás hazánkban régmúlt hagyományokkal bír. Egykoron egy-egy vidéki családban akár két-három malacot is leöltek annak érdekében, hogy a télre legyen elegendő húsáru a kamrában. Maga a disznótor olyan esemény volt, melyre a család apraja-nagyja összegyűlt, és egészen hajnaltól a malac feldolgozásán munkálkodtak. Mindebből annyi biztosan megmaradt mára, hogy a családtagok nagy része jelen van reggeltől-estig, ám a feldolgozáshoz használt eszközök éppen úgy más képet mutatnak napjainkban, mint a leölés módszere.

A csípős hajnalok a disznó leölésével indulnak, mely során ma már nem elegendő csak egy kiváló minőségű, szúráshoz alkalmas eszköz. A vonatkozó EU szabályok értelmében ugyanis a malac leszúrása állatkínzásnak minősül, mely komoly fájdalommal jár a négylábú számára. A szabályok arról is tájékoztatnak, hogy a disznó leölésének fájdalommentesen kell történnie, mely előtt kábító pisztolyt kell alkalmazni (forrás információk: Bollerbolt.hu ). Az uniós jogharmonizáció tükrében korábban már arról is szabály született, hogy a malacokat nem szabad moslékkal, vagyis emberi étkezés után visszamaradt étellel etetni. Tény viszont, hogy míg nagyüzemi körülmények között mindezeket viszonylag egyszerű ellenőrizni, addig kevésbé megoldható akkor, ha a vidéki háztartásokról van szó.

A disznóölés hazai kultúránkban tulajdonképpen annyira természetes, mint a spanyoloknál a bikaviadal. Ugyan a nagyvárosokban felnőtt nemzedék aligha találkozhatott az elmúlt egy-két évtizedben a disznóvágással, de ha mégis kíváncsi lenne rá bárki, ma már akár csapatépítő tréningeket is szervezni szoktak vidéki disznóvágásokra. A pálinka a hideg hajnalok elengedhetetlen részét képezi, és rendszerint ahhoz is megadja a bátorságot, hogy a sokak számára véres trancsírozásként felfogott hagyomány inkább legyen egyfajta közösségi esemény.

Korosztálytól, neveltetéstől, és felfogástól függően ugyan előfordulhat, hogy az egyébként fenséges disznótoros finomságokat célzó disznótor kissé idegen lehet számunkra, de ettől függetlenül még magyar kultúránk szerves részét képezi. A hagymán pirított vér, a véres hurka vagy a házi kolbász készítése mind olyan folyamatok, melyek közelebb hozzák egymáshoz a család tagjait, s végül az egész napos munka egy fenséges lakomával zárulhat.

hozzászólások