Litvánia

Belépés ideje: 2004. május 1.

Határos:

Lengyelországgal, Lettországgal, Fehéroroszországgal és Oroszországgal

Politikai rendszer: köztársaság

Főváros: Vilnius

Terület: 65 300 km²

Népesség: 3 525 671 (2012)

Népsűrűség: 59,7 fő/km²

Népeség összetétel:
0-14 év: 13,8 %
15-64 év: 69,7 %
65 év felett: 16,5%

Népesség növekedés: -0,278 %

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 75,55 év (nők: 80,66 év; férfiak: 70,72 év)

Vallás: katolikus 79 %, orosz ortodox 4,1 %, protestáns 1,9 %, egyéb 5,5 %, nem vallásos 9,5 %

Nyelvek: litván (hivatalos) 82 %, orosz 8%, lengyel 5,6 %, egyéb 4,4 %

Fizetőeszköz: litas (LTT)

Fő régiók: Az ország 10 megyéből áll: Alytaus, Kauno, Klaipedos, Marijampoles, Panevezio, Siauliu, Taurages, Telsiu, Utenos, Vilniaus.

Gazdaság: A külföldi befektetés és üzleti támogatás segítségével megtörtént a gazdaság átállítása a tervgazdaságról a piacgazdaságra. A nagy állami vállalatok privatizálása majdnem teljes. A legfőbb kereskedelmi partnerek közt egyre nagyobb szerepe van Közép- és Kelet-Európának és különösen Oroszországnak.

Természeti kincsek: tőzeg, szántóterület, borostyán

Beutazás/ tartózkodás
A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, így Litvániában is.

A beutazás érvényes útlevéllel, valamint személyazonosításra alkalmas más okmánnyal (személyi igazolvány – ebben az esetben az összes, jelenleg Magyarországon érvényes személyi igazolvány használható a belépésre) lehetséges.

A három hónapos litvániai tartózkodást követően tartózkodási igazolásért kell folyamodni a litván Migrációs Hivatalhoz (Migracijos Departamentas). A litván hatóságok kérvényezés esetén ideiglenes és állandó tartózkodási igazolást adnak ki magyar állampolgároknak.

Ideiglenes, 5 évre szóló tartózkodási igazolásra jogosult az, aki:

• Munkát kíván vállalni,
• Saját forrásai felhasználásával Litvániában kíván élni,
• Oktatási képzésben kíván részt venni,
• Érvényes biztosítással rendelkezik,
• Családtagként Litvániában kíván tartózkodni.

Az ideiglenes tartózkodási igazolás beszerzéséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:

• Formanyomtatvány, amely beszerezhető bármely litván külképviseleten vagy a Migrációs Hivatalnál,
• Érvényes úti okmány, illetve ennek egy hitelesített másolata,
• A kiskorú gyermek úti okmányai,
• Születési anyakönyvi kivonat (amennyiben kiskorú gyermekről van szó),
• Házassági anyakönyvi kivonat (amennyiben házastársról van szó),
• Dokumentumok, amely alapján az illető jogcímet formál az ideiglenes tartózkodási engedélyre.

Állandó tartózkodási igazolást az kaphat, aki négy évet már jogszerűen Litvániában tartózkodott. Ennek időtartama 10 esztendő.

Migrációs Hivatal (Migracijos Departamentas)
Cím: LT-10312, Vilnius, L. Sapiegos g. 1. Tel.: +370 5 271 7112

Fax.: +370 5 271 8210

E-mail cím: mdinfo@vrm.lt
Honlap: www.migracija.lt

Utazás/ közlekedés

Litvániába történő beutazás, illetve kiutazás történhet repülővel, hajóval, közúton vagy vonattal.

Közúti közlekedés

Litvániában a közlekedési szabályok többnyire megegyeznek az európai szabályozással. A biztonsági öv használata minden utas számára kötelező, továbbá mobiltelefon használata vezetés közben csak kihangosítóval engedélyezett. Litvániában a tompított fényszóró használata nappal is kötelező az év teljes időszakában.

Litvániában az utak állapota jó vagy átlagos.  Az országban jelenleg nincs közúthasználati díj. Az autópályás közlekedésnél kifejezetten ügyelni kell arra, hogy a Vilnius-Kaunas közötti kétszer kétsávos út nem minősül autópályának, így itt a sebességhatár 100 km/óra. Ezen az útszakaszon rendszeresek a gyalogátkelőhelyek, így különösen a rossz látási viszonyok között nagyobb körültekintés szükséges!

A közúti rendőri ellenőrzések kifejezetten gyakoriak, így különösen óvatosnak kell lenni a sebességhatár betartásánál. A külföldi gépjárműveket esetén rendszeresen ellenőrzik a sebességkorlátok betartását. Litvániában a vezetéskor megengedett maximális véralkoholszint0,4 mg/ml.

Sebességhatárok

• Lakott területen: 50 km/h
• Lakott területen kívül: 90 km/h
• Autópályán:110 vagy 130 km/h

A Litvániában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.
Légi közlekedés

A nemzetközi légi közlekedés Vilniusba, Kaunasba és Palangába történhet, ez utóbbi főként regionális járatokkal. Egyre több európai városból indulnak ún. fapados járatok Litvániába is. A nemzetközi repülőjáratok menetrendjéről, díjszabásáról a vilniusi repülőtér honlapján található bővebb információ.

Utazás hajóval

A nemzetközi hajóforgalom legfontosabb litvániai kikötője Klaipeda, ahová a balti térségből, illetve Skandináviából (svéd, dán, német és lengyel kikötőkből)  érkeznek személyforgalmat is lebonyolító kompjáratok. Ezekkel a kompjáratokkal kapcsolatos információk ezen és ezen az oldalon találhatók.

Utazás vonattal

A Litvániába irányuló vonatközlekedés leggyakoribb útvonalai Oroszországból, illetve Lengyelországból indulnak. Tekintve, hogy ezek között több az éjszakai járat, a szokásos elővigyázatosság ajánlott ezek használata esetén. A vonatközlekedés a sínek különböző mérete miatt kifejezetten lassúnak mondható. A vonatjegy árakról, illetve menetrendekről a litván vasúttársaság honlapján található bővebb információ.

Utazás busszal

A Litvániába irányuló, illetve a nagyobb városokból kiinduló autóbuszos közlekedés a térségben sok célállomást érint. Ez a közlekedési forma kifejezetten elterjedt a régióban, így Litvániában is, ajánlható egyéni utazások lebonyolításához.

Litvániába buszos utat szervező nemzetközi társaságokkal, illetve a belföldi buszjáratokkal kapcsolatos információk ezen az oldalon találhatók. A helyközi autóbuszjáratok menetrendjéről, díjszabásáról ezen az oldalon található információ.

A fővárosi tömegközlekedéssel kapcsolatos információk a vilniusi tömegközlekedési társaság  honlapján találhatók.

Utazási kedvezmények

Vasúton 

A 7 év alatti gyermekek ingyen utazhatnak, amennyiben nem vesznek igénybe plusz ülést. A 7 és 10 év közötti gyermekek, illetve külföldi utasok esetében 6 és 12 év közötti gyermekek gyermekkedvezmény (50%) igénybevételére jogosultak. A vasúti kedvezményekről bővebb információ található a litván vasúttársaság honlapján.

Busszal 

A litván buszjáratokról információ a Toks busztársaság honlapján érhető el.

Munkavállalás
Litvánia 2004-es csatlakozásakor korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EGT tagország állampolgára számára, így a magyar munkavállalók szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az országban.

Munkakeresés
A munkavállalók álláskeresésének elősegítésére 1993-ban az EU életre hívta az EURES elnevezésű információs közvetítési rendszert (EURopean Employment Services), amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az EU-ban és az EGT-ben. Az EURES hálózata számítógépes adatbázissal és úgynevezett EURES-tanácsadókkal dolgozik.

Az EURES-tanácsadók több nyelvet beszélő munkaközvetítők, pályaorientációs tanácsadók, akik ismerik az egyes országok munkanélküli-ellátási, szociális biztonsági és munkajogi rendszerét és segítenek a munkakeresésben.

Aktuális litván állásajánlatokat találhat az EURES adatbázisában.

A litván munkaerőpiacra vonatkozó legfontosabb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Havi minimálbér	800 LTL*
Minimum óra bér	4.85 LTL
A dolgozók aránya a 15-64 éves népességben /2012 első negyedév/	61,2 %
A dolgozó férfiak aránya	61 %
A dolgozó nők aránya	61.3 %
Munkanélküliek aránya/ 2012 első negyedévben/	14,5 %
Munkanélküliek száma / 2012 első negyedévben/	230 900 fő

*LTL= litván litas

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium (Socialinés Apsaugos ir Darbo Ministerija)

Litvániában a törvényileg meghatározott minimálbér 800 litas (2012 júniusi állapot).

Munkaidő

A Litvániában érvényben lévő munkajogi szabályozás értelmében teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát egy nap, valamint a 40 órát egy héten. A túlórát is beleszámítva az alkalmazott legfeljebb 48 órát dolgozhat 7 munkanap alatt.Azon munkavállalóknak, akik több helyen dolgoznak, vagy két vagy több munkakört töltenek be ugyanazon a munkahelyen, a munkaidejük nem lehet hosszabb 12 óránál.

A munka típusától függően, a munkáltatónak biztosítania kell dolgozói számára az ebédszünetet, illetve a pihenőidőt.

Szabadság

Litvániában a minimum éves fizetett szabadág 28 nap.Azoknak a munkavállalóknakazonban, akik speciális munkakörülmények között dolgoznak, magasabb mentális, idegi vagy érzelmi stressznek vannak kitéve a munkájuk során, évi 58 nap fizetett szabadság jár. A litván kormány kiadott egy listát, amely tartalmazza az ide tartozó munkák körét.

Az éves szabadság az első munkaévben, az első ledolgozott hat hónap után jár a munkahelyeken. A második ledolgozott év után, az éves szabadság az év bármely időszakában kivehető. Az éves szabadságokról munkaszerződésben egyeznek meg a felek.

Fizetés nélküli szabadság a munkavállaló kérésére a következő esetekben adható ki:

• 14 éven aluli gyermek nevelése esetén- összesen 14 nap
• 18 éven aluli fogyatékkal élő gyermek nevelése esetén- összesen 30 nap.
• Egy családtag esküvője vagy temetése esetén-összesen 3 nap.
• A szülési szabadság és a szülői szabadság alatt mielőtt a gyermek betölti a három éves kort, az apa kérésére- nem lehet több három hónapnál.

Munkaszüneti napok

• január 1 – Új év első napja
• február 16-  Az állam helyreállításának napja
• március 11 – Litván függetlenség napja
• Húsvét vasárnap és hétfő
• május 1 – Munka ünnepe
• május első vasárnapja -Anyák napja
• június 24 – Rasa napja
• július  6 –  Államalapítás napja
• augusztus  15 – Szűz Mária mennybemenetele
• november 1 – Mindenszentek napja
• december 25 és 26 – Karácsony

További információ:

Litván Szociális és Munkaügyi Minisztérium (Socialinés Apsaugos ir Darbo Ministerija)

Munkanélküli ellátás

Ahhoz, hogy valaki Litvániában munkanélküli ellátást (nedarbo draudimo išmoka) igényelhessen, az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

• önhibájából vagy önhibáján kívül munkanélkülivé vált
• nem végez kereső tevékenységet, illetve nem rendelkezik nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal
• munkaképes
• 16 évnél idősebb
• nem jogosult öregségi nyugdíjra
• regisztráltatta magát álláskeresőként a helyileg illetékes Munkaközvetítő Irodánál (Lietuvos darbo birža)
• aktívan munkát keres
• állandó lakos
• főszabály szerint a munkanélkülivé válást megelőző 3 évből 18 hónap biztosítotti idővel rendelkezik, azonban egyes munkanélküli személyekre külön szabályozás vonatkozik (A koordinációs rendeleteknek megfelelően a más uniós tagországban ledolgozott időt is beleszámítják a jogosultsági időbe. Ehhez az ún. E-301-es nyomtatványra van szükség.).

Az ellátás folyósításának időtartama függ a biztosítotti idő hosszától, így a következőképpen alakulhat:

• ha 25 évnél kevesebb biztosítási időszakkal rendelkezik valaki – 6 hónap
• 25-30 év között – 7 hónap
• 30-35 év között – 8 hónap
• 35 év felett – 9 hónap.

A munkanélküli segély minimum összege LTL 350, maximum 650 LTL.

A munkanélküli ellátással kapcsolatban további információ a litván Szociális és Munkaügyi Minisztérium (Socialinés Apsaugos ir Darbo Ministerija) honlapján, valamint a Nemzeti Társadalombiztosító (Valstybinio Socialinio Draudimo Fondo Valdyma) honlapján található.

Társadalombiztosítás
Nyugdíjbiztosítási rendszer

Év	Általános díj (%)	Nyugdíj biztosítás (%)	Beteg és anyasági biztosítás (%)	Munkanélküli biztosítás (%)	Baleset biztosítás (%)	Egészség biztosítás (%)
2012	39.8	23.3	3.4	1.1	**	3

** 2007-óta a mértéke kockázati tényezőktől függ.
Forrás: http://www.socmin.lt/index.php?2092715219

A litván nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. A rendszer ellátásai kiterjednek a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra, a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre egyaránt. A litván baleseti nyugellátási rendszer is társadalombiztosítási alapokra épül. Az 1991-ben kiadott jogszabályok tették lehetővé a baleseti nyugellátást üzemi baleset és foglalkozási megbetegedések esetén.

A jelenlegi baleseti nyugdíjrendszer szabályozása 1999-2000-re tekint vissza. A baleseti nyugellátások személyi hatálya azonos a nyugdíjbiztosítási rendszernél fentebb leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a rendőrség és az állambiztonsági szervek alkalmazottai speciális védelemben részesülnek.

Az átlag havi öregkori nyugdíj /2012 április/	815,41 LTL
Az átlag havi öregkori nyugdíj, azok esetében akik ledolgozták a kötelező nyugdíjhoz szükséges éveket /2012 április/	841,33 LTL
Állami alapnyugdíj	360 LTL

Forrás: http://www.socmin.lt/index.php?2092715219

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjkorhatár férfiak esetében 62 és fél év, nőknél 60 év. 2012 után minden évben a nyugdíjkorhatár 2 hónappal nő a férfiak és 4 hónappal a nők esetében, amíg 2026-ra eléri a 65 évet mindkét nem esetében. A résznyugdíjra való jogosultsághoz minimum 15 év, a teljes nyugdíjhoz 30 év szolgálati idő szükséges.

Halasztott nyugdíj jár annak, aki a szükséges szolgálati idő (és a nyugdíjkorhatár) elérése után, a nyugdíj folyósítása nélkül tovább dolgozik.

Az öregségi nyugdíj a létminimum összegének 110%-át kitevő államilag meghatározott alap-nyugdíj és az egyén biztosítási ideje, valamint figyelembe vehető jövedelme alapján számított nyugdíj összege. A halasztott nyugdíj összege minden egyes továbbdolgozott évvel 8%-kal növekszik. A növekedés mértéke maximum 40% lehet.

Korai nyugdíj

A korai nyugdíjra jogosult lehet, aki:
– 30 év biztosítási idővel rendelkezik,
– legalább 12 hónapja regisztrált munkanélküli,
– 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt.

Rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei

Az a személy, aki hosszantartó betegség, fizikai vagy szellemi megbetegedés, vagy fizikai, illetve szellemi képességeinek csökkenése miatt munkaképességét elveszítette, rokkantsági nyugdíjban vagy egyéb hasonló jellegű ellátásban részesülhet.

A jogosultsághoz szükséges biztosítási idő rokkantsági résznyugdíj esetén: 22 éves kor alatt 2 hónap, 23 évesen 4 hónap, 24 évesen 6 hónap, majd a megkövetelt biztosítási idő 2 hónappal növekszik minden betöltött életévvel, de legfeljebb 38 éves korig, ezt követően 6 hónapokkal 62 éves korig.

Rokkantsági teljes nyugdíjhoz 23 éves kor alatt 1 év a biztosítási idő követelmény, majd 4-4 hónappal nő 38 éves korig, ezt követően pedig 1-1 évvel emelkedik, azonban az öregségi nyugdíjhoz szükséges biztosítási idő követelményt nem haladhatja meg.

A rokkantságnak 3 fokozatát különböztethetjük meg:

• 1. csoport: (teljes rokkantság) a munkaképesség 75-100%-os elvesztése,
• 2. csoport: (részleges rokkantság) a munkaképesség 60-70%-os elvesztése,
• 3. csoport: (részleges rokkantság) a munkaképesség 45-55%-os elvesztése.

Az ellátást a munkaképesség-csökkenés fennállásának teljes időtartamára folyósítják.

A rokkantsági nyugdíj összege 2 részből áll: az alap-nyugdíjból és egy kiegészítő részből. Az alap-rész mértéke az 1. csoportos rokkantaknál 1,5-szerese az alap társadalombiztosítási nyugdíjnak, a 2. csoportos rokkantaknál 1,1-szerese. A 3. csoportos rokkantak a 2. csoportos rokkantaknak járó összeg felére jogosultak. A kiegészítő rész csak akkor jár, ha törvényileg meghatározott minimális biztosítási ideje van az igénylőnek.

Ahhoz, hogy teljes összegű rokkantsági nyugdíjat kaphasson a személy, hosszabb biztosítási időre van szüksége, mely szükséges biztosítási idő az életkor előrehaladtával növekszik.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság feltételei

Hozzátartozói nyugellátás jár, ha az elhunyt a halálakor kapott rokkantsági vagy öregségi nyugdíjat, vagy erre jogosult volt.

Özvegyi nyugdíj jár az elhunyt házastársának,

• ha legalább 5 éve házasok voltak, kivéve, ha az özvegy felhagyott a gyermekek nevelésével;
• ha a házastárs neveli az elhunyt gyermekeit, abban az esetben, ha ők jogosultak árvaellátásra,
• ha az özvegy legkésőbb 5 év múlva eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha rokkantnak nyilvánítják.

Élettárs is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, ha ő neveli az elhunyt gyermekeit, abban az esetben, ha ők jogosultak árvaellátásra, és ha nincs olyan özvegy, aki özvegyi nyugdíjra jogosult lehet.

Árvaellátásra jogosult a gyermek (vérszerinti-, nevelt-, vagy mostohagyermek),

• ha 18 éven aluli, vagy
• ha nappali tagozatos tanuló a tanulmányai befejezéséig, de maximum 24 éves koráig, vagy
• ha a gyermek 18 éves kora előtt megrokkan, és 1. csoportos rokkanttá nyilvánítják, akkor életkori korlátozás nélkül.

A törvényes gondnok/gyám is jogosult hozzátartozói ellátásra, ha ő neveli az elhunyt gyermekeit, abban az esetben, ha a gyermekek jogosultak árvaellátásra, és ha nincs más olyan személy, aki hozzátartozói ellátásra volna jogosult. A hozzátartozói ellátások mértéke azon rokkantsági vagy öregségi nyugdíj mértékétől függ, melyet az elhunyt halálakor kapott. Ha nem részesült ilyen ellátásban, azt az összeget veszik alapul, melyet a halálakor kapott volna, ha 2. csoportos rokkant lett volna.

Az összeg 20%-át kapja az özvegy, a gyermek(ek) pedig árvánként a 25%-át. Ha az özvegy újraházasodik, az özvegyi nyugdíjának folyósítását felfüggesztik. Az ellátás felső határa az elhunyt nyugdíjának 80%-a.

Litván Társadalom Biztosító State Social Insurance Fund Board of Lithuania -SODRA
Konstitucijos pr. 12, LT-09308 Vilnius, Lithuania
Tel.:+370 5 272 4864
Fax:+370 5 272 3641
E-mail: sodrainfo@sodra.lt
Honlap: www.sodra.lt

Litván nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán található.

Az ideiglenes litvániai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Adózás
Az Európai Unió csak a közvetett adókat illetően törekszik harmonizációra, más adótípusok esetében a tagországok rendszereinek összehangolását tűzte ki célul.

Ennek megfelelően az új litván adópolitika már magában foglalja az EU előírásait. Litvániában egy fenntartható naprakész adórendszert dolgoztak ki, amely elősegíti a gazdasági növekedést és a tisztességes versenyt, valamint biztosítja a bevételek növekedését.

Jövedelemadó

A litván jövedelemadóról szóló törvény különbséget tesz az állandó jelleggel és az ideiglenesen Litvániában élő lakosok között.

1. Állandó litván lakosnak számít az, akinek a fent említett törvénynek megfelelően, az állandó tartózkodási helye Litvániában található, a személyes, szociális vagy gazdasági érdekeltségei Litvániában vannak, és bizonyos időközönként Litvániában tartózkodik.

Az állandó litván lakosoknak valamennyi jövedelmük adóalapot képez.

2. A nem állandó litván lakosok a következő jövedelmek után kötelesek jövedelemadót fizetni:

• egyéni munkatevékenység, amely fix telephelyen végrehajtott ,
• olyan Litvániában szerzett jövedelem, amely nem fix helyhez kötött tevékenységből származik.

2009 január 1-jétől a jövedelemadó 15 %. A profitból származó jövedelmek után 20%-ot kell fizetni.

Társasági adó

A vállalatoknak és a társaságoknak 15%-os adót kell fizetniük. Azok a kisvállalkozások, amelyek megfelelnek a törvényben meghatározott kritériumoknak 5%-os csökkentett társasági adót fizethetnek. A mezőgazdasággal foglalkozó társaságoknak 2009-ben 5%-os adókulcsot szabtak, de 2011-re az adókulcsnak itt is 20%-ra kell növekednie.

Örökösödési adó 

Örökösödési adót kell fizetni minden Litvániában örökölt, a litván jog alá tartozó tárgy után.

Az örökösödési adó mértéke:

• 5%, amennyiben az örökölt tárgy/ingatlan értéke nem haladja meg a 0.5 millió litván litast.
• 10%, amennyiben az örökölt tárgy/ingatlan értéke meghaladja a 0.5 millió litván litast.

Ingatlanadó

Az ingatlanok után fizetendő adó mértéke az ingatlan értékétől függ. Az adó 0.1% és 0.3% között mozog.

Általános forgalmi adó

Az áfa kulcs 21%. A kedvezményes áfa kulcsok használatának feltételeit szűre szabták.

2009 június 30-ától 5%-os áfa vonatkozik majd a gyógyszerekre és egészségügyi ellátásokra.

Szintén június 30-tól a könyvekre és a nem periodikus kiadványokra továbbra is lehet alkalmazni a 9%-os áfa kulcsot.

A szállodai szolgáltatások áfa kulcsa szintén 9%.

Áfa-szabályokról részletes információkat találhat a litván pénzügyminisztérium honlapján.

Vállalkozásalapítás
A litván társasági törvény az alábbi vállalati formákat különbözteti meg:

1. Részvénytársaság

Részvénytársaságot zártkörűen és nyilvánosan lehet alapítani és működtetni. A nyilvánosan alapított részvénytársaság alaptőkéje minimálisan 150.000 LTL (43,443 euró), míg zártkörű részvénytársaság esetén minimum 10.000 LTL (2,896 euró). A zártkörű részvénytársaságnak maximálisan 250 részvényese lehet. A részvénytársaságok jogi személyek, melynek részvényesei korlátozott felelősséggel rendelkeznek. A társaság kötelezettségvállalásaiért csak vagyonának mértékéig felel. A részvényesek csak a társaság rendelkezésére bocsátott összeg erejéig felelnek. Személyes vagyoni felelősség csak speciális esetben merül fel.

2. Egyéni vállalat

Az egyéni vállalatnak egy tulajdonosa van. Az egyéni vállalat korlátlan felelősséggel rendelkező jogi személy. A tulajdonos a vállalat valamennyi kötelezettségéért teljes személyes vagyonával felel.

3. Közkereseti társaság

A közkereseti társaság magánszemélyek vagy jogi személyek által kötött társasági szerződésen alapuló vállalat. A közkereseti társaság korlátlan felelősséggel rendelkező jogi személy. A társaság tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

4. Betéti társaság

A betéti társaságoknak bel- és kültagjai vannak. A beltagok korlátlanul, míg a kültagok vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségvállalásáért. A betéti társaság jogi személy.

5. Állami és önkormányzati vállalatok

Az állami és önkormányzati vállalatok korlátozott felelősséggel rendelkező jogi személyek. Az állam vagy önkormányzat nem felel a vállalat kötelezettségvállalásaikért, míg a vállalat nem felel az állam vagy önkormányzat kötelezettségvállalásaiért.

6. Szövetkezet

A szövetkezetek változó összetételű és tőkéjű gazdasági egységek. A szövetkezeteket önkéntes alapon természetes személyek, illetve természetes személyek és jogi személyek alapíthatnak közös üzleti, gazdasági és szociális érdekeik megvalósítása céljából. A szövetkezetek korlátolt felelősséggel rendelkező jogi személyek.

7. Agrárvállalat

Az agrárvállalat olyan vállalat, melynek bevételeinek legalább 50 százaléka agrár termékek értékesítésből származik. Az agrárvállalat korlátozott felelősséggel rendelkező jogi személy. A vállalat vagyona elkülönül az egyéni tulajdonosok vagyonától, s a vállalat kötelezettségvállalásaiért csak a vállalat tőkéjének erejéig felelnek.

A vállalatok alapításának menetéről részletes információkat találhat az alábbi oldalon.

Litvániai vállalkozásalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) Litvániával foglalkozó oldalán, valamint a litván befektetés-ösztönzési ügynökség honlapján.

Emellett hasznos információval szolgálhat még az Európai Bizottság uniós vállalkozások tájékoztatására létrehozott honlapja, melynek Litvániára vonatkozó információit itt olvashatja (csak litván nyelven)

További információ:

Litván kormányzati portál

Oktatás

Óvoda és iskola előtti képzés

A gyermekek egy és hat éves koruk között járhatnak óvodába, amely azonban nem kötelező.

A gyermekek 6 éves koruktól, illetve a szülők döntése alapján, akár 5 éves kortól iskola előtti felkészítő képzésben vehetnek részt. Az előkészítő nem kötelező, ugyanakkor az állam lehetőséget biztosít rá, hogy bárki részt vehessen a képzésben. A képzés célja a gyermekek felkészítése az iskolára. A foglalkozások kerete nem intézményesült központilag, így az történhet a külön e célra létrehozott intézményekben, általános iskolákban, de akár a gyermekek otthonában is.

Általános iskola

Az iskolai oktatás első állomása az általános iskola, mely 4 tanévet ölel fel. Az oktatási törvény szerint a gyermekeknek abban a naptári évben kell megkezdeniük tanulmányaikat, amikor betöltik hetedik életévüket. Szülők döntése alapján a gyermekek azonban korábban is megkezdhetik a tanulást, feltéve, hogy az oktatáshoz szükséges fejlettségi szintet elérik. Az oktatás célja a morális, kulturális és szociális alapok megteremtése, valamint alapműveltség elsajátítása. Az általános iskolában a gyerekek nem kapnak érdemjegyeket. A tanárok évente két vagy három alkalommal konzultálnak a szülőkkel és tanulókkal a tanulmányi folyamatról. A képzésre speciális módszerek (Mari Montessori, Waldorf, Suzuki) alapján is sor kerülhet.

Alapképzés

Az alapképzés célja az alap műveltség és készségek elsajátítása mellett a továbbtanulás. Az alapképzés 6 évet ölel fel, mely két szakaszra oszlik: 5.-8. és a 9-10. osztályra, melyben eltérő tananyagot tanulnak a diákok.

A diákoknak a második tanegységben kötelezően két idegen nyelvet kell tanulniuk.

Középiskola

A középiskolai képzés lehetősége azon diákok számára nyílik meg, akik sikeresen elvégezték az alapképzést. A középiskolai képzés 2 év időtartamú, s folyhat gimnáziumban és szakközépiskolában is. Az egyes középiskolák humán, reál, technikai és művészi képzésre specializálódhatnak.

A középiskolai tananyag egyrészről az állam által meghatározott kötelező tananyagra, másrészről fakultatív tantárgyakra épül. A középiskolai tanulmányok végeztével a diákok érettségi vizsgát tesznek 4 tantárgyból. A litván vizsga kötelező, míg emellett három másik tantárgyat választhatnak a diákok.

A középiskolai tanulmányaikat sikeresen záró diákok tanulmányaikat a felsőoktatásban, felsőfokú szakképzési programokban, illetve szakiskolákban folytathatják. A szakiskolai képzés egy és két év közötti időtartamot ölel fel.

Felsőoktatás

A litván felsőoktatási intézmények különböző szintű és időtartamú képzéseket nyújtanak. Litvániában két intézménytípus működik: az egyetemek és főiskolák, valamint a nem egyetemi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények.

A felsőoktatási intézmények nagy többségükben államiak, de számos magánegyetem is működik az országban. A felsőoktatási rendszerben 3 szintet kell megkülönböztetni: a bachelor-, a master- és a doktori képzést. A bachelor képzés ideje 4 év, erre épül a master képzés, melynek időtartama 1,5-2 év.

Litvániában 48 (31 állami és 17 magán) felsőoktatási intézmény van, amelyből 21 egyetem (16 állami és 5 magán). Az egyetemek közül a vilniusi, a klaipedai és a Vyatautas Magnus egyetem általános egyetemek, míg a Vilniusi Pedagógia Intézet, a Vilniusi Műszaki Egyetem és a Kaunasi Műszaki Egyetem speciális képzést nyújtnak.

Az egyetemi év rendszerint szeptember 1-jén kezdődik és két (őszi és tavaszi) szemeszterből áll. Egy szemeszteren belül tizenhat hét szorgalmi időszak és négy hét vizsgaidőszak van. A diákoknak szemeszterenként minimum 20 egyetemi kreditet kell szerezniük.

A litván parlament 2002-ben eltörölte az államilag finanszírozott egyetemi képzést. Az állami finanszírozás csak a legjobban teljesítő diákoknak jár, míg a többi diáknak tandíjat kell fizetnie.

Litvániában számos versenyképes képzési programot indítnak, elérhető áron. A kiválasztott programtól függően a képzési díj, illetve tandíj összege 30 ezer és 300 ezer litas között mozog.
A különböző iskolák nyújtotta képzési lehetőségekről és tandíjakról az adott litván oktatási intézménynél kell érdeklődni.
A litván állami ösztöndíjakra külföldi hallgatók is pályázhatnak. Ezeket az ösztöndíjakat elsősorban a Baltikummal, annak történetével vagy földrajzával foglalkozó hallgatók számára hirdetik meg a vilniusi egyetemen.

Az oktatási rendszerről részletes információk a litván Oktatási Minisztérium honlapján (LR Svietimo ir mokslo ministerija) találhatók.
Forrás: Europass