Görögország nevezetességei és látnivalói

Olümposz: Görögország legmagasabb hegye, Thesszália és Makedónia határvonalán húzódik, nevét még az ókorban kapta, az istenek lakhelyeként. Legmagasabb pontja a Mitikasz-csúcs (2917 méter). A hegység kiválóan alkalmas túrázásra. Olümpia: A Kronosz-hegység erdős lankáinak lábánál található az egyik legismertebb pánhellén szent hely, az ókori olimpiai játékok színhelye.

Mint szent terület a közönséges halandók számára ez is érinthetetlen volt, a mai Olümpia falu az ásatások valamint idegenforgalom igényeihez alkalmazkodva alakult ki a XIX. század végétől. A megindult ásatások egyik közvetlen előzménye a Coubertin báró fáradozásainak eredményeképpen megszülető modern olimpiai mozgalom. A hely már az i.e. 3. évezredtől fogva lakott volt, a korai időkben azonban nem Zeusz, hanem Héra-kultuszhelyként működött.

Az olimpiai játékok valószínűleg Pelopsz piszai király tiszteletére rendezett helyi gyászszertartásként indultak,  később az egész görög világban a Zeusz tiszteletére rendezett versenyekként váltak ismertté. Az első játékok i.e. 776-ban kezdődtek ( görög időszámítás kezdete), amikor két király megállapodott, hogy a nyári játékok ideje alatt isteni szent béke honoljon népeik között. Az itt rendezett versenyeket megnyerni igen nagy tisztesség volt.

A versenyek alapvetően kultikus jellegűek voltak, nem messze Zeusz szentélyétől. A játékok virágkora az i.e. 5. századra esett, később a kultikus jelleg háttérbe szorult, és egyre inkább hivatásos atléták versengésévé vált. Olümpia sorsát is Theodosius császár rendelete pecsételte meg, aki 393-ban betiltotta az antik kultuszok tiszteletét.

hozzászólások