Közös biztonság- és védelempolitika

Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) részeként a közös biztonság- és védelmi politika (KBVP) az Unió katonai műveleteit és civil misszióit fedi le. A KBVP számos állandó politikai és katonai struktúra, valamint határokon kívüli művelet politikai kereteit határozza meg. A politikát 1999-ben emelték be az EU-szerződésekbe.

2003 óta az európai biztonsági stratégia határozta meg a KBVP mögött rejlő stratégiát, míg a Lisszaboni Szerződés biztosítja annak egyértelműségét jogi szempontból, az intézményi aspektusok tekintetében, és megerősíti az Európai Parlament politikai és költségvetési szerepét. Mint az egyik leginkább látható és gyorsan változó európai uniós politika, a KBVP egy évtizeden belül központi stratégiai orientációra – és operatív kapacitásra – tett szert.

A KBVP működése tovább fog fejlődni, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés is meghatározza. Azontúl, hogy elismeri ezt az új szakpolitikát, a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseket is bevezet, amelyek célja a KBVP fejlesztése. A főbb újítások egy közös európai védelmi politika fokozatos megteremtését szolgálják. A tagállamok katonai és humanitárius missziókban is részt vehetnek, és ezentúl az európai védelmi kérdésekben szolidaritási záradék köti őket.

Ezen a téren szorosabb együttműködésre is lehetőségük van, elsősorban az Európa Védelmi Ügynökség keretében vagy állandó strukturált együttműködés formájában. Az Európai Parlament ellenőrzési joggal bír a KBVP felett, a főképviselőhöz/alelnökhöz, illetve a Tanácshoz fordulhat a politikát illetően.

hozzászólások