Lettország

Belépés ideje: 2004. május 1.

Határos: Észtországgal, Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Litvániával

Államforma: köztársaság

Kormányforma:parlamentáris demokrácia

Főváros: Riga

Terület: 64 589 km²

Népesség: 2 229 641 (2011)

Népsűrűség: 34,5 fő/km² (2011)

Népesség összetétel: (2009)
0-14 év: 13,4 %
15-64 év: 69,7 %
65 év felett: 16,9 %

Népességnövekedés: -0,8 % (2010)

Születéskor várható élettartam: teljes lakosság: 73,6 év (nők: 78,4 év; férfiak: 68,8 év) [2010]

Főbb etnikai csoportok (2011): lett 59,5%, orosz 28,4%, belorusz 3,5%, ukrán 2,4%, lengyel 2,3%, egyéb 3,9%

Nyelvek: lett (hivatalos), sokak által beszélt nyelv az orosz is

Vallások (2010): római katolikus 22,2%, evangélikus 19,3%, ortodox keresztény 16,5%, egyéb, nem vallásos, nem adta meg 42%

Fizetőeszköz: lat (LVL)

Közigazgatás: Lettország közigazgatásilag 110 kerületre és 9 városra van felosztva

Éghajlat: Mérsékelt, tengeri, közel azonos hosszúságú négy évszakkal. Az átlaghőmérséklet a nyugati, tengerparti városban, Liepaja-ban januárban -3 ° C , a szárazföldi Daugavpils városában -6,7 ° C. Az átlagos hőmérséklet Júliustól 16,4 ° C Liepaja-ban, hogy 17,0 ° C Daugavpils. Az éves csapadék átlag 57 centiméter.

Gazdaság:

GDP (hivatalos árfolyamon, 2011, becslés): 27,4 billió $

GDP/fő (2011, becslés): 15,400 $ [világranglistán 78.]

Éves növekedési ütem(2011, becslés): 4% [világranglistán 100.]

GDP ágazati összetétel (2011, becslés): mezőgazdaság 4%, ipar 21,7%, szolgáltatások 74,3%

Munkaerő (2011, becslés): 1,169 millió [világranglistán 139.]

Munkaerő ágazati megoszlása (2010, becslés): mezőgazdaság 8,8%, ipar 24%, szolgáltatások 67,2%

Munkanélküliségi ráta (2011, becslés): 15,4% [világranglistán 153.]

Államadósság (2011, becslés): a GDP 44,8%-a [világranglistán 60.]

Inflációs ráta (2011, becslés): 4,3% [világranglistán 108.]

Egy főre jutó jövedelem (2010, becslés): 10,631 $

Természeti kincsek: tőzeg, mészkő, dolomit, borostyán, vízenergia, fa, szántóterület

Mezőgazdasági termékei: gabona, repce, burgonya, zöldségek, sertés, baromfi, tej, tojás, hal

Ipari termékek: feldolgozott élelmiszerek, feldolgozott faipari termékek, textíliák,  feldolgozott fémek, gyógyszerek, vasúti kocsik, szintetikus szálak, elektronikus termékek

Ipari termékek növekedési üteme (2011, becslés): 9% [világranglistán 19.]

Lettország három legfontosabb kikötője: Ventspils, Riga és Liepaja. Ventspils a legnagyobb tengeri kikötő a balti-tengeri térségben, és az európai kereskedelmi kikötők között is vezető helyet foglal el.

Export (2011, becslés): 10,3 billió $ [világranglistán 95.]

Export-termékek: élelmiszer-, fa-és faipari termékek, fémek, gépek és berendezések, textíliák

Főbb export-partnerek (2009): Oroszország 15,2%, Litvánia 15,2%, Észtország 12,6%, Németország 8,2%, Svédország 5,9%, Lengyelország 4,7%

Import (2011, becslés): 12,6 billió $ [világranglistán 88.]

Import-termékek: gépek és berendezések, fogyasztási cikkek, vegyszerek, tüzelőanyagok, járművek

Főbb import-partnerek (2009): Litvánia 16,3%, Németország 11,4%, Oroszország 10%, Lengyelország 7,5%, Észtország 7%, Finnország 4,8%

További információt a CIA Factbook oldalán  és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának honlapján talál.

Beutazás/ tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban(természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az EU bármely tagállamának állampolgára három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Lettországban három hónapot meghaladó tartózkodás esetén az uniós polgároknak, valamint az Európai Unió valamely tagállamából származó családtagjaiknak regisztráltatniuk kell magukat az Állampolgársági és Migrációs Hivatalban (Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde), ahol regisztrációs igazolást kapnak.

Az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához továbbra is tartózkodási engedélyt kell igényelni.

A lettországi tartózkodással kapcsolatban további információ az Állampolgársági és Migrációs Hivatal (Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde) oldalán található tájékoztató anyagbanolvasható.

Utazás/ közlekedés

A Lettországba történő beutazás, illetve kiutazás történhet repülővel, hajóval, közúton vagy vonattal.

Közúti közlekedés

A lettországi közlekedési szabályok nagyban megegyeznek az európai szabályozással. Lettországban jobboldali közlekedés van érvényben, illetve az utasoknak elől és hátul egyaránt biztonsági övet kell használniuk. A más tagállamokban megszerzett vezetői jogosítvány Lettországokban ugyanúgy érvényes.

Ezenkívül Lettországban a fényszórókat a nappali órákban is be kell kapcsolni, továbbá december 1. és március 1. között a 3,5 tonna alatti járműveknek kötelező feltenni a téli gumit. A vezetéskor megengedett maximális véralkoholszint 0,5 mg/ml.

Bár a lettországi úthálózat igen kiterjedt, autópályák nem találhatóak az országban.

Sebességhatárok

• Lakott területen: 50 km/h
• Lakott területen kívül: 90 km/h

A Lettországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.

Légi közlekedés

A légi összeköttetés folyamatosan fejlődik; egyre több európai városból indulnak ún. fapados járatok is Rigába. Több, mint 80 európai várossal van közvetlen légi összeköttetés, Budapestről azonban közvetlen légi járat még nincs.

A repülőjáratok menetrendjéről, árairól az AirBaltic Légitársaság honlapján találhatók információk. A rigai repülőtér és a belváros között taxival vagy 22-es számjelzésű busszal lehet közlekedni. Az utóbbi busz menetideje kb. fél óra, és 10-30 percenként közlekedik.

Utazás hajóval

A nemzetközi hajóforgalom legfontosabb lettországi kikötője Riga, ahová a balti térségből, illetve Skandináviából érkeznek személyforgalmat is lebonyolító kompjáratok, de több más lett kikötőváros is rendelkezik kompösszeköttetéssel. A legnagyobb kikötők Liepajában, Rigában ésVentspilsben találhatók. Rendszeres a kompforgalom Riga és Stockholm között, melyet a Tallink nevű vállalat bonyolít.

Utazás vonattal

Rendszeres vonatjáratok indulnak Oroszországba (Moszkva és Szentpétervár 13, ill. 17 óra alatt érhető el Rigából vonattal), továbbá a térség más országaiba, Észtországba, Litvániába és Lengyelországba.  A lett vonatközlekedésről, árakról és menetrendekről a lett vasúttársaság honlapján található bővebb információ.

Utazás busszal

A Lettországba irányuló, illetve a nagyobb városokból kiinduló autóbuszos közlekedés a térségben nagyon sok célállomást érint. Rendszeres a távolsági  busz összeköttetés a legtöbb európai nagyvárossal és egyes oroszországi városokkal. Ez a közlekedési forma kifejezetten elterjedt a balti országokban, így ajánlható egyéni utazások lebonyolításához. A Rigából, illetve Rigába induló buszjáratokkal kapcsolatban a Rigai Nemzetközi Buszpályaudvar oldalán található további információ.

A rigai tömegközlekedéséről ezen az oldalon található bővebb információ.

Hasznos információk turistáknak

Lettországgal, az országban található nevezetességekkel, szálláshelyekkel, illetve egyéb hasznos információkkal kapcsolatban Lettország hivatalos turisztikai portálján található bővebb információ.

Utazási kedvezmények

Vasúton 

Gyermekek iskolás kor előtt, továbbá az árvák és a fogyatékkal élő személyek jogosultak ingyen utazásra. A lett vasúttársaság honlapján található további információ az utazáskor igénybe vehető kedvezményekről.

Busszal 

A helyközi buszközlekedésről a rigai nemzetközi buszpályaudvar honlapján érhető el információ. A rigai helyi közlekedés és külvárosi buszok díjszabásáról a rigai közlekedési vállalat honlapján lehet tájékozódni.

Munkavállalás

Lettország 2004-es csatlakozásakor korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EGT tagország állampolgára számára, így a magyar munkavállalók is szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az országban.

Munkakeresés

Aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről információ az EURES honlapján illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség (Nodarbinātības valsts aģentūra) honlapján található.

Munkaszerződés

Lettországban a munkáltató és a munkavállaló között megkötött írásos munkaszerződéstől számítják a munkaviszony kezdetét. A munkaszerződés lehet ideiglenes, illetve határozott időre szóló.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

• a munkavállaló nevét, személyazonosító számát, lakhelyét
• a munkáltató nevét (cégnevet), regisztrációs számát, címét
• a foglalkoztatás kezdetének időpontját
• amennyiben határozott időre szóló szerződésről van szó, a munkaviszony lejáratának időpontját
• a munkavégzés helyét
• a munkavállaló szakmáját, valamint munkaköri leírását
• a fizetés mértékét, valamint a fizetések időpontját
• a napi illetve heti munkaórák számát
• az éves fizetett szabadság mértékét
• a felmondási idő hosszát.

A munkaszerződés két példányban készül, az egyiket a munkáltató, a másikat pedig a munkavállaló kapja meg.

Amennyiben probléma merül fel a munkáltató és a munkavállaló között, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőséghez (Valsts darba inspekcija) lehet fordulni.

Munkaidő

Lettországban ötnapos munkahét esetén a normál munkaidő nem haladhatja meg a napi 8, illetve a heti 40 órát. A munka jellege miatt megengedett a hatnapos munkahét is, azonban ebben az esetben a napi munkaórák száma nem lehet több hétnél.

A túlóra abban az esetben engedélyezett, amennyiben mind a munkáltató, mind a munkavállaló egyetért ebben, valamint írásos munkaszerződés tartalmazza. A túlóra mértéke egy négyhónapos időszakban nem haladhatja meg a 144 órát.

Minden munkavállaló jogosult 6 órányi folyamatos munkavégzés után 30 perc szünetre. Ez felosztható két részre, de egy szünet ideje nem lehet rövidebb 15 percnél.

Munkaszüneti napok

• Január 1. – Újév
• Április 10. – Nagypéntek
• Április 12. – Húsvétvasárnap
• Április 13. – Húsvéthétfő
• Május 1. – Munka Ünnepe
• Május 4. – A Függetlenség Napja
• Június 23. – Nyárünnep
• Június 24. – Szent Iván-nap
• November 18. – Nemzeti Ünnep
• December 25. és 26. – Karácsony
• December 31. – Szilveszter

Lettországban a törvényileg meghatározott minimálbér 200 lat (2011. január óta; 2012 júliusi állapot).
A munkavállalással kapcsolatban további információ a lett Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatala (Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde) honlapján található.

Munkanélküli ellátás

Ahhoz hogy valaki Lettországban munkanélküli ellátást (bezdarbnieka pabalsts) igényelhessen, az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

• önhibájából vagy önhibáján kívül munkanélkülivé vált
• munkaképes
• aktívan munkát keres
• 15 évnél idősebb, azonban még nem jogosult időskori vagy korengedményes nyugdíjra
• közép- vagy felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik
• munkanélküliként regisztráltatta magát a Nemzeti Foglalkoztatási Intézetnél (Nodarbinātības valsts aģentūra)
• legalább egy év szociális biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik, valamint a munkanélkülivé válást megelőző 18 hónapból legalább 12 hónapig olyan jövedelme volt, amelyből vonták a munkanélküli biztosítási járulékot.

A munkanélküli ellátás folyósításának időtartama és az ellátás összege függ a munkanélküli biztosítási járulék fizetésének hosszától, a biztosítotti időtől, valamint a korábbi jövedelem mértékétől.

A munkanélküli ellátással kapcsolatban további információ a Nemzeti Társadalombiztosítási Ügynökség (Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra) honlapján olvasható.

Társadalombiztosítás

Nyugdíjak 

A lett nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül, de tartalmaz kötelező kiegészítő nyugdíjelemeket is. A lett nyugdíjbiztosítási rendszer öregségi nyugdíj ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, az önfoglalkoztatókra, a kötelező szolgálatot teljesítő, valamint az aktív katonákra, a nem foglalkoztatott rokkantakra, a munkanélküliekre, a diplomaták házastársaira, a betegségi és anyasági ellátásban részesülőkre és a 1,5 év alatti gyermeket egyedül nevelő személyre. A lett baleseti nyugellátási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. A baleseti nyugellátások kiterjednek a 15 éven felüli munkavállalókra, kivéve a külföldi foglalkoztató által alkalmazott személyekre.

A nyugdíjrendszer finanszírozása

A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállalóés az önfoglalkoztató által fizetendő járulék mértéke 9% és 24,09% között mozog. Amunkáltató járulékként a bruttó bérköltség 21,24%-26,09%-át fizeti. A munkáltató a teljes bérköltség 0,25%-ának megfelelő járulékot fizet az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén biztosított baleseti nyugellátásokra, de a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie.

A nyugdíjrendszer különböző ellátásai 

Öregségi nyugdíj 

A jogosultság feltételei 

A nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében egyaránt 62 év. Az öregségi nyugdíj igénylésének feltétele minimum 10 év biztosítási időszak. Korai nyugdíjat 2013 dec. 31-ig 2 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt igényelhet az a személy, akinek legalább 30 év biztosítási időszaka van.

Az ellátás mértéke 

Az öregségi nyugdíj összege a biztosított által befizetett járulékoktól, és a biztosított életkorától függ. A nyugdíj minimum összege a szolgálati idő hosszától függ. A korai nyugdíj összege a teljes nyugdíj 80%-a, de az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az összeg kiegészül 100 %-ra.

Rokkantsági nyugdíj

A jogosultság feltételei

A rokkantsági nyugdíj feltétele legalább 3 év biztosítási időszak és minimum 25%-os munkaképesség-csökkenés. A rokkant személyek a lett rendszer szerint 3 csoportba oszthatók.

Az ellátás mértéke 

Az ellátás mértéke a biztosítási időtől, a fizetett járulékoktól, valamint a rokkantság mértékétől függ. A fenti nyugdíjon kívül (vagy e helyett) minden rokkant személynek joga van az ún.mobilitási támogatásra, amely 6 hónapig jár. Ha az igénylő egynél több állami nyugellátásra (öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói nyugdíj) jogosult, csak egy, a legmagasabb összegű ellátás folyósítható.

Hozzátartozói nyugellátások 

A jogosultság feltételei 

Hozzátartozói nyugellátás járhat az elhunyt vérszerinti, örökbefogadott vagy mostohagyermekének, ezen kívül eltartott testvéreinek és unokáinak, ha az elhunyt biztosított vagy nyugdíjas volt a halálakor, és legalább 10 év biztosítási idővel rendelkezett. Hozzátartozói ellátás jár a fentieken kívül az elhunyt 18 éven aluli testvéreinek és unokáinak (ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor 24 éves koráig jár az ellátás), ha nincs munkaképes szülőjük, ha az eltartottak munkaképtelenek, valamint korábban az elhunyt tartotta el őket.

Az ellátás mértéke 

A hozzátartozói nyugellátás összege a szerint változik, hogy hány hozzátartozó részesül az ellátásban. Egy hozzátartozó esetében az elhunyt öregségi nyugdíjának 50%-a, kettőnek a 75%-a, háromnak vagy többnek a 90%-a jár.

Baleseti nyugellátások

A jogosultság feltételei 

Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki a munkavégzés során vagy annak következtében balesetet szenved, vagy megbetegszik. Az üzemi balesetet szenvedett személy köteles igénybe venni az állam által biztosított rehabilitációs és átképzési lehetőségeket. Ideiglenes munkaképtelenség esetén az ellátás a jogosultság megnyílásának napjától jár, de az igényléstől számított maximum 12 hónapra lehet visszamenőleg kifizetni. Az ellátás a rokkant felgyógyulásáig, vagy a végleges munkaképtelenség megállapításáig, de maximum 52 hétig folyósítható.

Az ellátás mértéke

A baleseti rokkantsági ellátás mértéke ideiglenes munkaképtelenség esetén a rokkant figyelembe vehető átlagkeresetének 80%-a, de maximum az állami szociális biztonsági ellátás huszonötszöröse havonta. Teljes munkaképesség-csökkenés esetén a baleseti rokkantsági nyugdíj az átlagkereset 80%-a, 90-99%-os csökkenés esetén 75%-a, 80-89%-os csökkenés esetén 70%-a, és így tovább, 5%-kal csökkentve az ellátást, az átlagkereset 10-14%-os munkaképesség-csökkenés esetén járó 25%-ának eléréséig. Az ellátás maximum összege az állami szociális biztonsági ellátás huszonötszöröse havonta.

További információ: 

State Social Insurance Agency 
Lāčplēša 70a, Riga LV-1011, Latvia
Tel.: 00 371 7 286 616,
00 371 70 11 800
Fax: 00 371 7 286 717,
00 371 70 11 813
E-mail: vsaa@vsaa.lv
http://www.vsaa.lv/

A fenti adatok a 2008. decemberi állapotokat tükrözik és tájékoztató jellegűek. A tájékoztatóban szereplő nyugdíjak és járulékok összege idővel változhat.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)

Lett nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán (magyarul), valamint a VSSA alábbi honlapján (angolul) található.

Az ideiglenes lettországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagaiban található információ.

Adózás

Személyi jövedelemadó

Lettországban a személyi jövedelemadó egykulcsos, mértéke 26%.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó három kulcsos Lettországban. A normál kulcs 22 százalék, míg a kedvezményes kulcs 12, illetve 0 százalékos.

Társasági adó

Lettországban a társasági adó mértéke 15 százalék (2012).

Az adórendszerről részletek a lett Pénzügyminisztérium honlapján találhatók.

Vállalkozásalapítás

Vállalkozásalapítás más EU-tagállamban
Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

A szabad vállalkozás a jogosultak részére a következő jogokat biztosítja:

•  önálló keresőtevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállamterületén;

• vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén;
• leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másiktagállam területén.

A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról.

A vállalkozásalapítás általános szabályaival kapcsolatban ezen oldalunkon, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtással kapcsolatban pedig ezen oldalunkon talál részletesebb információt.

A vállalkozásalapítás, telephely-létesítés lettországi feltételeivel kapcsolatban bővebb információval szolgálhat a Nemzeti Külgazdasági Hivatal.

A Hivatal elérhetőségei:

Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Cím: 1055. Budapest, Honvéd utca 20.

Központi telefonszám: 06 1 872-6520
Központi faxszám: 06 1 872-6699

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei
Az ügyfélszolgálat munkatársai telefonon érhetők el.
H-Cs: 8.00-16.30
Péntek: 8.00-14.00
Telefon: 06 1 872-6516
Fax: 06 1 872-6699
E-mail: info@hita.hu

Lettországi vállalatalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható a lett befektetés-ösztönzési ügynökség honlapján.

Emellett hasznos információval szolgálhat még az Európai Bizottság uniós vállalkozások tájékoztatására létrehozott honlapja, melynek Lettországra vonatkozó információit ittolvashatja.

Oktatás

Iskola előtti képzés

Lettországban az óvoda nem, ám iskola előtti képzés kötelező az 5 és 7 éves korú gyermekek számára. Az iskola előtti képzésre óvodákban, illetve egyéb előkészítő intézményekben kerülhet sor. A képzés célja, hogy elősegítse a gyermekek fejlődését, és felkészítse őket az általános iskolai oktatásra. A tankötelezettségi kor 5 évestől 16 éves korig tart.

Általános iskolai képzés

A lett oktatási rendszer alapképzése 9 év. Az általános iskolát a gyermekek 7 éves korukban kezdik. A tananyagot a nemzeti képzési program határozza meg. Az általános iskolai képzés általános záróvizsgával végződik, amit az Oktatási és Tudományos Minisztérium felügyel. Azon diákok, akik valamennyi kötelező tantárgyat teljesíttetek, valamint záróvizsgát tettek, bizonyítványt kapnak, mely alapján tanulmányaikat középiskolában folytathatják. Azon diákok, akik nem teljesítették valamennyi kötelező tantárgyat és/vagy nem tettek záróvizsgát, iskolai jelentést kapnak, mellyel tanulmányaikat 2, illetve 3 éves szakmunkás program keretében folytathatják.

Középiskola

A középiskolai képzési programoknak két nagy csoportját kell megkülönböztetnünk: a gimnáziumi, valamint a szakiskolai képzést. A középiskolák felvételi vizsgát tarthatnak.

Gimnázium

A három éves gimnáziumi képzés tananyaga 8 kötelező és 3-6 választható tantárgyból tevődik össze. Az iskolák további választható tantárgyakat kínálhatnak a diákok számára, ami azonban nem haladhatja meg az összes tanidő 10-15 százalékát. A gimnáziumok az általános képzés mellett három képzési területre szakosodhatnak: humán, reál és szakmai (művészetek, zene, sport) képzésre. Az iskola befejeztével a diákoknak legalább 5 központi vizsgát kell tenniük. Az iskola végeztével a diákok érettségi bizonyítványt kapnak. A gimnázium sikeres befejeztével a diákok a felsőoktatásban folytathatják tanulmányaikat.

Szakiskolák

4 éves szakközépiskolai képzésben azon diákok folytathatják tanulmányaikat, akik sikeresen befejezték az általános iskolát. A képzés végén érettségi vizsgát és szakvizsgát tehetnek a hallgatók.

3 éves szakképzési programban azon diákok folytathatják tanulmányaikat, akik sikeresen befejezték az alapképzést. Az iskola szakvizsgával zárul, ugyanakkor lehetőség van rá, hogy további egy vagy két éves képzést követően érettségi bizonyítványt szerezzenek.

2, illetve 3 éves alap szakképzési programot biztosítanak azon diákok számára, akik nem szereztek bizonyítványt az általános iskolában. A diákok jelentkezésének a feltétele, hogy legalább hét osztályt elvégeztek az általános iskolában, s nem töltötték be 15 életévüket. A szakképzési program befejezésével alap képzési bizonyítvány megszerzése mellett szakvizsgát tehetnek.

Felsőoktatás

2004-től a felsőoktatási intézményekbe a középiskolai tanulmányokat záró központi vizsgák eredménye alapján lehet bekerülni. A felsőoktatási rendszer kettős: megkülönböztetik a tudományos és a szakmai felsőoktatási képzést, ugyanakkor ez a kettősség külön nem intézményesült. Az egyetemek egyaránt folytatnak tudományos és szakmai felsőoktatási képzéseket.

A képzési programoknak három fő formáját különböztetik meg:

• a tudományos képzés tudományos diplomával
• szakmai képzés, amely lehetőséget biztosít a későbbi tudományos képzésben való résvételre
• szakképzés, amely nem jogosítanak fel a tudományos képzésbe való továbblépésre

A 2010/2011-es tanévben 1532 iskolában (beleértve az iskola-előkészítő intézményeket és a szakképzési intézményeket) 353,032 diák és 103,856 egyetemi hallgató tanult, az ország írásbeliségi aránya 99,8%.

Az oktatási rendszerről további részletes információk találhatóak a lett Oktatási Minisztérium honlapján (IZM).