Elektronikai hulladékok kezelése – mi vár ránk, ha nem figyelünk?

Az elmúlt néhány évben síkképernyőre cseréltük a tévéinket, és a régi számítógépes monitorainkat, valamint a nem okos mobiltelefonjainkat pedig okosra. Könnyen meglehet, hogy kapcsolódni fog az internetre majdnem minden elektronikus eszközünk a közelebbi jövőben. A régi gépek pedig a szemétdombon végzik, viszont csupán néhány országban megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. De mi lesz ennek a következménye? Hogyan tovább?

A technika folyamatosan fejlődik. Egyre jobb és korszerűbb gépeket találnak ki, olyanokat, melyek a mai 21. századnak megfelelnek. Azt is el fogja érni az emberiség, hogy a gyerekjátékokat vagy a sima vízforralót is a kukába fogja dobni, lecseréli azokat egy szoftveres verzióra.

Ma már az egy főre jutó e-hulladék eléri a 20 kilót is. Sajnos sok országban nem megoldott a megfelelő tárolása a feleslegnek, hanem inkább össze-vissza dobálják az emberek, például Amerikában. Az Európai Unióban is csak 25 százaléka kerül bele a szelektív gyűjtésbe, valamint a szakszerű újrafeldolgozás folyamatába. És ez elég sajnálatos, hogy akkor így 75 százalék viszont nem.

Az Egyesült Államok az élen halad az e-szeméttemető ügyében, mivel ott köztudott, hogy az emberek megvesznek minden legújabb kütyüt. Ázsia a második helyen áll, és harmadik helyen pedig Nyugat-Afrika. Hazánkban tavaly augusztusban meghozott kormányrendelet szerint az elhasznált elektromos eszközt a gyártó és forgalmazó köteles visszavenni, valamint elszállítani a régit az új vásárlása esetén.

hozzászólások