Mennyit lehet a fűtési szezonban spórolni, ha jó a hőszigetelés?

Ha csak egyetlen szóval szeretnénk válaszolni a címben feltett kérdésre: sokat, ráadásul egy jól hőszigetelt ház több szempontból is hosszútávú befektetésnek számít. Most azt nézzük meg, hogy mivel és hogyan lehet szigetelni egy épületet és milyen egyéb módszerrel csökkenthetjük a fűtésszámlánkat a téli szezonban.

Mit és hogyan szigeteljünk?

Régebben (60-70 éve) a szigetelésre nem fektettek különösebb hangsúlyt az építők és az építtetők, hiszen fűtőanyag volt bőven (ráadásul nyomott áron), nem számított jelentős mértékben, hogy mennyi gázt, elektromos áramot használunk el egy-egy fűtési szezonban. 

Aztán jött a 70-es évek olajválsága és hirtelen elszálltak az energiahordozó árak. Ebben az időszakban kezdtek mind jobban fókuszálni a szigeteléstechnikára. Ma már egy családi ház nem épülhet fel megfelelő szigetelés nélkül, ám nagyon fontos, hogy a régebben épült, rossz energetikai állapotban lévő épületeket is szigeteljük. Amennyiben a tetőt, födémet kell szigetelni, az egyik leghatékonyabb technológia a fújható szigetelés. Ezzel a módszerrel gyorsan, résmentesen és hulladékképződés nélkül tudjuk a tetőteret vagy a padlás esetében a födémet szigetelni ásványgyapottal. Másik komoly előnye a fújható szigetelésnek, hogy pl. a födémszigetelését bármilyen időjárási körülmények között el lehet végezni. Vagyis nem kell hozzá megvárni a melegebb időjárást, állandó 5 fok fölötti hőmérsékletet (ami ugye a homlokzati szigetelésnél és a színezésnél fontos szempont).

Ha családi házban élünk, ám nincs szigetelve a homlokzat vagy a födém, akkor érdemes minél hamarabb kivitelező után néznünk. Amennyiben régebbi építésű házunk van, a nyílászárók és az épületgépészet mellett fontos, hogy megvizsgáljuk az épület szigetelésének állapotát. Ha nincs megfelelő vastagságú és minőségű szigetelésünk, a következő hőveszteséggel számolhatunk: 30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Ha elvégezzük az utólagos homlokzat szigetelést, födémszigetelést, sikeresen megfoghatjuk az elszökő hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzászámoljuk, hogy mennyit nyerünk a modern nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!

Télen a legnagyobb gondot a magas fűtésszámla okozza, nyáron pedig elhűlünk, ha ránézünk a klímaüzemelés nyomán kiküldött villanyszámlára. Nem biztos, hogy evidens, de egy épület hűtésére megközelítőleg háromszor annyi energiát használunk el mint a fűtésre! A megfelelő hőszigeteléssel kevesebbet fogjuk használni a klímát, a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét. A fújható hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket.

A homlokzatot is szükséges szigetelni, ebben az esetben nem a fújható szigetelőanyag lesz a módszerünk, hanem a polisztirol / hungarocell, amit neveznek eps-nek, dryvitnak is. A homlokzat szigetelése legalább annyira fontos, mint a födémé vagy a tetőé, viszont a homlokzati szigeteléshez szükséges, hogy folyamatosan 5 fok felett legyen a hőmérséklet (éjszaka is), máskülönben rendkívül lassú lesz a száradási folyamat. A homlokzattal együtt a lábazatot is szigeteljük, ebben az esetben lépésálló xps lapokat szoktak felhelyezni a falra, ami jobban ellenáll a víznek és az esetleges külsérelmi nyomoknak (pl. labda, bicikli, szerszámok). Az aljzat szigetelését abban az esetben érdemes elvégezni, ha amúgy is hozzányúlunk a szerelőbetonhoz. Vagyis csak azért feltörni az aljazatot, hogy betegyük a szigetelőanyagot, nem biztos, hogy megéri.  

Fontos, hogy megfelelő vastagságú legyen a szigetelőanyag!

Arra a kérdésre, hogy milyen vastag legyen a szigetelés, lehet egyrészt-másrészt válaszokat adni, de nem érdemes. Magyarországon régebben 5 centi vastag hőszigetelést alkalmaztak a homlokzati szigetelésnél. Ma már szerencsére egyre inkább terjed a 10-14-15 centis vastagság. A homlokzati szigetelésnél fel szokott merülni az A skandináv országokban, hűvösebb az időjárás, (és olcsóbb ugyan a gáz), náluk jellemzően 20 cm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak. A tetők szigetelésénél szakemberek ajánlása szerint a legjobb megoldás, ha legalább 20 -25 cm vastag szigetelőanyaggal kalkulálunk.

Az se mindegy, hogy rakják fel a szigetelőanyagot!

Ha van egy egyszerű, sima födémünk, akár mi magunk is leteríthetjük a bálás gyapotot, azonban ha problémás, egyenetlen a felület, sok benne a cikk-cakk, beugró, érdemes fújható szigetelésben gondolkozni. A fújható szigetelés kivitelezése egy családi ház esetében akár egy nap alatt is elvégezhető. A homlokzati és a lábazati szigetelés már egy komolyabb vállalás, csak akkor fogjunk hozzá saját magunk, ha van hozzá affinitásunk és alaposan utánanézünk a technológiának, különben könnyen elkövethetünk néhány hibát. Az egyik jellemző probléma, hogy nem szigetelik le a szerkezeti elemek találkozási pontját és a hőhíd hatására penészedés indul meg. Kerülni kell a különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagok összebarkácsolását, ugyancsak a hőhíd kialakulása miatt.   

Megközelítőleg mennyibe kerül a szigetelés?

Ahogy a legtöbb építőipari területnél megszokhattuk, a szigetelés ára is sok mindentől függ: a szigetelőanyag típusától, vastagságától, az sem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe a kivitelezése, mennyi segédanyag kell a rendszerhez. Az sem mellékes kérdés, hogy milyen állapotban van a meglévő szigetelés, ki kell-e szedni vagy maradhat bent, milyen állapotban van a fólia. Szükséges-e a fóliacsere, kell-e járófelület vagy csak tárolni szeretnénk a padláson? Milyen típusú a meglévő cserép és még folytathatnánk a sort. Újfent érdemes leszögezni, hogy ha már rászántuk magunkat a hőszigetelésre, akkor a vastagságon nem érdemes spórolni. Arányaiban annyival nem kerül többe egy vastagabb anyag, mintha majd 5-10 év múlva újra hozzá kell nyúlni, mert addigra már nem bizonyul elég hatékonynak a szigetelés.

hozzászólások