Egységben a sokféleség.

Munkavállalás

A magyar és az átlagos uniós bérek alakulása 2014/2015-ben!

A magyar és az átlagos uniós bérek alakulása 2014/2015-ben!

Jelen pillanatban már tisztán látható, hogy a magyar és az uniós bérek alakulása 2014/2015-ben is napi téma lesz, ugyanis a magyarországi jövedelmi viszonyok nem hogy javulnának, hanem inkább tovább romlanak. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy mindenkinek romlik az életszínvonala, vagy csökken a bevétele. Van ugyanis egy viszonylag széles réteg, amelynek a jövedelme átlag felett növekszik, illetve van egy, az előzőknél sokkal szűkebb réteg, akiknek a jövedelme exponenciálisan növekszik. Magyarán ez azt is jelenti egyben, hogy egyre szélesebbre nyílik az, az olló, amely a legjobban, és a legrosszabbul keresők viszonyát mutatja be. Egyre nagyobb tömegek szegényednek el. Tovább ront a helyzeten a munkanélküliség magas rátája, ami egyelőre úgy tűnik 2014-ben, illetve 2015-ben sem fog érezhetően javulni. Mindezek következtében egyre többen gondolkodnak el, illetve döntenek a mellett, hogy külföldön próbálnak szerencsét, a hazai helyzetet reménytelennek tartva. Ennek a döntésnek a meghozatalát nagyban elősegíti az is, hogy a magyar és az uniós bérek alakulása 2014/2015-ben milyen irányt vesz. Nézzük is meg, hogy mire számíthatnak azok, akik az unió más országaiban keresnek megélhetést.

Kezdjük is a legjobban megragadható adatokkal, amely nem más, mint a minimálbérek közötti különbségek áttekintése, amely nagyon plasztikusan megmutatja, egy-egy ország bérszínvonalának alakulását.

A táblázatban nem szereplő Olaszországban, és a skandináv államokban nincs államilag rögzített minimálbér, hanem többnyire az ágazati kollektív szerződések rögzítik az adható legalacsonyabb bért. Kivétel még Németország, ahol 2014-nem került megszavazásra az, az órabér, amelyet minimum meg kell kapnia egy alkalmazottnak. Ez az összeg pedig nem kevesebb, mint 8,5 euro/óra. A grafikonból jól látszik, hogy a magyar minimálbér a legalacsonyabbak között van az unión belül. Ebből sajnos lehet következtetni az átlagbérek alakulására is. Logikusnak tűnik, hogy azokban a fejlett gazdaságokban, amelyekben a minimálbér a legmagasabb, azokban az átlagbér is kimagasló.

Azt, hogy egy adott országban milyen magas az átlagjövedelem, illetve a minimálbér, azt nagyon sok tényező befolyásolja. Elég, ha csak a gazdaság, illetve a termelés színvonalára, és a béreket érintő elvonásokra gondolunk. Magyarországon mind a gazdasági környezet, és szabályozás nagyon kedvezőtlen, mind a béreket érintő elvonások is nagyon magasak. A magyar gazdasági szervezetek, illetve vállalkozások nagyobb része képtelen a bérek emeléséhez szükséges teljesítményt hozni, sőt sok esetben a bérek reálértékének a megtartása is csak nagy nehézségek árán sikerül. Sőt azoknak a vállalkozásoknak sem kicsi a száma, amelyek a működéshez szükséges minimumot sem tudja kitermelni, ami nagyon gyakran a vállalkozások megszüntetéséhez, csődjéhez vezet. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy milyen erősek a munkavállalókat képviselő szervezetek, szakszervezetek. Magyarországon szemléletváltásra van szükség lényegében minden olyan területen, amely a bérek alakulását érinti. Magától nem fognak a bérel növekedni sem 2014-ben, sem 2015-ben.

Magyarországon az átlagjövedelem 2014 szeptemberében a KSH adatai szerint elérték a bruttó 234.000 Ft-ot. A gazdasági ágazatokban a jövedelmek nagyon eltérőek. Köztudottan a pénzügyi szektor az egyik legjobban fizetett terület, ahol 2014-ben az átlagbér elérte a 485.000 Ft-ot, míg ezzel szemben az egészségügyben, illetve a szociális ellátás területén dolgozók bruttó átlagbére csak 142.000 Ft. Láthatóak tehát az óriási különbségek az egyes területek között, és akkor még nem beszéltünk a beosztottak, és a vezetők bére közötti még sokkal magasabb különbségről. Ezzel szemben a fejlett uniós országokban nincs ilyen látványos eltérés sem a gazdaság egyes területe között, sem a dolgozók, és a vezetők jövedelme között.

Ráadásul azt sem szabad elfelejtenünk, amikor uniós munkavállalásra készülünk, hogy a vendégmunkások bére jellemzően, sokkal alacsonyabb, mint a fogadó ország saját polgáraié. Minél alacsonyabb egy vendégmunkás saját országában a bérszínvonal, annál alacsonyabb bérre számíthat a gazdaságilag fejlett uniós államokban is. Például, van olyan eset, hogy a szupermarket pénztárában ülő román vendégmunkás bére nem éri el, a havi 400 eurót, míg az adott ország állampolgára esetében ugyanezért a munkáért 2.000 euró felett is kaphat. Nézzük is át egy diagram segítségével, hogy az unió egyes államaiban mekkora is az átlagbér. Várhatóan nem találkozunk benne nagy meglepetésekkel.

Amennyiben összevetjük a magyar átlagbéreket az fejlettebb uniós államokban található átlagbérekkel, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy egyre több magyar vállalja a hosszú távollétet a családjától, az otthonától, és vállalja fel az idegen környezetet. A magyar gazdaság állapotát, és a gazdasági környezetet tekintve nem várható, hogy a magyar átlagbérek komolyabban közeledjenek az uniós bérekhez, sem 2014, sem 2015 folyamán. Lassú javulás talán várható, de még messze van az, az idő, amikor a magyar állampolgároknak nem kell azon gondolkodni, hogy a létbizonytalanság elől külföldre menjenek dolgozni.

hozzászólások

Hozzászólások

Szóljon hozzá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

©2017 Euvonal.hu – Euvonal. Minden jog fenntartva.