A 2003-as és 2004-es KAP-reformokat követően az Európai Bizottság úgy vélte, hogy szükségessé vált az európai cukorpiac átfogó reformja. A cukorágazat dotálására az Unió jelenleg évi 1,7 milliárd eurót fordított, míg a 40 éve változatlan rendszer mesterségesen magasan tartotta a cukorárakat az Unión belül. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) többször is keményen kritizálta az európai cukorrendtartást, a kvótarendszer és az exporttámogatások fenntartása miatt. Az EU 2006. júniusában a költséges közös agrárpolitikájának (KAP) megreformálását célzó hosszútávú programja részeként mélyreható intézkedéseket hozott a cukorár csökkentésére és a túltermelés megszüntetésére.

A 40 éve változatlan uniós cukortámogatási rendszer eredményeképpen a belső árak háromszor akkorák voltak, mint a világ többi részén alkalmazott árak, míg a támogatott túltermelés-kivitel miatt a világpiaci árak csökkentek. Az elkövetkezendő években az új intézkedések még piacorientáltabbá és versenyképesebbé teszik a cukorágazatot. A cukortermelőket a közvetlen kifizetések rendszerén keresztül kárpótolják majd az elvesztett bevételekért.

A termelés csökkentése megfelelőbb egyensúlyba helyezi a keresletet és a kínálatot, így Európa cukorkeresletét az európai termelés, valamint az Unió afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térségi partnerországaiból és a világ legkevésbé fejlett országaiból történő behozatal elégítheti ki.

A cukorágazat reformja a KAP-reformok sorában a legutolsó; e reformoknak köszönhetően a mezőgazdasági kiadások uniós költségvetéshez viszonyított aránya 1970-től napjainkig 70%-ról 37%-ra csökkent.

A Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsa 2006. február 20-án fogadta el a cukorreformmal kapcsolatos jogszabályokat A reform három fő eleme az árcsökkentés, a répatermelők kompenzációja és a szerkezetátalakítási rendszer (támogatott gyárbezárás).

Rendelet-tervezet a cukor közös piaci szervezésének módosításáról

• 2006/07-től kezdődően négy év alatt 36%-ot elérő árcsökkentés a fenntartható piaci egyensúly biztosítása érdekében, -20% az első évben, -27,5% a második évben, -35% a harmadik évben és -36% a negyedik évben. 
• Összevonásra kerül az "A" és "B" kvóta. Az EU-25 kvótája az új szabályozásra történő áttérés pillanatában a következő lesz: cukor 17.440.537 t, izoglükóz 507.680 t, inulin szirup 320.718 t. 
• A 2006/2007 gazdasági évre 126 921 tonna átmeneti izoglükóz kvótát biztosít az EU az egyes tagállamoknak. Ebből a kvótából 34 407 tonna került kiosztásra Magyarországnak. 
• Az izoglükóz esetében az árcsökkenés kompenzálására háromszor 100 ezer tonnával növelik a közösségi kvótát, amelyet a jelenlegi termelők között, kvótájuk arányában osztanak el. A gyárak korábbi "C" cukor termelésük egy részét, 730 /tonna befizetése ellenében "kvótásítják". A vásárolható mennyiség korlátozott. 
• A termelőknek nyújtott kompenzáció átlagosan 64,2% az utolsó 36%-os árcsökkentés alapján. A támogatás bevonása a mezőgazdasági üzem egységes támogatásába és a kifizetés összekapcsolása a környezetvédelmi és területgazdálkodási előírások betartásával.  
• A kvóta legalább 50%-át feladó országok esetében lehetőség van egy további, a bevételkiesés 30%-át lefedő, termeléstől függő kifizetés nyújtására legfeljebb öt éven keresztül, plusz korlátozott mértékű nemzeti támogatás. 
• A cukorkvóta rendszer kiterjesztését is magába foglaló új rendszer 2014/15-ig érvényes. Nem tartalmaz felülvizsgálati záradékot.  
• Az intervenciós rendszer felszámolása négyéves átmeneti időszak eltelte után (201-ig) és az intervenciós ár referenciaárral történő helyettesítése. Az intervenciós ár a referencia ár 80%-a, évente legfeljebb 600.000 t fehér cukor vásárolható fel. 
• A magántárolási rendszer bevezetése biztonsági hálóként szolgál abban az esetben, ha a piaci ár a referenciaár alá esik.  
• Az EU területén lévő cukorgyáraknak, valamint az izoglükóz és inulinszirup gyártóknak 4 éves időtartamra kidolgozott önkéntes szerkezetátalakítási rendszer, amely a gyár bezárását és a kvóta feladását ösztönző kifizetésből áll, illetve segíti a szerkezetátalakítási folyamat társadalmi és környezeti hatásaival való megbirkózást. A reform eredményeképpen Magyarország 27 százaléknyi kvótát adott vissza, és egy gyárat bezártak.  
• A gyárak között, tagországon belül a reform első évében a kvóta 25%-a, később 10%-a csoportosítható át.  
• A gyárak az adott évben keletkezett feleslegeiket a következő évre átvihetik (carry forward), időlegesen csökkentve azzal a kvótájukat. Amennyiben piaci feleslegek keletkeznek a Bizottság csökkentheti a kvótákat (withdrawal mechanism).  
• A kifizetés az első és a második évben 730 euró tonnánként, amely a harmadik évben 625, az utolsó évben pedig 520 euróra esik vissza. Ebből az összegből lehetőség van a gyárbezárások miatt nehéz helyzetbe került cukorrépa-termelők kompenzálására is.  
• Egy további, a tevékenységek diverzifikációját támogató alap az olyan tagállamok számára, amelyekben a kvóta csak nagyon kis mértékben csökken, és amely támogatás a feladott kvóta mennyiségével arányosan nő.  
• Mindkét kifizetést a kvóták jogosultjaira kivetett járulék fedezi, amely három évig marad érvényben.  
• A cukorrépa után "amennyiben nem élelmezési célra termesztik" területpihentetési támogatást kell adni, valamint az energianövények után járó hektáronkénti 45 euró támogatásban is részesülhet.  
• A jelenleg C cukrot termelő országokban a termelés bizonyos szintjének fenntartása érdekében 1,1 millió tonnával megnő a keret egy egyszeri kifizetés ellenében, ami megfelel az első év során egy tonnáért fizetendő szerkezetváltási támogatásnak.  
• Bioüzemanyag előállítási, vegyipari, alkohol és élesztőgyártási célra lehetséges lesz a kvótán felüli termelés
• Szigorodik az import ellenőrzése is. Exportálni csak a kvóta keretében termelt cukrot lehet, bizottsági engedéllyel. Az exporttámogatás lehetősége fennmarad, a mértéke a WTO vállalásokkal összhangban legfeljebb 1,273 millió t, 499,1 millió lehet. 
• Az érvényes szabályok szerint a gyárak minden olyan, a korábbi években termelt C cukor mennyiséggel csökkenteni kötelesek a 2006/2007-re vonatkozó kvótájukat, amelyet május 22-ig nem exportáltak. 

A cukorrépa termelők támogatása

A cukor árcsökkentés kompenzálása a répatermelőknek fizetett, termeléstől elválasztott közvetlen támogatásokkal fog történni. A SAPS-ot alkalmazó új tagországok lehetőséget kaptak arra, hogy a cukortámogatást, vagy annak egy részét a SAPS borítéktól elkülönítetten kezelhessék, és azt a referencia időszakban cukorrépát termelőknek fizessék.

Magyarország a Tanács 319/2006/EK rendeletében szereplő opciókat a következőképpen alkalmazza:

A 1782/2003/EK rendelete módosított K pontja 1. táblázatában szereplő cukorrépa támogatási összegeket (2006-ban 25,4 M , 2007-ben 31,1 M , 2008-ban 36,8 M , 2009-től 39,7 M ) a SAPS alkalmazásának teljes idején elkülönített cukor támogatásként a referencia időszakban répatermelést folytatóknak kívánja kifizetni.

A támogatást a 1782/2003/EK rendelet 143ba cikk 1. paragrafusa szerint meghatározott következő objektív kritériumok alapján fizetik:

• Referencia időszakként Magyarország a 2004/2005 és a 2005/2006 gazdasági éveket veszi figyelembe.
• A kompenzációs támogatások vetítési alapja a referencia időszakban a termelők rendelkezésére álló répaszállítási jogosultság, valamint a referencia időszakban a cukorgyárba a termelési szerződés alapján beszállított répa mennyisége.

További információ:

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2156&articleID=8687&ctag=articlelist&iid=1

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/05/1473&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en