Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény értelmében a kormány évente jelentést készít a Parlament számára a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Ennek megfelelően a külügyminiszter tegnap ismertette a jelentést a Parlament illetékes szakbizottságával, amit a közeljövőben plenáris vita követ.
A beszámoló első részében Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdések szerepelnek, a második rész az Európai Unió 2007-es legfontosabb céljait, fejleményeit, a magyar törekvéseket és érdekeket foglalja össze.
A külügyminiszter a jelentéshez kapcsolódóan elmondta: 2007 sikeres éve volt az Európai Uniónak. Ezt mutatta a Lisszaboni Szerződés elfogadása, az előrelépés az integrált energia- és klímapolitikában, a versenyképességi lisszaboni stratégia következő 3 éves programjának elfogadása, Románia és Bulgária csatlakozása az Unióhoz, Szlovéniában az euró bevezetése és számos uniós politikában a polgárokat is közvetlenül érintő kérdésekben való döntés.
A pozitív példák között említette a roamingdíjak csökkentését és a postai liberalizáció ügyét is. Magyarország szempontjából kiemelkedő eredményként méltatta továbbá, hogy hazánk csatlakozott a schengeni övezethez, valamint kiemelte, hogy egyre több tagállam teszi szabaddá a munkavállalást magyar állampolgárok számára is. Fontos mérföldkő az is, hogy a kormány 2007-ben elfogadta az új Európa-politikai stratégiát.
Göncz Kinga a 2011-es magyar EU-elnökség előkészületeiről is beszámolt az európai ügyek bizottságának. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy áprilisban lezárult az elnökségi stábba jelölt tisztviselők kiválasztásának első köre. Az elnökségi stáb létszáma körülbelül 800 fő lesz, akik többsége korábban is uniós kérdésekkel foglalkozó tisztviselőkből kerül ki. A tisztviselők kiválasztása megfelelő ütemben halad, nincs csúszás a felkészülésben - mondta a külügyminiszter. Ősszel kezdődik az elnökségi munkatársak kiválasztásának második köre, amely már nyílt pályáztatást is magában foglal. A tervek szerint a kiválasztott tisztviselők nyelvi (angol és francia) és szakmai képzése is ősszel kezdődik.
A külügyminiszter utalt arra, hogy az Unió napirendjét szem előtt tartva a magyar elnökség kiemelt témái között lehet majd az uniós költségvetés, a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, a klímapolitika, a bevándorlás, a bővítés, a szomszédságpolitika és a regionalizmus is.
Az elnökségi trióban Magyarország élen jár a felkészülésben a külügyminiszter szerint. Az informális egyeztetések már korábban megkezdődtek Spanyolország, Belgium és Magyarország között, az európai államtitkárok május 7-én tartanak először hivatalos egyeztetést, hogy áttekintsék a trió együttműködésének lehetséges kereteit.