|
Mezőgazdasági támogatások (archív)
(Átmenet nélkül alkalmazható támogatások, átmeneti időszakkal bevezetésre kerülő támogatások, nemzeti támogatások)
Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy az alábbi anyagok nem feltétlenül tükrözik a jelenlegi szabályozás minden előírását, a tájékoztató frissítése folyamatban van.
A mezőgazdasági támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó magyarországi szabályozás kérdésében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a hatáskörrel rendelkező szerv, a támogatások pontos, aktuális szabályozásáról e hivatal adhat felvilágosítást:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Cím: 1095 Budapest, Soroksári út 22-24.
Telefon: (1) 374-3603, (1) 374-3604. Fax: (1) 475-2114
Levél cím: 1385 Budapest 62. Pf. 867.
Email: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu
Honlap: http://www.mvh.gov.hu/
Ügyfélfogadás: H, K, Cs 9.00 - 12.00 és 13.00 - 16.00, Sz, P 9.00 - 12.00 I. Bevezetés
A Közös Agrárpolitika az Európai Gazdasági Közösség 1958-as megalakulását követően elsőként közösségi hatáskörbe vont területek egyike. Kereteit igen részletes, a tagállamok által kötelezően betartandó szabályok határozzák meg. Magyarország - a többi új csatlakozó országgal együtt - vállalta, hogy ezeket a szabályokat a belépéstől átveszi és alkalmazza. A kötelezettségek alól néhány pontosan definiált tartalmú és időtávú kivételt igényeltünk és kaptunk. Az Európai Unió ugyanakkor elismerte az új csatlakozók jogát a közösségi vívmányok által biztosított valamennyi támogatásra, de egyes támogatástípusok teljes körű bevezetését úgyszintén csak átmeneti idő alatt vállalta.
A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók:
-
közvetlen termelői támogatások;
-
a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások;
-
beruházási támogatások;
-
szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások.
II. Átmenet nélkül alkalmazható támogatások
Melyek a felsoroltak közül a hazai agrárszféra szereplői által is azonnal, teljes mértékben hozzáférhető támogatások?
A magyar termelők és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi jogszabályok által biztosított intervenciós felvásárlási árak, egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási támogatásai és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), illetve az exporttámogatások 100 %-os szinten érvényesülnek a magyar termelőkre, forgalmazókra is.
EU intervenciós intézkedései
Az intervenciós intézkedések célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra.
Az egyes termékpályákra vonatkozó, érvényben lévő intervenciós intézkedéseket az alábbi oldalon olvashatók:
www.mvh.gov.hu > Támogatások > EU Intervenciós Intézkedések
EU Külpiaci Intézkedései
A külpiaci intézkedése a magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy része normatív, termékhez vagy relációhoz kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik.
A jelenleg aktuális külpiaci intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi oldalon olvashat részletes információkat:
www.mvh.gov.hu > Támogatások > EU Külpiaci Intézkedések
Vidékfejlesztési támogatások
A közösségi társfinanszírozás mértékét tekintve szintén teljes jogú tagként részesülnek a magyar pályázók a vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás maximum 80 %-áig felvihető közösségi hozzájárulási mértékkel a nemzeti költségvetés szempontjából még a korábbi szabályoknál is kedvezőbb társfinanszírozási feltételek vonatkoznak a támogatások jelentős részére (az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott támogatásokra, úgymint agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, korai nyugdíjazás). E támogatások köre is kiszélesedett néhány speciális, csak az új tagállamok számára elérhető jogcímmel: részben árutermelő gazdaságok évi maximum 1000 eurós támogatása 5 éven át; termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának és működésük első 5 évének támogatása valamennyi szektorban; a környezet- és állatvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, valamint munkavédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások, technológiai váltások támogatása.
A 2007-2013 közötti időszakban az összes vidékfejlesztési kifizetés az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik, amely egységes alapként felváltja a vidékfejlesztést finanszírozó jelenlegi két forrást (az EMOGA orientációs és garanciaalapját).
A közösségi költségvetés hozzájárulásának korlátja az e pontban említett támogatásokra:
|
|
kötelezettségvállalás (millió €) |
tervezett tényleges kifizetés (millió €) |
|
2004 |
164,2 |
61,0 |
|
2005 |
179,4 |
127,2 |
|
2006 |
190,8 |
185,4 |
|
Összesen |
534,4 |
373,6 |
Beruházási támogatások
Teljes joggal, sőt a régi tagállamokénál kedvezőbb feltételekkel - esetenként alacsonyabb önrész mellett - pályázhatnak a hazai mezőgazdasági termelő és feldolgozó üzemek beruházási támogatásokra. A tagállamokban kiterjedtebb lett a szaktanácsadási szolgálatok támogatásai által lefedett tevékenységek köre is: magában foglalja az üzleti tervek, támogatási pályázatok készítéséhez nyújtott segítséget. E támogatások, továbbá a vidékfejlesztés körébe tartozó egyéb beruházási támogatások forrása a Strukturális Alapokból Magyarország számára megítélt keret általunk meghatározott része. (A Strukturális Alapok 2004-2006 közötti teljes kerete Magyarország számára kötelezettségvállalási szinten 1853,1 millió euró, tervezett kifizetések szintjén 944,9 millió euró.)
A fent említett két utóbbi csoportba tartozó támogatásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni két fontos tényt:
a) Ezek alapvetően nemzeti társfinanszírozást igénylő támogatási formák, valamint a támogatásra pályázó gazdálkodó több-kevesebb saját forrását is feltételezik. E források Magyarország középtávú fejlesztési tervének keretében tervezendők. Elérhetőségük, az egyes célok közötti felosztásuk így függ hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervétől - azon belül is a beruházási pályázatok keretét adó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programtól -, valamint az NFT-től külön programozási dokumentumot alkotó, de annak prioritásaival és stratégiájával összhangban álló Vidékfejlesztési Tervtől (előbbi a Strukturális Alapokból, utóbbi az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott intézkedések terve).
b) Bár az egyes igénylők, pályázók ezen támogatásokból a régi tagállamokéval azonos - sőt esetenként kedvezőbb - feltételekkel részesülhetnek, ugyanakkor a Magyarország számára 2006 végéig rendelkezésre álló nemzeti keretösszeg (egy lakosra vetítve) számottevően alacsonyabb, mint a hazánkkal összemérhető helyzetű régi tagállamok kerete.
A támogatást a csatlakozási szerződésben lehetőségként felkínált, egyszerűsített területalapú szubvencióként osztják szét. A felhasználható forrás nagyságát a csatlakozási szerződésben foglalt kvóták, bázisok, valamint a különböző jogszabályokban rögzített érvényes támogatási összegek alapján számították ki.
A gazdák birtokában lévő területekre nincs előírva, hogy miként hasznosítsák, vagyis bármilyen termesztett növény esetében jár a támogatás. Azaz minden olyan mezőgazdaságilag művelt területre támogatás igényelhető, amely a termelők használatában van.
Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások jogcímen a magyar költségvetésből az egységes területalapú támogatás egészíthető ki. A Koppenhágai Megállapodás értelmében az egyes ágazatok nemzeti források felhasználásával megemelt közvetlen támogatása 2004-ben nem lehetett magasabb az érvényes közösségi jog szerinti szint 55 százalékánál (25+30 százalék), míg 2005-ben annak 60 százalékánál (30+30 százalék). Egyedüli kivétel a tejtermelés: a KAP-reform adaptációs tárgyalásain született megállapodás szerint ugyanis az ágazat közvetlen támogatása 2004-ben elérhette a közösségi jog szerinti szint 85 százalékát (25+60 százalék), 2005-ben pedig annak 90 százaléka (30+60 százalék) lehet.
A növénytermesztési ágazatok közül azok kaphatnak kiegészítő támogatást, amelyek az EU-ban is támogatottak. Így a szántóföldi növények közül egyebek mellett a gabonafélék, az olaj-, a fehérje- és a rostnövények, továbbá a rizs. A nemzeti támogatás-kiegészítés folyósításának további feltétele, hogy a támogatásra jogosult gazda bizonyos növények esetében meghatározott fajtákat termesszen. Továbbá alkalmaznia kell az úgynevezett jó mezőgazdasági gyakorlatot.
A SAPS keretében támogatható területek:
-
legalább 1 hektár szántó-, gyep, illetőleg konyhakert, ha az azonos kultúrával beültetett parcella mérete eléri a min. 0,3 ha-t, vagy
-
legalább 0,3 hektár szőlő, gyümölcsös;
-
ha a fenti méretkritériumoknak megfelelő terület 2003. június 30-án eleget tett a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerének;
-
a támogatás alapjául szolgáló területet művelési ágtól függetlenül a tényleges használat
-
a támogatás elnyeréséhez teljesíteni kell a regisztrációs kötelezettséget, továbbá a gyep és legelő esetén a minimális állatsűrűségnek hektáronként el kell érnie a 0,5 számosállat-egységet.
A gazdálkodók a támogatást támogatási kérelemre igényelhetik. A kérelemnek tartalmaznia kell a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát, a birtok összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatokat, valamint a kért támogatási intézkedést. A támogatási kérelmet a mezőgazdasági termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH Kirendeltséghez kell benyújtani, kizárólag postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon.
Kifizetés
A támogatások kifizetésére december 1. és a következő év április 30-a között kerül sor. Lehetőség van december 1-jét megelőző kifizetésre is: a tagállam kérelme alapján a Bizottság a pénzügyi helyzet függvényében, nagyon indokolt esetben engedélyezheti. Ennek részaránya azonban nem haladhatja meg az éves támogatás 50%-át.
IV. Nemzeti támogatások
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó, részben vagy egészben közösségi finanszírozású, eddigiekben felsorolt támogatások mellett maximum 3 éves átmeneti ideig lehetőség volt egyes, a csatlakozás idején futó nemzeti támogatások továbbvitelére is. Ezeket a támogatásokat a belépés napját követő 4 hónapon belül megfelelő módon be kellett jelenteni az Európai Bizottságnál. A bejelentett támogatások közül a KAP szabályaival össze nem egyeztethetőket Magyarország köteles legkésőbb a tagság 3. évének végéig megszüntetni. Az Európai Bizottság azonban a 3 év letelte előtt is vizsgálhatja ezen támogatásokat, és utasíthatja Magyarországot a megszüntetésükre. Ez azonban nem lehet visszamenőleges hatályú, tehát sem büntetéssel, sem a támogatást már felvett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségével nem járhat.
|
|
kövessen minket:
